Munkaügyi Közlöny, 1961 (5. évfolyam, 1-25. szám)
1961-01-13 / 1-2. szám
аттмш a jogviszony keletkezése és megszűnése, valamint az áthelyezés, továbbá a munkában töltendő időtartama tekintetében a szükséghez képest eltérően is lehet rendelkezni. Az eltérő rendelkezések keretében is biztosítani kell a nők és a fiatalkorúak fokozott védelmét. Az ideiglenes (alkalmi) igénybevétel. 95. §. A honvédelmi munkakötelezettség alá eső személyt honvédelmi munkára ideiglenes (alkalmi) jelleggel is igénybe lehet venni. 96. §. Ideiglenes (alkalmi) jellegű többnapos igénybevétel esetén a kötelezett személy részére biztosítani kell a szükséges napi pihenőidőt, élelmezést és szállást, vagy azt, hogy naponként a lakóhelyére hazatérhessen. 97. §: Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a honvédelmi munka teljesítése során bekövetkezett balesete vagy rokkantsága esetén állami ellátás jár. Állami ellátás illeti meg továbbá a tartásra jogosult hozzátartozót az ideiglenes (alkalmi) jelleggel igénybe vett személynek a munka teljesítésével összefüggő elhalálozása esetén. VII. RÉSZ. VEGYES RENDELKEZÉSEK. 128. §. A törvény kihirdetésének napján lép hatályba; végrehajtásáról, valamint a 127. §-ban megjelölt törvényekben foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályok hatályon kívül helyezéséről a törvényben meghatározott esetekben a Minisztertanács, illetőleg a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter, egyébként pedig az illetékes miniszter gondoskodik. A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 55/1960. (XII. 22.) számú rendelete a börtönből szabadult személyek munkába állításáról. Fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a börtönből szabadult személyek be tudjanak illeszkedni a társadalom életébe. Ezért elő kell segíteni, hogy az ilyen személyek mielőbb munkához jussanak, és támogatni kell őket a büntetettségükből keletkezhető olyan nehézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek. Ennek érdekében a Kormány a következőket rendeli: 1 §• (1) A börtönből szabaduló személy kérelmére, munkába állítása érdekében a börtönparancsnokság a szabadulás előtt legalább négy héttel tájékoztatja a lakóhely szerint illetékes járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságát (a továbbiakban: végrehajtó bizottság) az elítélt szakképzettségéről és személyi körülményeiről. (2) A végrehajtó bizottság a börtönből szabadult személyt a börtönparancsnokság tájékoztatása alapján alkalmazás végett a munkaerőt igénylő állami vállalathoz (intézményhez) vagy szövetkezethez irányítja. 2. §. (1) Az állami vállalatok (intézmények), illetőleg a szövetkezetek vezetőinek elő kell mozdítaniuk a börtönből szabadult személyek munkába állítását; nem tagadhatják meg az alkalmazást amiatt, hogy a munkavállaló börtönből szabadult, ha az alkalmazásnak egyébként komoly és alapos akadálya nincs. (2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatban feltételeket megállapító jogszabályok hatályát. 3. §■ A börtönből szabadult személyeket támogatni kell a büntetettségük miatt keletkezhető olyan nehézségeik leküzdésében, amelyek nem a büntető ítéletből következnek. 4. §• Az 1. § (2) bekezdésében, illetőleg a 3. §-ban meghatározott feladatot a végrehajtó bizottság által kijelölt ügyintéző a szakigazgatási szervek közreműködésével látja el. 5. §■ E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról — az igazságügyminiszterrel egyetértésben — a belügyminiszter és a munkaügyi miniszter gondoskodik.* Kállai Gyula s. k., a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese. * Lásd a 35. oldalon. Kiss Károly s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke. Kristóf István s. k., a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára.