Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1935 (4. évfolyam, 1-8. szám)

1935 / 1. szám

nagyobb terítőt készít keskeny vásznából, a tol­dásokat díszes varrásokkal díszíti. A terítő díszítésének lehetőségeiről köteteket írhatnánk. E rövid cikkben csak arra a néhány szembeszökő hibára akartunk utalni, mely a közön­ség körében oly gyakran előfordul. Hogy milyen kézimunkával díszítsük térítőinket, arra vonat­kozólag a Muskátli előző évfolyamai bőséges anyag­gal szolgálnak. Mindenesetre népi hímzéskincsünk értékálló mintáit ajánljuk elsősorban, melyek meg­felelő kivitelben a lakás bármely sarkának méltó dísze lehetnek. TOLDÁS DÍSZEK Irta: UJVÁRINÉ KERÉKGYÁRTÓ ADRIENNE A­z ősi népviselet egyik legfontosabb jellemzője, hogy mint a ruhadarabok anyaga, mint össze­állításuk a falusi házban készült. Fonták, szőtték a lent és kendert és a maguk készítette házivásznat használták fel, a lehető legkézenfekvőbb s egyszer­smind szellemes és változatos módon, öltözetük varrásához. Ez a fehér­ viselet alakult át, legtöbb esetben kimutathatóan, a mai színes és sokféle anyagot felhasználó viseletté — elveszítve azonban az ősi viseletnél megokolt szabást, majd a varrógép általános elterjedése után, lassan elveszti ősi öltés­formáit is. Jellemző a régi viseletre, illetve ezen át a népre, hogy a ruhadarabok összeállításának módját nem­hogy titkolta, elrejtette volna, mint azt ma teszi a divat, hanem ki is hangsúlyozta. Minden darabon tisztán, őszintén látható, hány „szélből" készült, tudniillik a házivászon szélessége volt mindenütt az egység. A testi ruhán kívül az ágyneműn, térítőkön szintén a vászon szélessége az egység és itt is, ugyan­csak kihangsúlyozott. A szövött szélek összeerősítésének számtalan fajtáját körülbelül 3 nagy csoportba oszthatjuk. 1. Ha a két szél nem találkozik közvetlenül, hanem 1—2 cm-es varrott csipkebetét köti össze őket (mint például a 12. oldalon is látható). Ezt a módot részletesen ismertettük a Muskátli II. évf. 9. számában. 2. Ha a szélek közé díszes szövött csíkot helyeznek és ennek két oldalán vezetik a varrott csipkebetétet s így fogják a betéthez a vász­nakat. Ehhez az első csoportban ismertetett ölté­seket alkalmazzák (szemléltetve a 13. oldalon lévő mezőségi terítő összeállításánál). 3. Ha vászon­széleket szorosan egymás mellé, illetve rászegő­varrással egymásra varrják, ennek tetejére, esetleg két oldalára, díszítő öltéseket alkalmaznak, például ingvállakon és pendelyeken. A fenn utoljára említett díszítőöltések közül fogok néhányat ismertetni. A díszítőöltéseknél felhasznált hímzőszál leg­gyakrabban erősen sodrott fehér vagy színes pamut­, esetleg színes gyapjúfonal. A színes szállal készülő öltések közt van egy és két színnel készülő s e szerint, egy- vagy kétmenetes öltés. Az alább közölt öltéshez a két szövött szélt az 1. ábrán szemléltetett módon fogjuk össze s így az öltésekkel mindig négyszeres anyagba öltünk. (Ez az eredeti anyagösszeerősítés azonban rászegővar­rásra is jól alkalmazható.) Ehhez az öltéshez rendesen fekete, gyapjúfonalat veszünk. Az öltés mérete, durva házivásznon számítva körülbelül 0.5—0.8 cm (4—5 szállal a két vászondarab talál­kozási éle felett, illetve alatt). A munka menete balról jobbra halad. A 2. és 3. ábra az öltésmenetet kifektetett anyagon mutatja be, míg a 2/a és 3/a ugyanezt szemlélteti abban a helyzetben, ahogy az anyagot varrás közben tartjuk. Az első kiöltés az él alatt 4 szállal, míg a visszaöltés az éltől ugyan­ennyivel feljebb és körülbelül 3 mm-rel jobbra tör­ténik (2. ábra). A második öltéshez a felöltés az él alatt, az elsővel egyvonalban, de ettől 3 mm tá­volságra van. Ezután a ferde öltés felső pontjába szúrjuk a tűnk és visszaöltünk a kiindulási ponthoz (3. ábra), tehát a fonákon két fonal fekszik egy­máson az élre merőlegesen, míg ferde öltést csak a színén látni, így folytatva egy álló és egy rézsútos öltés váltakozik a sorban (4. ábra). Készíthető ez a kis dísz zeg-zugosan is (5. ábra), de ez esetben a fonákon nem merőleges, de párhuzamos kis ferde kettős öltéseket kapunk. Ha az összeerősítéssel el­készültünk, a két szövetrészt egységes lappá szét­húzzuk s ha az öltések nem szorosak, úgy a szövött szélek a fonákon szétkörmölhetők s a színén csak (3)

Next