Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1939 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1939 / 1. szám
* Ismertetésemet Volly István soraival fejezem be : „A népszokások néprajzi értékénél össszehasonlíthatatlanul fontosabb az ifjúság szempontjából, hogy az emberben lappangó színészi ösztönnek és tehetségnek legtermészetesebb kibontakozása éppen ilyen népi játékok előadásán keresztül történik. De az a nagy rokonszenv, amellyel mindenfelé a misztériumig és szabadtéri játékokat fogadják, azt mutatja, hogy a tömeg visszakívánja a színjátékoknak a közösség számára kivirágzott és egyszerű formáit.“. SPRENGER LAJOSNÉ Amikor a szerkesztőség a fenti rövid beszámoló megírását kérte, a Zeneakadémia nagytermében olyan általános tetszést aratott kedves előadásnak a hatása alatt állott. Iparművészeink figyelmét is fokozottan rá akarja terelni ezekre a népi játékokra. A gyermek és felnőtteknek magyar ízlésű ruháihoz annyi ötletet lehet meríteni ezekből a kis előadásokból, hogy kellőképen leközlünk belőlük néhányat. Ruhatervezők nézzék meg mindig ezeket a játékokat, mert a ruha szépsége mozgás közben érvénysül, tehát ötletekkel is inkább akkor szolgál. De örvend a „Muskátli“, mint a magyar öltözködés egyik szószólója is , mert ezek a népi ruhába öltöztetett gyermekek, s ezeken keresztül a szülők szíve hamarabb fogadja be a magyar öltözködést. Ezeket a játékokat mi a magyar öltözködés munkásaiként is üdvözöljük tehát. Mert a gyermekét szerető szülő észreveszi mennyivel kedvesebb kis csemetéje magyar népi viseletben. SZ. Magyar leányfearuhák. Tervezte : Edvi-ülés Panni. (2)