Művelődés, 1961 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1. szám
nemcsak abban látják, hogy világméretekben megszüntessék a kizsákmányolást és a nyomort, és örökre kizárják az emberi társadalom életéből bármilyen háború lehetőségét, hanem abban is, hogy már a mi korunkban megszabadítsák az emberiséget az új háború rémétől. A világ kommunista pártjai minden erejüket és energiájukat e nagy történelmi küldetés megvalósításának szentelik.“ Ezért a Nyilatkozat és a világ népeihez intézett Felhívás arra szólítja az emberiséget, hogy harcoljon egyesült erővel a Szovjetunió javasolta általános és teljes leszerelési terv valóra váltásáért, a nukleáris és másfajta tömegpusztító fegyverek kikísérletezésének, gyártásának és felhasználásának azonnali eltiltásáért, harcoljon a német és a japán militaristák felfegyverzése ellen, harcoljon a két német álammal való békeszerződés megkötéséért, Nyugat- Berlin demilitarizált szabadvárossá nyilvánításáért. A Moszkvai Értekezlet mélyrehatóan elemezte a nemzeti felszabadító mozgalom jelenlegi fejlődését, s hangsúlyozta, hogy a gyarmati rabság rendszerének összeomlása — történelmi jelentőségét tekintve — a szocialista világrendszer megalakulása óta a legfontosabb jelenség. Az Értekezlet a nemzeti demokratikus államok megalakulására vonatkozó rendkívül jelentős tétellel is gazdagította a marxizmus-leninizmus tárházát. A nemzeti demokratikus állam jellegének tudományos megfogalmazása új távlatokat nyit meg a gyarmati rabságból felszabadult vagy felszabadulóban levő országok kommunista pártjai és demokratikus erői előtt. A kommunista pártok és a szocialista országok gyarmati kérdésben elfoglalt álláspontjának vitathatatlan helyességét bizonyítja az a döntő többség, amellyel az ENSZ-közgyűlés ülésszakán az afrikai és ázsiai országok által a gyarmati országok és népek függetlenségének kérdésében előterjesztett nyilatkozatot elfogadták. Ez a nyilatkozat azoknak a javaslatoknak a főbb előirányzatait tükrözi, amelyeket Nyikita Szergejevics Hruscsov a gyarmati rendszer teljes felszámolásával kapcsolatban terjesztett az ülésszak elé. A Moszkvai Értekezlet hangsúlyozta az ideológiai harc folytatásának és a marxi-leniai tanok tisztasága további megvédésének szükségességét, s ezzel felvértezte a kommunista és munkáspártokat abban a harcban, amelyet a revizionizmus, a munkásmozgalmon belüli legnagyobb veszély ellen a jövőben is folytatniuk kell. Az Értekezlet egyúttal felhívta a figyelmet a dogmatizmus és a szektariánizmus ártalmasságára és kifejtette, hogy ezek igen veszélyessé válhatnak, ha nem kellő következetességgel küzdünk ellenük. Az Értekezlet erőteljesen kifejezésre juttatta a nemzetközi kommunista mozgalom, a szocialista tábor szilárd egységét a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt. Minden marxista-leninista párt legmagasztosabb internacionalista kötelessége — hangsúlyozza a Nyilatkozat — gondoskodni ennek az egységnek állandó erősítéséről. Hazánk dolgozói büszkék a Román Munkáspárt következetes internacionalista magatartására. A többi testvérpárttal együtt a Román Munkáspárt is irányadónak tekinti a szocialista társadalom építésében a Szovjetunió Kommunista Pártjának a tapasztalatait, ama pártét, amely csaknem hatvan esztendeje fennen hordozza a marxizmus-leninizmus zászlaját. A szocialista építés kiteljesítésének és a békeharchoz való cselekvő hozzájárulásnak a nevében a román nép, a munkásosztály pártjának vezetésével lelkesedéssel lát hozzá az 1961-re szóló állami tervben kijelölt célok megvalósításához. Ma, az Értekezlet dokumentumainak fényében a terv minden számadata jelentőségteljesebbé válik. A terv előirányzatai szerint az ipari termelés 13,5 százalékkal növekszik az 1960. évihez képest, tovább fejlődnek az ipar alapvető ágai : az energiatermelő ipar, a kőolaj- és vegyipar, a faipar, a könnyűipar és az élelmiszeripar, egyre több gépet gyártunk, mégpedig a világtechnika színvonalán, mintegy 9 százalékkal növeljük az ipari munka termelékenységét, megjavítjuk a termékek minőségét, fokozzuk mezsgyében szántóföldjeink termékenységét, hogy a mezőgazdasági termelés — szokványos időjárási viszonyok közt — 19 százalékkal növekedjék. A városi és falusi dolgozók jövedelme lényegesen növekszik, újabb kényelmes lakások épülnek a szocializmus építői számára (további 37.000 lakás — 20 százalékkal több, mint 1960- ban). Mindezekkel a vívmányokkal erősítjük szocialista hazánkat, egyre bőségesebbé tesszük a dolgozók életét, előmozdítjuk a szocialista tábor további erősödését, a béke sikeres megvédését. Hazánk dolgozói, élen a kommunistákkal, a pártszervezetek vezetésével, a Moszkvai Értekezlet dokumentumait tanulmányozva, további erőt meríthetnek a hazánk szocialista építésének kiteljesítéséért és a világbéke megvédéséért vívott harcukhoz. A városi és falusi művelődési aktíva kötelessége, hogy minden klubot, kultúrházat, művelődési otthont, könyvtárat, vörös sarkot pártpolitikánk népszerűsítésének fórumává avasson. Arra kell törekedniük, hogy országunk minden dolgozója mélyrehatóan megismerje pártunk politikáját, a nemzetközi kérdésekben és a szocializmus építésében, amely az egész kommunista világmozgalom politikája. Az előadásokat, a könyvet, a filmet, a jelszavas táblákat és grafikonokat, az agitációs művészbrigád műsorát, arra kell felhasználnunk, hogy valamennyi ipari és mezőgazdasági dolgozó megismerje az 1961-es tervből fakadó országos és helyi feladatokat. Magyarázzuk meg még alaposabban a munkásoknak, mérnököknek és technikusoknak, a kollektivistáknak és az összes dolgozó parasztoknak, mit jelent a párt kijelölte gazdasági célok valóra váltása, magyarázzuk meg a kapcsolatot, amely a termelési terv teljesítéséért, túlszárnyalásáért folyó mindennapi munka s a béke és a szocializmus ügyének világméretű győzelméért vívott harc között fennáll. Neveljük a dolgozók széles tömegeit a tettekben is megmutatkozó forró hazaszeretet és nemzetközi munkásszolidaritás szellemében, a nagy Szovjetunióval az élen haladó szocialista tábor egysége és összeforrottsága iránti hűség szellemében. Ezzel megszilárdítjuk, megsokszorozzuk népünk forradalmi vívmányait, amely a párt vezetésével virágzó, erősödő és gyarapodó országot épít, s amely a szocialista országok közösségének tevékeny tagjaként kitartóan és következetesen tölti be a világbéke harcosaként reá háruló szerepet. Ilyen gondolatokkal fogadta dolgozó népünk az 1961-es új esztendőt, amelyet már első napjaiban is a béke és a kommunizmus világsikereinek egyre erősebben lobogó lángja ragyog be. MŰVELŐDÉS