Munkaügyi Szemle, 1934 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1934-01-01 / 1. szám

gyontárgyhoz kapcsolódó — közvetlen vagy közvetett — jogának sérthetetlen­sége és a vagyontárgy értékállandóságának magas mértéke együttesen jelentik valamely tőkekihelyezés biztonságát. Természetesen a díjtartalék benne áll a társadalomgazdasági rendszer tulajdonjogi és dologi rendjében, következésképen a biztosító intézetnek a vagyontárgyhoz fűződő jogcíme sohasem lehet abszolút értelemben sérthetetlen, mert hiszen a tulajdonjogot korlátozó, módosító, érvé­nyét egészben vagy részben korlátozó közhatalmi intézkedések, a magántulajdon intézményén felépülő jogrendnek módosulása, változó és bizonytalan mértékű bizonytalansági elemet vegyítenek minden tőkekihelyezésbe. Úgyszintén a nem­zetközi vagyon- és jövedelemmegoszlás, a nemzeti vagyon és jövedelem alaku­lása, a társadalmi hatalmak változó súlya és jelentősége, konjunkturális változá­sok, gazdasági, társadalomszerkezeti eltolódások, mind olyan körülmények, ame­lyek akár a pénzértéken keresztül, akár közvetlenül lényegesen módosíthatják a tőkekihelyezéseknél egyáltalában számításba vehető vagyontárgyak értékének egymás közötti viszonyát. Egyetlen vagyontárgy se hordozza önmagában érték­állandóságának biztosítékát. Ezért nincsen abszolút értelemben vett biztos tőke­­kihelyezési lehetőség, ezért e téren is csak a viszonylagos legtökéletesebbre töre­kedhetünk, nem pedig az abszolút mértékre. A valószínű, a viszonylagos biz­tonságot azonban a tőkekihelyezések politikájában elsőrendű elvként kell alkal­maznunk. Enélkül más elveknek bár legteljesebb érvényesítése sem tudja az erről az oldalról fenyegető vagy már bekövetkezett hátrányokat ellensúlyozni. Mit ér a kilátásba helyezett magas kamathozadék, a kihelyezés gazdaságpolitikai jelentőségének kétségbevonhatatlanul nagyvonalúsága, ha az alap ingatag, ha a díjtartalék súlypontja kamathozadékainak régióiba emelkedik, nem pedig tőkéi­nek fundamentumában nyugszik. Erre kötelezi különben mind az államot, mind a biztosító intézetet maga az erkölcsi eszme is. A tőkefedezeti elvet alkalmazó és a közhatalmi felügyeletet gyakorló állam nem engedélyezhet olyan tőkekihe­lyező eljárásokat, amelyek az általa garantált pozitív jognak, a biztosítás anyagi szabályainak materiális fedezetét veszélyeztetik. De ugyancsak az állam erkölcsi eszméjével ellenkeznék olyan látszatoknak megtörése, amelyek az állami szabályok pénzügyi megalapozottságának népillúziókat kiváltó hiedelmét keltik. A bizto­sító intézetek, jelesül a társadalombiztosító intézetek, mint törvényen alapuló sajátos szakszövetkezetek pedig csak akkor járnak el a jó gazda gondosságával, ha mindenekelőtt a biztonság elvét tartva szem előtt sáfárkodnak részben az államtól, részben a biztosítottaktól reájuk bízott javakkal. A biztonság elvét részben követi, részben kiegészíti a jövedelmezőség elve. Kiegészíti, mert a tőkefedezeti rendszernél számításba veszik a tőkésülő járulékok kamatos kamatát is, tehát nemcsak a leendő kamatokat, hanem az azokból kialakuló tőkéket is. Ezek a tőkék azonban csak akkor keletkeznek és csupán akkor fedezhetnek biztosítási kötelezettségeket, ha egyáltalán jövedelmező azoknak a tőkéknek ki­helyezése, amelyek nem a tőkésült járulékok kamataiból keletkeznek, hanem ma­gukból a befizetett járulékokból és a biztosító intézetnek a díjtartalék javára befolyt egyéb bevételeiből. Természetesen ez a megkülönböztetés csak elmélet­ben áll fenn, mert hiszen tőkekihelyezéseknél nem tesznek és nem is tehetnek különbséget tőkehozadékoknak és olyan értékeknek kihelyezése között, amelyek ugyan még nem tőkésült jövedelmek, de mert mértékük meghaladja a folyó ki­adások fedezéséhez szükséges mértéket, még az illető gazdasági periódus folyamán tőkeként hasznosíthatók. A tőkekihelyezés jövedelmezősége a számításba vett jövendő­beli tőkék kialakulásának biztonsága, miért is a jövedelmezőség elvében benne van a biztonsági elvnek eleme. Ezzel a jövedelmezőségi elv még nem válik a biztonsági elvvel egyenrangúvá, mint ahogy nem lehet egyenrangú a már meglevő tőkék biztonsága a bár számításba vett, de mégis csupán valószínűsített jövendőbeli I I В“ CT­I E” EQ В В ^9 ШЖ felnőttek, csecsemők 6« kisgyermekek I \ V» ■ I La EL­­ m Ln I I E La l\ részére,OTI terhére szabadon rendelhetők 3

Next