Munkaügyi Szemle, 1939 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1939-01-01 / 1. szám

A német munka arcvonala. Vannak a népek életének olyan jelenségei, tömörülései, szervezeti, élet­formái, amelyeknek jelentősége — akár a nép hatalmi súlyára, akár élet jelenségei­nek rendkívüli arányaira figyelemmel — vitathatatlan, függetlenül attól, hogy minő értékrendszerből kiindulva ítéljük meg a jelenségek kialakulásánál együttható életel­veket, így a német munka arcvonala (a Deutsche Arbeitsfront) önmagában véve is sajátos, érdekes és rendkívüli szerkezeti formája a német életnek, amelyet ismernünk, szerkezeti összefüggéseit tudnunk kell, mert enélkü­l nem vagyunk tájékozottak az eddig páratlan arányú társadalompolitikai intézménynek hordereje, szerve­zete, működésének természete felől. Erre pedig annál is inkább szükségünk van, mert gyakorlati szempontból tudnunk kell, hogy mi rejlik az egyetlen szomszédos nagyhatalom szociálpolitikai szervezeteinek elnevezése mögött. Enélkül nem is­merjük ki magunkat az utolsó évek német munkajogában, társadalombiztosítási jogszabályainak alkalmazásában és általában a német társadalomi életberendezés belső összefüggéseiben. Ilyen ismeretek hiánya pedig megnehezíti a szomszédos népek között oly múlhatatlanul szükséges szociális együttműködés kialakulását. Az intézmény célját tekintve, eszmei célja az emberek vezetése, nevelése és oktatása , a birtoktalanok meggyőzése — kölcsönös önsegély útján —, hogy a birtokosok nem szánalomból, hanem közösségi érzületből és a vérrokoni kötelék tényénél fogva hoznak értük áldozatot. Működésének politikai értelmű célja a termelés összes személyi tényezőinek nyilvántartása, ellenőrzése, fegyelmezése, a marxizmus elfojtása, a termelés békéje, részben ennek révén a minél nagyobb munkateljesítmény, minél eredményesebb termelés a totális háború gazdasági előkészítése érdekében. Szervezetének alapelve : ugyanabban a foglalkozási körben a vállalkozók, al­kalmazottak és munkások sorsközösségben élnek, egymás nélkül gazdaságilag nem boldogulnak, életviszonyaik elválaszthatatlanul egybekapcsolódnak. A tár­sadalmi életegységre irányuló törekvést a legvilágosabban az üzemközösségben lehet felismerni. Ne essünk tévedésbe, a Munka Arcvonala nem a termelésnek, hanem a termelő népnek a szervezete, nem rendi gazdasági, hanem társadalmi forma. 1933 decem­berétől a Munka Arcvonala a német termelő népet 16 »Reichsbetriebsgemeinschafts­­säule-Ъа« csoportosította. A birodalmi üzemi munkaközösségnek mindegyik szer­vezeti oszlopa egy-egy foglalkozáshoz tartozó üzemeken nyugszik, így tehát a termelő nép foglalkozása szerint megvalósult tagozódása függőleges, vertikális irányú. Bármelyik foglalkozás szervezeti oszlopának a feje a »Reichsbetriebsgemein­schaft«. Ez az egyetlen, foglalkozáshoz tartozó, üzemközösségeket felölelő csúcs­szervezet alosztályokra, tovább tagozódó szakosztályokra, szakmailag pedig Fachgruppekra, Fachschaftokra és Spartekre tagozódik. A szakmai alcsoportok és további szakmai alakulatok száma természetesen attól függ, hogy az illető foglalkozásban a munkamegosztás milyen mértékben haladt előre. (Az eredeti, német elnevezések fordítását éppen azért mellőzöm, mert az imént érintett érdek­ből célszerűnek tartom, ha erőltetett fordítások helyett az olvasó megismeri az eredeti, fogalommá vált német szociálpolitikai kifejezéseket és ezeknek gyakorlati jelentőségét.) A »Reichsbetriebsgemeinschaft«-nak a csúcsszervezet és az egyes üzemek között közvetítő helyi szervei — a német általános közigazgatás illetékességi elren­dezésének megfelelő Gau-, Kreis- és Ortsbetriebsgemeinschaftok. Ezeknek a belső tagozódása kicsinyben ugyanaz, mint viszonylagosan nagyobb birodalmi szervezeti arányokban a csúcsszervezeté. Az agyonszervezés könnyen feltételezhető veszé­lyének az elkerülése végett egyugyanazon Gauban, Kreisben és községben a 16 birodalmi üzemközösség nem rendelkezik párhuzamosan, egymástól függetlenül működő, előbb nevezett Gau-, Kreis- és Ortsbetriebsgemeinschaf­tokkal, hanem ezek egyetlen Gau-, Kreis-, illetőleg Ortswaltung szakmai szerveiként, a Munka Arc­­vonalának ilyen nevű territoriális alapon szervezett helyi alakulataiba tömörülnek. 1*3

Next