Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1937 (6. évfolyam, 1-8. szám)

1937 / 1. szám

MUSKÁTLI MAGYAR KÉZIMUNKAUJSÁG A MÁGIÁÉ IPARMŰVÉSZET HÁZIIPARI MELLEKLETE. SZERKESZTI SPOLARICH LÁSZLÓ, A MAGTÁR KIR. ALL. NÖIPARISKOLA IGAZGATÓJA A MAGYAR ÖLTÖZKÖDÉS MÁSODIK KORSZAKA I elkes írók, szerkesztők, szabók és ruhatervezők, J meg az általuk kezdeményezett magyaros divatot felkaroló divathölgyek együttes munkája eredményeképon a mult század negyvenes éveiben divatba jöttek a magyaros szabású ruhák. Negyven­nyolc lelkes tavaszán magyarruhás honleányok, ma­gyar fejkötős asszonyságok nemzetiszín kokárdával szívük felett éltették a szabadságot, áldozták fel a ké­sőbbi küzdelemben, ami szívüknek legdrágább volt. Azután jött Világos és évek hosszú során át gyász­ruha volt a magyar asszony viselete. Az ötvenes évek elején megindultak újra a divatlapok, közöltek is divatképeket, de amikor a cenzúra még a gondo­latot is igyekezett ellenőrizni, nem adhatott hangot mindenki óhajának, hogy öltözködjünk magyarosan. A legnagyobb érdeklődéssel a Nővilág divatleveleit olvasták az asszonyok. Nem azért, mert abból tud­hatták meg legalaposabban, hogy hány fodorral kell a ruhát díszíteni, hanem mert azt remélték, a levelek írója, Jósika Julia, báró Jósika Miklós felesége arról is üzen majd leveleiben, amelyeket Brüsszelből, a száműzetésből írt, hogy mikor ünnepelhet újra a magyar? Évekig nem írtak az újságok magyaros öltözkö­désről. Es 1859-ben, egyszerre, szinte minden beve­zetés, előzmény nélkül új korszaka kezdődött a magyaros divatnak. Kazinczy Ferenc születésének századik évfordulója közeledett és a nemzet először készült nagyszabású, hazafias ünnepségre. Mint Teres Pálné leányának, Rudnayné Veres Szilárdának feljegyzéseiben olvassuk, a hölgyek mind magyar ruhában vettek részt az ünnepen. De már ezt az őszi ünnepséget megelőző áprilisban :így ír a Nővilág divattudósítója, Bulyovszky Gyula, a nép­szerű költő, tizenegy évvel azelőtt a Pilvaxban gyü­lekező márciusi ifjúságnak egyik lelkes, rokon­szenves tagja. „— Sohase hittem volna, hogy a mi szép formájú jász főkötőink még páholyban szerepeljenek. Es úgy lett. A vígjáték után baloldalt az első emeleti páholyok egyikében egyszerre bájra és szellemre kitűnő két úrhölgyünk jelent meg s mindkettőnek fejéke egy ilyen jászberényies fejkötő volt, termé­szetesen a művészet által eszményesítve. Az egyik mogyorószín barna, ugyanily színű bodros kerettel elül a fejtetőn és a kontyon, a fejkötő kassa hátul széles és egy kis domború rézsut futó keskeny arany­zsinórzattal kihányva; a konty alján két nagy barna szallagbokor volt, libegő, rövid végekkel. A másik ugyan ilyen, csak a színek összhangzata más. Ha metszőnk számára pár percre megkaphat­juk e szép, aranyos fej díszeket, akkor olvasónőink hézagos leírásunkat a tökéletes ábrával kipótol­hatják, azonban arról, milly jól áll, fogalmat csak úgy szerezhetnek, ha tarkabarka fej díszüket egyszer egy ilyennel váltandják fel. Karcsú termetükre egy szép hajtással kivágott magyar derék. finonTselyem zsinórzattal, mely ne legyen nehézkes, buggyos rövid ujjak, a vállnál és alább, a karzárónál egy-egy szallagcsokorral. Azután bő szoknya, jó redősen, alul rkét-háromszorosan körülfutó keskeny bársony szegettel. S azután igazi egyszerű, jó magyar szív hozzá, egy pár hó­kacsócska, mely tudja, hogy kell a friss turőt a haluskára hinteni és meg van a világ legszebb divatképe, a kedves, magyar menyecske." Meg volt a Kazinczy ünnep és egyre nagyobb lett az érdeklődés a magyaros öltözködés iránt. 1859 december 11-én így ír a Nővilág divattudó­sítója : „— A magyar divat, mely a férfiaknál máris meg­lehetősen elterjedt, de a mely női ruhákra nézve még csak keletkezőben van, ítélve a női ruha­készítőknél történő számos megrendelésekből, való­ban a téli évszak uralkodó elegáns divatja Ígérkezik lenni fővárosunkban és valószínűleg egész hazánk­ban. Ezúttal csak előpostájául kívánjuk tekinteni jelen divatrajzunkat azon nagyobb s a jelenleg alakuló magyar ruhadivat minden változatait ma­gában foglaló divatképnek, mellyet évi utolsó szá­munk mellett fogunk szétküldeni. Annyit azonban most is jelenthetünk, hogy a jelen képünk első alakján látható női mente, melyet többfélekép neveznek, igen pompásan áll, s magunk tanuskod­(1)

Next

/
Thumbnails
Contents