Munkaügyi Közlöny, 1961 (5. évfolyam, 1-25. szám)

1961-01-13 / 1-2. szám

аттмш a jogviszony keletkezése és megszűnése, valamint az áthelyezés, továbbá a munkában töl­tendő idő­tartama tekintetében a szükséghez ké­pest eltérően is lehet rendelkezni. Az eltérő ren­delkezések keretében is biztosítani kell a nők és a fiatalkorúak fokozott védelmét. Az ideiglenes (alkalmi) igénybevétel. 95. §. A honvédelmi munkakötelezettség alá eső személyt honvédelmi munkára ideiglenes (alkal­mi) jelleggel is igénybe lehet venni. 96. §. Ideiglenes (alkalmi) jellegű többnapos igénybevétel esetén a kötelezett személy részére biztosítani kell a szükséges napi pihenőidőt, élel­mezést és szállást, vagy azt, hogy naponként a lakóhelyére hazatérhessen. 97. §: Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a honvédelmi munka teljesítése során bekövetkezett balesete vagy rokkantsága esetén állami ellátás jár. Állami ellátás illeti meg továbbá a tartásra jogosult hozzátartozót az ideig­lenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a munka teljesítésével összefüggő elhalálozása esetén. VII. RÉSZ. VEGYES RENDELKEZÉSEK. 128. §. A törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról, valamint a 127. §-ban megjelölt törvényekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályok hatályon kívül he­lyezéséről a törvényben meghatározott esetekben a Minisztertanács, illetőleg a honvédelmi minisz­ter és a belügyminiszter, egyébként pedig az il­letékes miniszter gondoskodik. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 55/1960. (XII. 22.) számú rendelete a börtönből szabadult személyek munkába állításáról. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a börtönből szabadult személyek be tudjanak illeszkedni a tár­sadalom életébe. Ezért elő kell segíteni, hogy az ilyen személyek mielőbb munkához jussanak, és támogatni kell őket a büntetettségükből keletkez­hető olyan nehézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek. Ennek érdekében a Kormány a következőket rendeli: 1­ §• (1) A börtönből szabaduló személy kérelmére, munkába állítása érdekében a börtön­parancsnok­ság a szabadulás előtt legalább négy héttel tájé­koztatja a lakóhely szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) az elítélt szak­­képzettségéről és személyi körülményeiről. (2) A végrehajtó bizottság a börtönből szabadult személyt a börtönparancsnokság tájékoztatása alapján alkalmazás végett a munkaerőt igénylő ál­lami vállalathoz (intézményhez) vagy szövetkezet­hez irányítja. 2. §. (1) Az állami vállalatok (intézmények), illetőleg a szövetkezetek vezetőinek elő kell mozdítaniuk a börtönből szabadult személyek munkába állítását; nem tagadhatják meg az alkalmazást amiatt, hogy a munkavállaló börtönből szabadult, ha az alkal­mazásnak egyébként komoly és alapos akadálya nincs.­­ (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az egyes munkakörök betöltésével kapcsolat­ban feltételeket megállapító jogszabályok hatá­lyát. 3. §■ A börtönből szabadult személyeket támogatni kell a büntetettségük miatt keletkezhető olyan ne­hézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek. 4. §• Az 1. § (2) bekezdésében, illetőleg a 3. §-ban meghatározott feladatot a végrehajtó bizottság ál­tal kijelölt ügyintéző a szakigazgatási szervek köz­reműködésével látja el. 5. §■ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — a belügyminiszter és a munka­ügyi miniszter gondoskodik.* Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. * Lásd a 35. oldalon. Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.

Next