Műszaki Közlöny, 1932 (4. évfolyam, 1-7. szám)

1932-01-01 / 1. szám

' 11 11 11 l"I­I I F­V Közlönyünkh­isz h­elizelfllapot mellekelü­nk. Fizessen elő a gyakorlati technikusok lapjára! MUS­ZMKI KOZLONY A Magyar Műszaki Szövetség hivatalos lapja Amtsblatt des Verbandes Ungarischer Techniker Műszaki szerkesztő : A szerkesztőbizottság elnöke; Felelős szerkesztő: SZEBEHELy GyŐZŐ leányfalvi LINGEL KÁROLY SZÁSZ BÉLA főaiérnök, szövetségi társelnök, m. kir. kormányfőtanácsos, országos elnök a Magyar Műszaki Szövetség ügyvezetője. 1932 január • Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI., Teréz*körút 43/a. — Telefon: Aut. 298—76. • IV. évfolyam A polgári hűség ereje im­a: PILLIS KÁROLy főfelügyező, sxérces fővárosi bizországi tag, a Magyar Műszaki szövetség elnöke .A bizonytalanság esztendői lassan peregnek. Habár a Magyar Műszaki Szövetség feje felett soha sem lógott a bizonytalanság vaniokles kardja, az alapítás óta lélekzetet visszafojtva halljuk a magyar gazdasági élet recsegését­­refogását és ez károsan befolyásolja a társadalomszerve­­zés általunk önzetlenül vállalt munkáját. A szociális, gazdasági, bel- és külpolitikai krízis ide­­jén alkotó munkát végezni szinte emberfeletti feladat. Vállaltuk és becsülettel teljesítettük azt a munkát, amelyet egy hatalmas tábor bizalma reánk hárított, azonban a negyedik szövetségi esztendő elején terjeszkedő köd el­zárja a láthatárt. A közállapotok kártékonyan befolyásol­ják a társadalomszervezés nehéz munkáját és végzetesen súlyos konzekvenciákkal járnának, ha a Magyarok Istene nem segítené meg ezt a szerencsétlen országot, mert min­den tény és minden mulasztás, amely a társadalom orga­­nizálásának eredményeit kockáztatja, kétségessé teszi a nemzet egyetemének fejlődését is. A szükségszerű takarékossági politika, az adóterhek növekedése és az igényeknek, ezek nyomán járó csökken­tése az egy társadalmi réteghez tartozók kérésének meg­bontásához vezethet, ami pedig nem érdeke senkinek e ha­zában. A polgári hűség fogalmát azok az idők érlelték ki, amikor a polgári osztály még teherbíró pillérnek számított, amikor a „Bürger” lelkiismeretére országok gazdálkodása hű még számíutatott. A magyar bizonytalanság esztendői bizonyságát szol­gáltatták annak, hogy a polgári erények nem vesztek ki, a hűség érzelme elpusztíthatatlanul él a szívek mélyén és e­nek a hazának polgársága még mindig komoly tényezője lehetne az ország kormányzásának. Ki-ki ellenőrizheti pol­gári barátainak sorában, hogy a polgári társadalom hősies ellenállást fejt ki, ezernyi megpróbáltatás szenvedését vál­lalja és ragaszkodik a polgár fogalmához, gondolatköréhez és tu­dójához. Már­pedig a színvonal folyvást csökken, a polgári ideálokat egyre jobban irtja az élet és maholnap üres áb­ránd marad mindaz, amit polgári életmódnak és gondolko­zásnak neveztünk. A mi polgárságunk nevelése nem hajlandó elfogadni az új idők kényszerítő életkörülményeit, valamint n­e­m akarja tudomásul venni azt, hogy beékelt, felesleges osztály, hanem­ igyekszik küzdeni a polgári lét feltételeiért, hogy nemzetfenntartó szerepét továbbra is betölthesse. Ezzel szemben azt kell látnunk hogy közállapotaik megnehezítik a polgári hűség fogalmának ébrentartását és lehetetlenítik a nemzeti társadalom szervezésére irányuló tevékenységet. A gazdasági válság nyomasztó terhei mint­ha elsősorban a polgárság tradicionális színvonalát vennék célba. Szemünk előtt folyik le a polgárság életnívójának, hanyatlása, illetve proletarizálódásának folyamata. Akik társadalmi egyesületek élén állanak, szomorúan állapítják m­eg, hogy a polgári gondolat halványodik és ennek gazdasági természetű okai vannak. A civis fidelis­sima erénye könnyen elfakulhat, ha az agyott sanyargátolt körülmények között élő polgárságot — különösett pedig a műszaki területek polgárait — lefelé való orientálódásra kényszerítik az élet nehézségei. Ezt a lélektanilag, gazdasá­gilag és szociális szempontból egyaránt érthető folyama­tot a társadalmi egyesületeknek kell megállítaniuk. Itt nemcsak az iparos, kereskedő, tanár, bíró, orvos, ügyvéd és mérnök magángazdálkodásának lezülléséről, hanem egy nemzeti szempontból megbízható és hűséges társadalmi osztálynak teljes megsemmisüléséről lehet szó. "Ez nem lehet érdeke a munkásságnak és nem érdeke azoknak sem, akik gyengülő hatalommal bár, de a polgári osztály felett állatiak. Semmiesetre sem érdeke az ország­nak, mely polgárság nélkül nemzeti jellegét és a civis fidelissima megbízható alapkövét veszítené el lábai alól. A magyar társadalmi egyesületek hivatása, a polgá­rok megszervezése, egybegyűjtése és érdekeinek védelme. Szent és nagy hivatás ez, melyet soha sem támogathat eléggé hatályosan a kormányzat, de erre a támogatásra nincs is szüksége a polgári osztálynak mindaddig, amíg békés fejlődésének útját általános nemzetgazdasági torla­szok el nem állják. A Magyar Műrszák Szövetség elsősorban magyar és csak ezt követőleg van érdekek védelmező testülete. Ki­zárólag nemzeti szempontokat ismerünk, holott internacio­­nális foglalkozási ágak tömörülése vagyunk. A Magyar Műszaki Szövetség elérkezett a negyedik esztendő reményteljes munkájának küszöbére, holott ala­pítása óta súlyos esztendők gondjain kellett magát keresz­tülverekednie. A szervezésben rejlő erő ezekben a súlyos esztendőkben is fényes bizonyítékát adta annak, hogy a társadalom egymáshoz való elemei csak csoportosan tud­nak erőt mutatni és alkotó munkát végezni. A mi szövetségünk eddigi eredményei bizakodással tölthetik el azokat, akik az élet nyomasztó terhei alatt ros­kadoznak és lelkükben a feltétlen polgári hűség ingadozá­sait érzik. Minden erőnkkel fejlesszük a tábort, erősítsük a szövetséget, amelynek nemcsak a kari érdekek védelmé­ben, de szegény hazánk újjáépítésében is fontos szerepet juttatott a sors. Ezzel nemcsak magunknak, hanem a pol­gári hűség gondolatának is szolgálunk!

Next