Munkásőr, 1978 (21. évfolyam, 2-12. szám)
1978-02-01 / 2. szám
OKTÓBER SZÜLÖTTE pszkovi földön emlékmű áll: messziről látható a magasba nyúló szögletes szurony, amely a fiatal Vörös Hadsereg 1918-as februári első nagy győzelmére emlékeztet. Hatvan év telt el: a történelem első szocialista állama fegyveres erőinek sokszor és sokféle ellenséggel kellett megküzdenie a haza és a szocialista vívmányok védelmében. A hadsereg, a flotta és valamennyi fegyvernem győzelmeit a párt szervezte és irányította. A fehérgárdák, tizennégy ország intervenciós hadseregei, a kínai militaristák, a japán szamurájok, az ellenforradalmi finn generálisok és más ellenséges erők veszélyeztették a szovjetek hatalmát a küzdelmekkel teli évtizedekben, mígnem bekövetkezett 1941. június 22-én a hitleri fasiszta seregek támadása, amely mindennél nagyobb próbának vetette alá a győztes forradalom fegyveres erőit. A háború első időszakában a szovjet katonáknak gyakran az utolsó töltényig kellett harcolniuk a túlerőben lévő ellenséggel, olykor gránátkötegekkel együtt a harcosok testüket vetették a nácik harckocsijai elé. Egy gondolat vezérelte őket: ha nem többre, legalább egy órára feltartani a betolakodók előrenyomulását, így bontakozott ki fokról fokra a katonai fölény, a német hadsereg erőinek megfékezése és a villámháború legendájának szétfoszlása. Különösen láthatóvá vált ez a Moszkva alatti csatában, amelyet később Sztálingrád, Kurszk, a Dnyeper és a Don-kanyar követett. 1945 májusában a Reichstag fölé kitűzték katonáink a győzelem zászlaját: felszabadultak a tőkés földesúri elnyomás és a fasizmus igájából Kelet-Európa népei. Döntő szerep jutott a szovjet katonáknak abban is, hogy hamarosan a Távol-Keleten is kapitulációra kényszerült a japán imperializmus.anapság sokan vannak a világban, akik mindezeket az eseményeket szeretnék másképpen, a valóságtól eltérően feltüntetni és magyarázni. De ahogy a napot nem lehet tenyérrel eltakarni, az igazságot sem lehet elleplezni a világ közvéleménye előtt. A Szovjet Hadsereg katonái a becsületes emberek szemében mindig a szabadságot, a békét és a boldog, félelemmentes életet szimbolizálják. A második világháború ma már csak történelem, de azok az erők, amelyek kirobbantották, még élnek, s számolni kell azokkal, akik nem mondtak le arról, hogy visszaforgassák a történelmi haladás kerekét. Lenin azt tanította: Amíg van imperializmus, addig fennáll a háború veszélye is. Nem véletlen tehát, hogy a föld különböző részein időről időre fegyveres konfliktusok keletkeznek, fiékés polgárok, védtelenek vére hull. A „szovjet veszély” álnok, megtévesztő jelszavával leplezve fokozzák az imperialista körök a fegyverkezési hajszát, duzzasztják az atomtöltetű rakétafegyverek arzenáljait, kifejlesztik a neutronbombát és gyors ütemben gyártják a szárnyasrakétákat. Ilyen körülmények között érthető, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép a fegyveres erők erkölcsi kötelességévé teszi, hogy állandóan készenlétben álljon, képes legyen azonnali megsemmisítő csapást mérni a támadóra. Hatvan éve leng diadalmasan hadseregünk fölött a Nagy Október vörös zászlaja. Ez alatt az idő alatt éberen őrizték katonáink a haza határainak biztonságát. E történelmi időszakban alapvetően megváltozott a fegyverzet, a haditechnika, a tudomány, változtak az emberek is — életkörülményeik, gondolkodásmódjuk —, de nem változott hűségük a lenini, forradalmi, internacionalista elvek iránt, ragaszkodásuk a párthoz: e tekintetben fiataljaink semmiben sem különböznek a roppant áldozatokat hősiesen vállaló elődöktől, akiktől átvették a harci dicsőség stafétáját. Ez a körülmény a magyarázata elsősorban a Szovjet Hadsereg legyőzhetetlen erejének. Katonáink napjainkban is szüntelenül gyarapítják tudásukat a harci kiképzés terén, éberen őrködnek, hogy népünk kommunista építőmunkáját imperialista agresszió ne zavarhassa meg. Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP főtitkára, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke a párt XXV. kongresszusán azt mondta: a szovjet nép nyugodt lehet afelől, hogy alkotó munkájának gyümölcsét biztos kezek védelmezik. Hadseregünk születésének évfordulóját kiváló munkával ünnepli a Déli Hadseregcsoport személyi állománya is. Egységeinknél magas színvonalú a politikai felkészültség, amelyhez nagyban hozzájárult az SZKP XXV. kongresszusa határozatainak, az új szovjet alkotmánynak és Brezsnyev elvtárs beszédeinek, írásainak beható tanulmányozása. A párt Központi Bizottsága 1977-es decemberi plénumának és a Legfelsőbb Tanács nyolcadik ülésszakának határozatai tovább erősítették katonáink öntudatát, elszántságát, hogy maradéktalanul teljesítsék a haza iránti kötelezettségeiket. Örömmel töltik el harcosainkat éppúgy, mint az egész szovjet népet a fejlett szocializmust építő Magyarország eredményei, sikerei és a népeink között évről évre erősödő sokoldalú kapcsolatok. Büszkék katonáink a magyar dolgozó nép, a munkásosztály fiainak barátságára, amely a munkásőrséghez és a munkásőrökhöz fűződő szívélyes kapcsolatokban kifejezésre jut. A hatvanadik évfordulót együtt ünnepeljük a magyar fegyveres erők egész állományával. A Déli Hadseregcsoport parancsnokai, pártszervezetei és Komszomol-szervezetei nagy jelentőséget tulajdonítanak a katonák internacionalista szellemű nevelésének, amelynek előmozdítója az a baráti együttműködés, amelyet a Néphadsereg, a munkásőrség, a belügyi szervek és karhatalmi erők tagjaival tartunk fenn. örülünk, hogy az ünnepi felkészülés mindenütt tovább mélyítette a testvéri kapcsolatokat a Varsói Szerződés tagállamai, fegyveres erői között, amelyek együttesen védelmezik a szocialista közösség országainak biztonságát, határaik sérthetetlenségét. Írta: F. Iscsenko altábornagy, a Katonai Tanács tagja, a Déli Hadseregcsoport politikai főcsoportfőnöke