Munkaügyi Szemle, 1934 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
gyontárgyhoz kapcsolódó — közvetlen vagy közvetett — jogának sérthetetlensége és a vagyontárgy értékállandóságának magas mértéke együttesen jelentik valamely tőkekihelyezés biztonságát. Természetesen a díjtartalék benne áll a társadalomgazdasági rendszer tulajdonjogi és dologi rendjében, következésképen a biztosító intézetnek a vagyontárgyhoz fűződő jogcíme sohasem lehet abszolút értelemben sérthetetlen, mert hiszen a tulajdonjogot korlátozó, módosító, érvényét egészben vagy részben korlátozó közhatalmi intézkedések, a magántulajdon intézményén felépülő jogrendnek módosulása, változó és bizonytalan mértékű bizonytalansági elemet vegyítenek minden tőkekihelyezésbe. Úgyszintén a nemzetközi vagyon- és jövedelemmegoszlás, a nemzeti vagyon és jövedelem alakulása, a társadalmi hatalmak változó súlya és jelentősége, konjunkturális változások, gazdasági, társadalomszerkezeti eltolódások, mind olyan körülmények, amelyek akár a pénzértéken keresztül, akár közvetlenül lényegesen módosíthatják a tőkekihelyezéseknél egyáltalában számításba vehető vagyontárgyak értékének egymás közötti viszonyát. Egyetlen vagyontárgy se hordozza önmagában értékállandóságának biztosítékát. Ezért nincsen abszolút értelemben vett biztos tőkekihelyezési lehetőség, ezért e téren is csak a viszonylagos legtökéletesebbre törekedhetünk, nem pedig az abszolút mértékre. A valószínű, a viszonylagos biztonságot azonban a tőkekihelyezések politikájában elsőrendű elvként kell alkalmaznunk. Enélkül más elveknek bár legteljesebb érvényesítése sem tudja az erről az oldalról fenyegető vagy már bekövetkezett hátrányokat ellensúlyozni. Mit ér a kilátásba helyezett magas kamathozadék, a kihelyezés gazdaságpolitikai jelentőségének kétségbevonhatatlanul nagyvonalúsága, ha az alap ingatag, ha a díjtartalék súlypontja kamathozadékainak régióiba emelkedik, nem pedig tőkéinek fundamentumában nyugszik. Erre kötelezi különben mind az államot, mind a biztosító intézetet maga az erkölcsi eszme is. A tőkefedezeti elvet alkalmazó és a közhatalmi felügyeletet gyakorló állam nem engedélyezhet olyan tőkekihelyező eljárásokat, amelyek az általa garantált pozitív jognak, a biztosítás anyagi szabályainak materiális fedezetét veszélyeztetik. De ugyancsak az állam erkölcsi eszméjével ellenkeznék olyan látszatoknak megtörése, amelyek az állami szabályok pénzügyi megalapozottságának népillúziókat kiváltó hiedelmét keltik. A biztosító intézetek, jelesül a társadalombiztosító intézetek, mint törvényen alapuló sajátos szakszövetkezetek pedig csak akkor járnak el a jó gazda gondosságával, ha mindenekelőtt a biztonság elvét tartva szem előtt sáfárkodnak részben az államtól, részben a biztosítottaktól reájuk bízott javakkal. A biztonság elvét részben követi, részben kiegészíti a jövedelmezőség elve. Kiegészíti, mert a tőkefedezeti rendszernél számításba veszik a tőkésülő járulékok kamatos kamatát is, tehát nemcsak a leendő kamatokat, hanem az azokból kialakuló tőkéket is. Ezek a tőkék azonban csak akkor keletkeznek és csupán akkor fedezhetnek biztosítási kötelezettségeket, ha egyáltalán jövedelmező azoknak a tőkéknek kihelyezése, amelyek nem a tőkésült járulékok kamataiból keletkeznek, hanem magukból a befizetett járulékokból és a biztosító intézetnek a díjtartalék javára befolyt egyéb bevételeiből. Természetesen ez a megkülönböztetés csak elméletben áll fenn, mert hiszen tőkekihelyezéseknél nem tesznek és nem is tehetnek különbséget tőkehozadékoknak és olyan értékeknek kihelyezése között, amelyek ugyan még nem tőkésült jövedelmek, de mert mértékük meghaladja a folyó kiadások fedezéséhez szükséges mértéket, még az illető gazdasági periódus folyamán tőkeként hasznosíthatók. A tőkekihelyezés jövedelmezősége a számításba vett jövendőbeli tőkék kialakulásának biztonsága, miért is a jövedelmezőség elvében benne van a biztonsági elvnek eleme. Ezzel a jövedelmezőségi elv még nem válik a biztonsági elvvel egyenrangúvá, mint ahogy nem lehet egyenrangú a már meglevő tőkék biztonsága a bár számításba vett, de mégis csupán valószínűsített jövendőbeli I I В“ CTI E” EQ В В ^9 ШЖ felnőttek, csecsemők 6« kisgyermekek I \ V» ■ I La EL m Ln I I E La l\ részére,OTI terhére szabadon rendelhetők 3