Munkásőr, 1974 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1974 / 1. szám

A KÖZPONTI FÉRFIKAR ÉVZÁRÓ EGYSÉGGYŰLÉSE A Munkásőrség Központi Férfikara 1973. december 18-án tartotta évzáró egység­gyűlését. Hagyomány, hogy a férfikar évek óta elsőként, — még decemberben — áttekintse az eltelt év munkáját, így januárban a kitüntetett egységnek adandó műsorra több idő jut. Az ünnepi egységgyűlésen részt vet­tek­. Papp Árpád, az MSZMP KB tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka; Gáti József, országos parancsnokh­elyettes; Ignat Dimitrijevics Vidrin, a hazánkban ideigle­nesen állomásozó Déli Hadseregcsoport po­litikai csoportfőnöke; Pakó József, a MOP Propaganda és Sajtó­osztály vezetője; Ök­rös László, a „Munkásőr” főszerkesztője és a férfikar tagjainak hozzátartozói. Révész László művészeti vezető üd­vözlő szavai után a Munkásőrség Köz­ponti Férfikarának huszonhárom alapító tagja azt a két régi munkásmozgalmi dalt énekelte el, amely 1957-ben először sze­repelt a férfikar műsorán. Lárái János parancsnok beszámolt a férfikar eddigi működéséről, megállapí­totta: az eddig megtett út eredményes volt. A férfikar tagjait a közös éneklés öröme és a munkásőri pártfeladat for­rasztja eggyé. A zenei felkészültség meg­mutatkozik a férfikar műsorainak mű­vészi színvonalában. A kórus tagjai lel­kiismeretesen helytállnak a munkahelye­ken is, élenjárnak a munkaversenyben a szocialista brigádmozgalomban. A párt­­szervezetek, a munkahelyek vezetői meg­tisztelő elismeréssel nyilatkoznak maga­tartásukról, munkájukról. A kórus magas fokú szakmai felké­szültségének köszönhető a kubai tizenhét sikeres fellépés is. Pártos műsorprofiljá­nak legfőbb alkotó elemei azok a szov­jet dalok, azok a régi forradalmi da­lok, amelyek egyetlen magyar kórus mű­során sem szerepelnek olyan mérték­ben, mint náluk. A Munkásőrség Közpon­ti Férfikara repertoárjában megtalálhatók a régi forradalmi, szabadságharcos dalok, a „Zúgjon dalunk, miként a fergeteg” gyűjtő akció során felkutatott számok és a nemzetközi munkásmozgalom dalai. A külföldi vendégszereplések tovább öregbítették a férfikar hírnevét, Bulgária, Szovjet-Észtország, Korea és Kuba vol­tak ennek állomásai. Úíjaikon sok bará­tot, megbecsülést szereztek hazánknak és a magyar Munkásőrségnek. Az 1974. évi feladat a férfikar frissí­tése fiatalokkal, felkészülés egy újabb külföldi útra, a politikai és zenei tovább­képzés. A beszámoló után az­ országos parancs­nok elvtárs kitüntetést adott a férfikar huszonnégy tagjának, majd az együttes parancsnoka a kubai útról készült fény­képalbummal ajándékozta meg az orszá­gos parancsnok elvtársat, aki elismeréssel szólt az együttes munkájáról. - dis - ■■■■■■■■■■■ ■ CSEND ÜLT AZ ÖBÖLRE Elnéptelenedett a gyár. Annál nagyobb a forgalom a hajógyári hídon. A többség hazafelé igyekszik. Mások szürke egyen­ruhában, mosolygós feleségekkel, vidám gyerekekkel az oldalukon a kultúrterem felé tartanak. Az új esztendő első hetének végén gyűl­tek össze a III. kerületi munkásőrök, a meghívott vendégek, hogy számot adja­nak az 1973-as év munkájáról. A zsúfo­lásig megtelt teremben ott ült a közel száz alapító tag is, akik tizenhét eszten­dővel ezelőtt létrehozták a zászlóaljat. Velük együtt jóleső érzéssel hallgattuk Korcsogh András zászlóaljparancsnok sza­vait.­­ A budapesti parancsnok értékelése szerint: egységünk a kiképzési feladatokat az átlagosnál jobb színvonalon teljesítet­te, mint például az objektumőrzés-véde­lem bemutató gyakorlatot, a szektorgya­korlatot, melyekkel bizonyítottuk, hogy megfelelő előkészítés, felkészítés után a személyi és a parancsnoki állomány ké­pes nehéz, sok figyelmet,fegyelmet köve­telő feladatok végrehajtására. Az elmúlt év fontos feladataihoz tartozott még, — folytatta az egység parancsnoka — az át­­fegyverzés és az összfegyvernemi és vegy­védelmi eszközök fogadása, s elhelyezése. Mindkét feladat végrehajtásában kitűnt az anyagi szolgálat s a hibátlan lebonyo­lítás jó munkájukat dicséri. Ezután a zászlóalj parancsnoka köszö­netet mondott a bázisüzemek, az Óbudai Hajógyár, a Pamutnyomóipari Vállalat, a Mezőgazdasági Gépgyár, a Gázgyár, az Útkarbantartó Vállalat, Szilikátipari Ku­tató, Gépipari KTSZ, az Óbudai TSZ párt­os gazdasági vezetőinek azért a támoga­tásért, amellyel évközben a munkásőri feladatok végrehajtását segítették. Szó esett az 1973-ban született gyakorló objektumról is. Közös terv, hogy az ob­jektumot tovább fejlesztik, jól berende­zett kiképző bázissá, mely segítséget nyújt majd a jövőben a jobb, eredménye­sebb kiképzéshez, a jobb időkihasználás­hoz, az igénybevétel csökkentéséhez. A parancsnok az egység fegyelmi hely­zetéről a következőket mondta: — évről évre, igaz lassan, de állandóan javul. A foglalkozásokon a megjelenési arány is jónak mondható, annak ellenére, hogy a foglalkozások, a gyakorlatok legnagyobb részét szabad időben tartjuk. Az egységgyűlésen értékelték a szocia­lista versenymozgalom tapasztalatait is. A legjobb szakasz címet a harmadik szá­zad második szakasza nyerte el. A leg­jobb szakalegység címet az ellátók kapták meg. Huszonhatan „Kiváló Munkásőr”, tí­zen „Kiváló Parancsnak” jelvényt kaptak. Jámbor Árpád, a kerületi pártbizottság titkára köszöntötte a kitüntetetteket, a pártbizottság nevében megköszönte a zászlóalj teljes személyi állományának az éves munkát, majd fogadta a munkásőr­­jelöltek esküjét. Szabó Zsuzsa 4

Next