Műszerügyi és Méréstechnikai Közlemények 60. (1997)

Dr. Stokum Gyula: Műszerkölcsönzés az Európai Közösségben

Műszerkölcsönzés az Európai Közösségben DR. STOKUM GYULA Az alábbiakban a LIVINGSTON HIRE angliai központú cég műszerkölcsönzési tevékenysé­gét ismertető anyagát adjuk közre szöveghű fordításban. A műszerkölcsönzés magyaror­szági helyzetével kapcsolatos információkat az összevethetőség érdekében a vonatkozó anya­got követően kisbetűvel szedetten adjuk meg. Az anyag ismeretetése előtt felhívjuk a fgyel­­met az ELECTRONICS INDUSTRY 1977. júniusi számában a „Face to Face” rovat interjúcikkben közölttekkel kapcsolatban, két dologra­­, A LIVINGSTON HIRE, amely megalakulá­sakor 1967-ben a LABHIRE nevet viselte a mű­szerkölcsönzési tevékenységet 4 db digitvolt­­méterrel és 2 db oszcilloszkóppal kezdte. 2., Tíz évvel később 1977-ben az ELECT­RONICS INDUSTRYban már annak okán készült az interjúcikk a cég akkori igazgatójával Mr. Peter Finch-csel, mert a megelőző 12 hónap alatt a havi forgalomnövekedés meghaladta a 20%-ot. Továbbá arra hogy a LIVINGSTONE HIRE ma már hat európai raktárközpontból mintegy 16000 db-os 28 mGBP (46 mUSD) műszervagyon választé­kából kölcsönöz az Európai Közösség országaiba Célszerű és takarékos megoldások kölcsönzéssel Miért vásárol mérő/vizsgálóműszereket és szá­mítógéprendszereket .....? Meggyőző tapasztalati érvek alapján in­kább kölcsönözze a műszereket, mint megve­gye őket, nyomós érvek vannak, amelyek a köl­csönzést versenyképessé teszik bármilyen be­­szerzési/beruházási döntésnél. ......amikor a birtoklás/tulajdonlás költsé­gei meghaladják a beszerzési költségeket. Túlságosan gyakran fordul elő, hogy a vál­­lalatok/társaságok szükségtelenül fektetik be tőkéjüket abban a hiszemben, hogy az egyszeri beszerzési költséggel már túl vannak minden kiadáson. A birtoklás költségeinek kimutatásá­ból látszik, hogy mennyire helytelen ez a feltéte­lezés. Minden beszerzési döntésnél figyelembe kell venni a tulajdonlás tényleges költségeit. MŰSZERÜGYI ÉS MÉRÉSTECHNIKAI KÖZLEMÉNYEK 60. szám, 1997. A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége már 1952-ben - egyik intézménye keretében - létrehozta a műszerkölcsönzési tevékenységet azért, hogy kielégítse az akkori kutatási-fejlesztési feladatok rövid idejű mű­szerigényeit. Az induló kölcsönműszerállomány 571 db volt, mint­egy 3,6 MFt értékben (120 ezer USD). 1957-ben az Akadémia megalapította a Műszerügyi Szolgálatot, mely a továbbiakban önálló jogi intézmény­ként folytatta a műszerkölcsönzési tevékenységet. Ekkor már a kölcsönállomány kb. 1 500 db volt, 8 MFt értékben (270 ezer USD). Kölcsönzés illetve beszerzés költségeinek összehasonlítása: A saját műszer költsége egy olyan esetre, amikor a beszerzési költség 10 000 GBP, az amortizálódás pedig 4 év. A tőke ára/kamata évi 8%, amivel az átlagos kinnlevőség kamata évi 4% 1 600 GBP Éves amortizálódás Javítás, karbantartás, 25% 10 000 GBP kalibrálás Rejtett költségek (ügyin­tézés műszercsere, 12% 4 800 GBP raktározás, stb) Telj­es költség (4 évi) 10% 4 000 GBP 20 400 GBP Egy 10 000 GBP értékű eszköz birtoklási költsége 20 400 GBP vagyis 98 GBP hetente négy éven keresztül. A kölcsönzés költségei, (összehasonlító példa) Összesen 6 hónap kölcsönzés 216 GBP/hét 5616 GBP 1 év kölcsönzés 131 GBP/ hét 6 812 GBP 2 év kölcsönzés 116 GBP/ hét 12 090 GBP A kölcsönzött műszerek élettartamának a 3-ik, 4-ik évében az elavulás és más tényezők óhatatlanul csökkenő használati értéket okoz­hatnak. A birtoklási költség táblázatban említett eszköz a későbbiekben is további heti 98 GBP költséget okoz. A kölcsönzés viszont nemcsak csökkenti ezeket a költségeket, hanem lehetőséget teremt

Next