Muskátli - Magyar Kézimunkaujság. A Magyar Iparművészet háziipari melléklete, 1944 (13. évfolyam, 1-8. szám)

1943 / 1. szám

• INNEN-ONNAN • S­ZŰRTMINTA MELLÉKLETÜNKÖN egy hü­velyi terítő mintáját közöljük. Alapanyaga vékony sifon vagy batiszt legyen. Minta előhúzásá­hoz 40—50-es hímzőfonálnak megfelelő szálat vegyünk. A „bekötéshez" pókozáshoz 100-as cérnát használjunk. A bekötést lehetőleg hímzőkereten csináljuk, mert így biztos, hogy nem húzódik a már kész himzés össze. Kenyérkosár takarónak alkalmas két kis teri­tőcske mintája egyszerű láncöltéssel készül. Szélét horgolással díszíthetjük. RIMÓCI VISELET. Hazánknak nincs olyan nép­viselete, melyet ne tudnánk részben vagy egészben felhasználni a modern magyaros ruhák tervezésénél. Ezúttal a rimóci házaspár festői viseletét vettük alapul.. A férfi jellegzetes mellényformája sok gondolatot tud adni a női ruháknál is, így például az 1. ruhát alig változtattuk meg a viselet után s mégis milyen csinos délutáni ruhát kaptunk belőle. A mellény és az alj fekete puha szövet,. Kevés zsinórdísszel és nagy ezüst pityke-gombokkal díszítjük vagy csak egyszerű gömb alakú behúzott fagömböt varrunk rá. Alatta fehér vagy színes selyem ingblúzt viselünk. A 2. ruhánál ugyanez a mellényke szerepel, ezúttal bő ráncos aljjal, mely készülhet sima, vagyis a mellény anyagából, vagy pedig „rokolya"­szerű hatással pettyes, virágos, csíkos, kockás stb. nyári anyagból. Ehhez rövidujjú mosóblúzt viselünk. A 3. népruhát a rimóci asszony viselete után terveztük, alig hagytunk el valamit s milyen kedves fiatal leánynak való nyári ruhát kaptunk. A szoknya és az ujjak lehetnek fehérek. A derékrész sötétkék vagy fekete, piros pántdíszekkel és Rimóci hímzésű derékrésszel. . . . .. •„ FI­­ GO ! A „Muskátli" már többizben foglalkozott mind а toroekói hímzésekkel, mind а toroekói viselettel. Hímzésképeket találunk: I. évf. 1. sz. 12. oldal. Egy szálánvarrott fonottas „liliomos" mintájú rúdravaló részletét. — 4. sz. 13. oldal. Egy szálán varrott fonottas hosszú csíkot és négy írás után varrott (szabadra,szú­­párnát. Az első a közismert „nagykígyós" mintájú, a második a „bokrétás". II. évf. 2. sz. 6. oldal. Az eredeti írás után varrott „tányéros" mintát. 7. oldal. A „nagyrózsás" minta alkalmazását egy díszpárnán. 12. oldal. Egy eredeti nagyságú ingvállrészletet. 10. és 20. oldal. A „tányéros" minta szálánvarrott fonottas változatát. — 6. sz. A mélynyomásszerű mellékeleten egy szálánvarrott fonottas párnacsup. 6. és 7. oldal. A „bokrétás", „kígyós", „nagykígyós" és „nagyrózsás" mintájú hímzéseket a kolozsvári iparmúzeum 1906-iki kiállí­tásáról. — 10. sz. 8. oldal. Az utolsó minta egy szálán­varrott fonottas rudravaló. III. évf. 1. sz. 6. oldal. Egy falvédőnek felhasznált írás után varrott „nagyrózsás" mintát. 1935. évf. 7. sz. 94. oldal. A „kígyós" minta alkal­mazását egy díszpárnán. 1986. évf. 9—10. sz. 136. oldal,­­így eredeti „nagy­kígyós" mintájú párnacsapot más elválasztó csikkel mint a II. évf. 6. sz. mintán. 