Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1938 (7. évfolyam, 1-8. szám)
1938 / 1. szám
A' városi magyar polgárok még e folyó század első két tizedében különféle színű magyar ruhában jártak, most már csak ritkán láthatni őket így, vagy legfeljebb A 111 adolmányban, és pedig csak a fiatalságot." 1837-ben tehát már azon panaszkodik a néprajzi adatok gyűjtője, hogy a falusi asszonynép levetette festői szép magyar ruháját. Nagyon egyszerű, puritán a debreceni nép viselete a múlt század elején, pontosan most száz esztendeje. Szalagba vont végű hajfonatuk van a leányoknak munkához, karton rokolya, spencer (ők penczlinek nevezik), kék kötő, karton kendő, fekete csizma. Férfi viselet: gyolcs ing és gatya, kék posztó mellény (pusztinak hívják), dolmány, ennek neve ujjas, fényes fehér gombokkal, veres posztóval keskenyen szegve és bélelve. Széleskarimájú kalapján strucc (tuccz) toll lebeg. Az asszony ruhája sötét „moldon" szoknya, kék kötény, feje kék lencsés kendővel bekötve, rövid bundája festett, színes irhával, selyemmel, „pillangóval" kivarrva, így járt a debreceni köznép házanépével a szabadságharc előtti évtizedekben. BENEDEK RÓZSI Tüllbehúzás. N. Nagy Sarolta terve.