Műszaki Közlöny, 1934 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1934-01-01 / 1. szám
MŰSZAKI KÖZLÖNY Gyorsjáratú Diesel-motorok fejlődése írta: Kovács Dániel A két rendszert összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy a sugárporlasztás bár kisebb kompressziónyomással működik, hidegen is indul, de nagynyomású olajszivattyúval (100—150 atm.) végzi a porlasztást s így itt üzemzavarok fordulhatnak elő. Az előkamrás motornál viszont az olajszivattyú ugyan kisebb nyomással (60—80 atm.) dolgozik, ámde itt az indításnál léphetnek fel zavarok. Mindamellett az egyszerűbb szivattyú szerkezeti előnye és lágyabb kopogású járásuk miatt, az előkamrás motorok jobban elterjedtek. A kompresszor nélküli Diesel-motoroknál fontos szerepe van a nyersolajszivattyúnak, mert a tüzelőanyagot mindenkor a terhelésnek megfelelően egyenletesen kell szállítania. Az olajszivattyú rendszerint bütyökkel vezérelt és regulátorral szabályozott dugattyús szivattyú. Többhengeres motoroknál minden 1 = nyomó vezeték 2 = nyomó szelep 4 = szivattyú-dugattyú 5 = szabályzó fogaskerék egyes hengernek külön olajszivattyúja van. Újabban készítenek már egy nagynyomású szivattyúval és az elosztást vezérlő fejjel többhengeres Diesel motorokat is (Cummins-motor). A nyersolajszivattyú vezérlése, illetve a porlasztó befúvási ideje a kompresszió vége felé, felső holtpont előtt 10—15 fokkal előbb kezdődik és tart mintegy 30—40 fokos forgattyúszög elfordulásig. Ha a befecskendezési forgattyúszög elfordulás fokokban éő, úgy egy befecskendezés ideje tip: 6n ' kb. l'ioo — Vao nip. A magasnyomású nyersolajszivattyú precíziós kivitele nagyban befolyásolja a kompresszor nélküli Diesel-motor zavarmentes üzemét, éppen ezen kis idő alatt megfelelő nyomású olajmennyiség biztos szállítása által. (4. ábra). 6 = szabályzó fogasrúd 9 = bütykös tengely 14 = zárt porlasztó 15 = fúvóka tű Ellendugattyús motorok. Nagyteljesítményű kétütemű stabil géphez kohógázüzemre Oechselhauser alkalmazta először a motorteljesítmény növelésének ama módját, hogy két dugattyút egymással szemben járatva, a motor fordulatára egy töltés jutott. A kettős működés előnyeit Junkers tanár 1914-ben kidolgozott és jól bevált kétütemű nyersolajmotoránál tökéletesítette. A szelepnélküli beömlő- és kiömlőcsatornák nyitását és zárását egymással szemben dolgozó dugattyúk végzik. Az ellendugattyús motor igen nagy előnye, hogy nincsen komplikált hengerfej, s az ide-oda lengő tömegek tökéletesen kiegyensúlyozottak. A gépkeret teljesen tehermentesített s így a gyorsjárat követelményeit a legmesszebbmenő módon kielégíti. Az ellendugattyús motorok mai típusai már 1800—2000 percenkénti fordulattal járnak és igen csekél a tüzelőanyagfogyasztásuk (kb. 170 gr LBe-ként) (5. ábra). Bár az ellendugattyús motorok előállítása jelenleg még költséges, mindamellett a jövő motorépítésében gazdaságos üzemük folytán nem kétséges, hogy jelentős szerephez jutnak. Diesel-motorok tökéletesítése terén a technikusvilág nem állott meg, hanem újabban is folytatja kísérleteit. Dr. Ing. Torres Augsburgban és Schimanek Emil műegy. tanár Budapesten hatütemű motorokkal kísérleteznek. A túlkomprimált motor elvét Büchi úgy oldotta meg, hogy a kompresszió 30—35 atm. végnyomását hűtött levegővel, turbokompreszor befúvatással 60—65 atm.-ra sűríti. Mások a szénpornak igen finomra megörölt szemcséit (1/500 mm nagyság) nagynyomású levegő befúvatása mellett használják fel. Ez utóbbi téren már Diesel óta folytak kísérletek (Mac Callum 1891, Höflinger 1900, Bielefeld 1911), azonban jelentősebb eredményeket csak Pawlikowski ért el, aki 1924 óta folytatja kísérleteit. Gépe nemcsak barnaszénporral, de mindenféle növényi eredetű hulladékanyaggal is dolgozik. Ha valóban sikerül további tökéletesítés révén teljesen üzembiztossá tennie, úgy főleg mezőgazdasági államokban nagy jövője lesz motorának.* ♦ Előzőkben áttekintettük a gyorsjáratú Diesel-motor elterjedtebb rendszereit, most nézzük elért gazdasági előnyeit a közlekedés szolgálatában. a) A Diesel-motorok a vasút üzemében. Az automobilizmus rohamos elterjedésével a föld összes államaiban megcsappant a vasutak forgalma. A gőzüzem fenntartása főleg kisforgalmú vasutakon ennek következtében csak ráfizetéssel jár. Amíg ugyanis a gőzüzemű lokomotív alig 3 7%-át hasznosítja a tüzelőanyagban rejlő energiának, addig a Diesel-motoros lokomotív 35%-os hatásfokkal működik, amiből gazdaságosságát minden további fejtegetés nélkül is láthatjuk. Svédországban és Németországban * Automobil Techn. Ztg., 1930. 12 sz. -S3 4. ábra. Bosch-magasnyomású nyersolajszivattyú és zárt kivitelű porlasztó