1943. évf. 12. sz. 70. oldal. Egy torockói főkötő és egy vőlegény nyakkendő képét. Népviseleti képek vannak: 1939. évf. 9. sz. 99. oldal. A kép két leányt ábrázol. Az első a rendes vasárnapi templomi öltözetben (kendővel bekötött fej, ingváll, „fersing" (szoknya), „csipkeruha" (vert csipkével díszített kötény), hímzett öv, övbevaló selyemkendő, piros „szíves" csizma); a második nagy ünnepi viseletben (párta, ingváll, „fodor" (vert csipkével díszített kis vállig érő gallér), fersing, csipkeruha, zsinóröv, övbevaló kendő, piros csizma). 1940. évf. 3. sz. 16. oldal. A két szélső alakon rókaprémes ujjatlan irhabundát látunk, ezt piros selyemmel hímezik ki; a középső posztó mellrevalót visel, egy zöld posztóból készült fehér bárányprém­mel bélelt és díszített oldalt záró mellényféle. 1941. évf. 2. sz. 9. oldal. Két ünnepi díszbe öltözött leány képe. Az 1939. évf. 9. sz. 99. oldal képén bemu­tatott viselet és e közt a különbség, hogy „sipujjas" inget, „kösnyő"-t, ,,mellrevaló"-t (egy csipkével borí­tott, a nyaktól a derékig az ingváll elejét betakaró, színesen alábélelt selyem- vagy keskeny posztócsík) és „füdző"-t viselnek. 10. oldal. Egy m­árkapárt­ látunk. A leány a már ismert ünnepi díszben van; a férfi báránybőr sapkát, lobogós ujjú ,gyolcsinget, nyakkendőt, fehér irhamellényt, szűk fehér posztó­nadrágot, bőrövet és csizmát visel. —7. sz. 49. oldal. Egy fiatal házaspár képe. A fiatal menyecske párja helyett „tarka főkötőt" (fekete alapon fehérrel hím­zett) és bugybakötött fátyolkendőt; a síkujjú hímzett ingváll helyett „islagos" (apró érclemezekkel kivarrt és hímzett selyemkézelővel díszített) inget visel. A férfi öltözete azonos a 9. oldalon leírt öltözettel. — 8. sz. 56. és 57. oldal. Torockói szobarészleteket látunk. Az asszony mindennapi öltözetben van: egyszínű, dús redőkbe szedett, sötét — többnyire kékszínű — szok­nyában és hasonló színű kötényben. A gyermek öltözete olyan mint a felnőtté; az ingváll hímzett dísze azonban nem­ a vállhoz közel, hanem a könyökhöz közel van. Szálánvarrott fonottassal díszített „rudi­kendő"-ket és ágyterítőt és írás után varrott dísz­törülközőt látunk még e képeken. 1943. évf. 12. sz. 69. oldal. Két menyecskét a fehér báránybőrrel díszített kék posztó „mentében" és egyet palástban (a sűrűn ráncolt gallérfélében) és a „tarka főkötőt" lekötő fátyolkendőben látunk. Szabadrajzú „írás után varrott" minták rajzait találunk: II. évf. 2. sz. 1., 7- 10., 12. és 15. oldal. Szegély­díszek. 21. oldal. „Tányéros" minta. III. évf. 1. sz. 1. oldal. Szegélydísz. 1938. évf. 8. sz. 103. oldal. „Makkos" minta (részlet). Szálánvarrott fonottas minták rajzai vannak: I. évf. 1. sz. 1. és 2. oldal. „Liliomos" minta. Rúdi­kendő. — 8. sz. 10. oldal. „Liliomos" minta. Párna. II. évf. 1. sz. 23. oldal. A 8. minta egy ismert szegélydísz. — 6. sz. 15. és 23. oldal. Párna. 1935. évf. 1—2. sz. 5. oldal. Rúdikendő (rúdravaló). — 6. sz. 81. oldal. Párna. 1942. évf. 11. sz. 67. oldal. „Liliomos" minta. Rádi­kendő. 1948. évf. 12. sz. 68. oldal. Kézelő. 71. oldal. „Cserfaleveles". Párna. Cikkek: I. évf. 1. sz. 18. oldal. Szálánvarrott fonottas hímzés. (Fonott keresztöltés.) Kövessi Edit. II. évf. 2. sz. 12. oldal. Torockói hímzéseink. Kövessi Edit. 1943. évf. 12. sz. 67. oldal. Néhány kevésbbé ismert torockói ruhadarab. Dr. Gönyey Sándor: Utóbbi időben megjelent divatrajzok. 1943. évf. 8. sz. 48. oldal. Magyar ruhatervek toroekói viselet felhasználásával. Farnadi Ilonka, D. V.

Next