Munkásőr, 1988 (31. évfolyam, 1-11. szám)
1988-01-01 / 1. szám
EGYSÉGGYŰLÉSEK A Munkásőrség sok emberi és közösségi érték hordozója A Babits Mihály Megyei Művelődési Központ adott otthont január 15-én a szekszárdi Cséby József munkásőregység évzáró-évnyitó gyűlésének, amelyen értékelték az elmúlt esztendő politikai, kiképzési és munkahelyi tevékenységét. A gyűlésen részt vettek Tolna megye és Szekszárd politikai, állami és társadalmi vezetői, valamint a fegyveres testületek, az üzemek képviselői és a munkásőrök hozzátartozói. Az elmúlt évben végzett munkáról Nagy Ferenc egységparancsnok számolt be. Többek között elmondta, hogy a munkásőrök a nehéz helyzetben jobban figyelnek egymásra, jobban összefognak az egyéni és közügyekben, bizakodóak, nem siránkoznak, hanem fegyelmezetten és példamutatóan élnek, dolgoznak. Ezzel magyarázhatók azok az eredmények, amelyek a sokszor emlegetett nehéz körülmények ellenére születtek a munkában, kiképzésben, szolgálatban és közéletben egyaránt. ★★★★★★ Az egységgyűlésen részt vett és felszólalt Lukács János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, aki bevezetőjében a Központi Bizottság nevében köszöntötte a résztvevőket, majd a következőket mondta: A közvélemény ezekben a hetekben jobban figyel a Munkásőrségre. Az alkalom ilyenkor lehetővé teszi és megengedi, hogy a Munkásőrség rendeltetésének időszerűségéről is beszéljünk, feltegyük magunknak is a kérdést, milyen a mi Munkásőrségünk, szükség van-e az általa elvégzett feladatokra és munkára? Amikor 1957 elején létrehoztuk, azt a feladatot bíztuk rá, hogy a Magyar Népköztársaság fegyveres erőivel és testületeivel együtt vegyen részt a szocializmus vívmányainak megvédésében, a rend helyreállításában, a termelés zavartalan biztosításában, a dolgozó emberek nyugalmának védelmében. Ezt a történelmi küldetést a Munkásőrség jól teljesítette, s nagy része volt a gyors politikai konszolidációban. A testületre a társadalomnak ma is szüksége van. Létezése mindenki előtt egyértelművé teszi a párt és a nép közötti bizalmat. Ma sem nélkülözhetjük az olyan önzetlen, ellenszolgáltatás nélkül végzett munkát és szolgálatot, amelyet a munkásőrök végeznek. A Munkásőrség alapvető rendeltetése nem változott. Ma is azt valljuk: vegyen részt hazánk alkotmányos rendjének, a hatalom védelmének, a békés alkotó munka feltételeinek biztosításában. A változást mutatja, hogy a hatalom védelmét ma úgy is értik a munkásőrök, hogy napi értékteremtő munkájukkal gyarapítják az országot, fellépnek, küzdenek a negatív jelenségek ellen. A reform, a szocialista megújulás mellett állnak, eredményes munkával, a tényleges eredmények megbecsülésével, fejlesztésével dolgoznak a párt és a kormány kibontakozási programjáért. A Munkásőrség olyan közéleti, politikai intézmény, amelynek tagjai most, a nehezebb időben is - amikor sokan a társadalmi munka csökkenő szerepéről beszélnek, ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják - még többet vállalnak a közügyekből. A munkásőrök napjainkban - és bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövőben is így lesz - elkötelezetten szolgálják pártunk politikáját, fenntartás nélkül azonosulnak vele, kiállnak mellette, hirdetik, személyes példájukkal is terjesztik és cselekvően részt vesznek megvalósításában. A Munkásőrség politikailag egységes, fegyelmezett szocialista közösség, sok emberi és közösségi érték hordozója és a társadalomnak nagy szüksége van az ilyen értékek erősítésére, gyarapítására. Lukács János ezután a Központi Bizottság gazdasági, társadalmi kibontakozási programjából, a kormány munkaprogramjából, az idei népgazdasági tervből adódó feladatokról szólt. - Most az a legfontosabb - hangsúlyozta -, hogy a teendőkben, a fő irányokban és a helyi feladatokban egyaránt kialakuljon és megmaradjon a szemléleti, cselekvési egység, és aszerint folyjék a munka az élet minden területén. A kormánynak a parlament által jóváhagyott programja csak akkor válik igazán nemzeti programmá, ha mind többen valljuk magunkénak, következetesen és felelősen dolgozunk érte. Manapság gyakran kérdezik: mi a garanciája elhatározásunknak? Egyetemes garanciát előre senki sem adhat. Fejlődésünk garanciáját csak együttesen teremthetjük meg. Helyes politikával, átgondolt, s határozott irányítással, nemzeti összefogással és mindenekelőtt tettekkel. Amikor ezt hangsúlyozzuk, tudatában vagyunk annak - és erről őszintén és nyíltan szóltunk korábban is -, ahogy a kialakult helyzetért, úgy a kibontakozásért sem azonos a vezetők - a felsőbb párt és állami irányítás - és a végrehajtók felelőssége. A politika, a döntések helyessége, végrehajthatósága ma a döntő láncszem. E nélkül nem lehet tartós eredményeket elérni, de természetesen a döntések jó végrehajtása nélkül sem. A Központi Bizottság júliusi határozata fontos, hosszú távra szóló dokumentum. A megújulásért folytatott munkát azonban ezzel a Központi Bizottság nem tekinti befejezettnek. A Központi Bizottság a közelmúltban foglalkozott ideológiai kérdésekkel, rövidesen áttekinti a párt vezető szerepének érvényesülését a társadalomban, a politikai rendszer működési mechanizmusát és korszerűsítését. Még ebben a félévben országos pártértekezletet tartunk. Az említett nagy horderejű események szorosan kapcsolódnak a stabilizációhoz, a kibontakozáshoz, a megújuláshoz, a párt által kezdeményezett és irányított reformfolyamat újabb jelentős állomásai. A dolgok alakulása rajtunk, cselekvő embereken múlik, jórészt tőlünk is függ. Ez volt eddigi eredményeink forrása, és ez a záloga alapvetően a jövőben is.