Munkaügyi Szemle, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1939-01-01 / 1. szám
A német munka arcvonala. Vannak a népek életének olyan jelenségei, tömörülései, szervezeti, életformái, amelyeknek jelentősége — akár a nép hatalmi súlyára, akár élet jelenségeinek rendkívüli arányaira figyelemmel — vitathatatlan, függetlenül attól, hogy minő értékrendszerből kiindulva ítéljük meg a jelenségek kialakulásánál együttható életelveket, így a német munka arcvonala (a Deutsche Arbeitsfront) önmagában véve is sajátos, érdekes és rendkívüli szerkezeti formája a német életnek, amelyet ismernünk, szerkezeti összefüggéseit tudnunk kell, mert enélkül nem vagyunk tájékozottak az eddig páratlan arányú társadalompolitikai intézménynek hordereje, szervezete, működésének természete felől. Erre pedig annál is inkább szükségünk van, mert gyakorlati szempontból tudnunk kell, hogy mi rejlik az egyetlen szomszédos nagyhatalom szociálpolitikai szervezeteinek elnevezése mögött. Enélkül nem ismerjük ki magunkat az utolsó évek német munkajogában, társadalombiztosítási jogszabályainak alkalmazásában és általában a német társadalomi életberendezés belső összefüggéseiben. Ilyen ismeretek hiánya pedig megnehezíti a szomszédos népek között oly múlhatatlanul szükséges szociális együttműködés kialakulását. Az intézmény célját tekintve, eszmei célja az emberek vezetése, nevelése és oktatása , a birtoktalanok meggyőzése — kölcsönös önsegély útján —, hogy a birtokosok nem szánalomból, hanem közösségi érzületből és a vérrokoni kötelék tényénél fogva hoznak értük áldozatot. Működésének politikai értelmű célja a termelés összes személyi tényezőinek nyilvántartása, ellenőrzése, fegyelmezése, a marxizmus elfojtása, a termelés békéje, részben ennek révén a minél nagyobb munkateljesítmény, minél eredményesebb termelés a totális háború gazdasági előkészítése érdekében. Szervezetének alapelve : ugyanabban a foglalkozási körben a vállalkozók, alkalmazottak és munkások sorsközösségben élnek, egymás nélkül gazdaságilag nem boldogulnak, életviszonyaik elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak. A társadalmi életegységre irányuló törekvést a legvilágosabban az üzemközösségben lehet felismerni. Ne essünk tévedésbe, a Munka Arcvonala nem a termelésnek, hanem a termelő népnek a szervezete, nem rendi gazdasági, hanem társadalmi forma. 1933 decemberétől a Munka Arcvonala a német termelő népet 16 »Reichsbetriebsgemeinschaftssäule-Ъа« csoportosította. A birodalmi üzemi munkaközösségnek mindegyik szervezeti oszlopa egy-egy foglalkozáshoz tartozó üzemeken nyugszik, így tehát a termelő nép foglalkozása szerint megvalósult tagozódása függőleges, vertikális irányú. Bármelyik foglalkozás szervezeti oszlopának a feje a »Reichsbetriebsgemeinschaft«. Ez az egyetlen, foglalkozáshoz tartozó, üzemközösségeket felölelő csúcsszervezet alosztályokra, tovább tagozódó szakosztályokra, szakmailag pedig Fachgruppekra, Fachschaftokra és Spartekre tagozódik. A szakmai alcsoportok és további szakmai alakulatok száma természetesen attól függ, hogy az illető foglalkozásban a munkamegosztás milyen mértékben haladt előre. (Az eredeti, német elnevezések fordítását éppen azért mellőzöm, mert az imént érintett érdekből célszerűnek tartom, ha erőltetett fordítások helyett az olvasó megismeri az eredeti, fogalommá vált német szociálpolitikai kifejezéseket és ezeknek gyakorlati jelentőségét.) A »Reichsbetriebsgemeinschaft«-nak a csúcsszervezet és az egyes üzemek között közvetítő helyi szervei — a német általános közigazgatás illetékességi elrendezésének megfelelő Gau-, Kreis- és Ortsbetriebsgemeinschaftok. Ezeknek a belső tagozódása kicsinyben ugyanaz, mint viszonylagosan nagyobb birodalmi szervezeti arányokban a csúcsszervezeté. Az agyonszervezés könnyen feltételezhető veszélyének az elkerülése végett egyugyanazon Gauban, Kreisben és községben a 16 birodalmi üzemközösség nem rendelkezik párhuzamosan, egymástól függetlenül működő, előbb nevezett Gau-, Kreis- és Ortsbetriebsgemeinschaftokkal, hanem ezek egyetlen Gau-, Kreis-, illetőleg Ortswaltung szakmai szerveiként, a Munka Arcvonalának ilyen nevű territoriális alapon szervezett helyi alakulataiba tömörülnek. 1*3