Művelődés, 1963 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1963-01-01 / 1. szám
oktatás és a nevelés változatos eszközeit öleli fel. Például : elsőnek meg lehet tartani az előadást. A művelődési otthon vezetősége — a rajoni pártkabinet támogatásával — gondoskodjon az 1933-as január-februári hősi harcok történetét és jelentőségét méltató előadásról. Szemléltető eszközül használjuk fel az ország térképét, amelyen vörös zászlócskákkal jelöljük meg azokat a helyeket, ahol harcok voltak és ahol a dolgozók szolidaritást vállaltak a munkásosztály élenjáró osztagaival, amelyek azokban a napokban forradalmi bátorsággal és kombattivitással szálltak szembe a nép ellenségeivel és elnyomóival ; egy Európa-térképen pedig ugyanúgy jelöljük meg azokat a helyeket, ahol a forradalmi proletariátus, a kommunistákkal az élen, támogatta országunk munkásainak hősi harcát. Szünetben a témás est résztvevőit felszólítjuk, hogy tekintsék meg azt a kiállítást, amely képzőművészeti reprodukciókat mutat be azokról a harcokról, amelyeket a munkásosztály a párt vezetése alatt a burzsoá földesúri rendszer éveiben vívott. Ugyanakkor a kiállításon legyenek képek a mai munkásnegyedekről, a vasúti és kőolajipari munkások mai életéről és munkájáról, a népi demokratikus rendszer helyi (tartományi és rajoni) vívmányairól. A kiállítás megtekintőinek külön erre a célra felkészített kollektíva adja meg a szükséges magyarázatokat, kidomborítva, hogy az 1933-as hősi osztálycsatáktól eltelt 30 esztendő alatt népünk hosszú harci és győzelmi utat tett meg és most a szocialista építés kiteljesítésén munkálkodik. A kiállítási terem egyik részében rendezzünk be egy könyvstandot a következő címmel : „Íróink a harcos Grívicát éneklik“. Amikor a nagyteremben továbbfolytatjuk a műsort, a bemondó bejelenti : „És most hallgassák meg Tudor Arghezi szavát, amelyet az egykori harcoló Grivica és a mai építő Grivica ihletett“. Részleteket olvasunk fel a nagy író prózában megírt valóságos hőskölteményéből, amely a munkásosztály, a kommunisták forradalmi harcát zengi. (A mű megjelent T. Arghezi „Cu bastonul prin Bucuresti“ c. kötetében). Az estre meghívott képzőművész vagy a képzőművészethez értő tanár felszólítja a résztvevőket, hogy nézzék meg Miklóssy Gábor „Grivica 1933“ című festményét, amelyet álló képvetítővel levetítünk, tehát megnagyítunk .A képmagyarázó domborítja ki a festmény ideológiai jelentőségét, ami alkalmat nyújt annak megmagyarázására, hogyan kell nézni és ezekhez a hősies harcokhoz kapcsolt irodalmi műveket használunk fel A műsor keretében a továbbiakban levetíthetünk egy játékfilmet („A labda“, „Katonák civilben“ stb.), vagy egy dokumentumfilmet az országunkban végbement forradalmi változásokkal, az ország térképén megjelent új iparvárosok létrehozásával, a munkások és a kollektivisták új életével kapcsolatosan. Befejezésül javasoljuk a jelenlévőknek, hogy küldjünk üdvözlő levelet , értékelni egy képzőművészeti alkotást. Ezután művészi műsor következik, amelynek során vagy előadjuk Liviu Bratoloveanu „Februári napok“ c. színművét, vagy — ennek hiányában — néhány képet mutatunk be A. Baranga és N. Moraru „Sötét évek“ c. darabjából, vagy zenés-irodalmi összeállítást mutatunk be „Vörös Grivica zászlaja alatt“ címmel, vagy verseket szavalunk Cicerone Theodorescu „Calea Griviței“ és „Copii cartierului“ c. köteteiből, vagy pedig más rajon vagy a tartomány ipari, szállítási vagy építőtelepi munkakollektívájának. Ily módon a témás est, a műsor gazdagságánál és változatosságánál fogva, egyik legfőbb rendezvényévé válhat azoknak a kulturális akcióknak a sorában, amelyeket a művelődési otthonban az 1933-as hősi harcok 30. évfordulója tiszteletére rendezünk. T. GHEORGHIU MIKLOSSY GÁBOR — Grivica 1933. 3