Művelődés, 1972 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1972-01-01 / 1. szám
cél és nevelési finalitás nélkül szervezik, hanem arra törekszenek, hogy tevékenységüket minél vonzóbbá tegyék, megfelelő nevelő hatású tartalommal telítsék. Több gondot fordítunk akönyvtárosok szakmai képzésére, a könyvtári munka magasabb színvonalra való emelésére, különösen a falvakon. A Megyei Pártkabinet útmutatása alapján minden községi könyvtárban dokumentációs központot létesítünk a különféle párttanfolyamokat látogató hallgatók és előadók segítségére. Mi, a közművelődési munka irányítói e feladatok megvalósítására fordítjuk minden igyekezetünket. Amint Nicolae Ceauşescu elvtárs a plenáris ülésen hangsúlyozta, az új ember kiformálásának egész nevelési folyamatár a munkára, az oktatásra, a tudományra kell alapozni mint az emberi tevékenység, az emberi társadalom haladásának elsőrendű tényezőire. Megyénkben már új, átfogó programmal indítottuk be az idén a népi egyetemeket Szatmáron, Nagykárolyban, Negreşti-Oaşban, Tasnádon a városi dolgozók részére, s további lehetőségeket keresünk arra, hogy a sárközi és szaniszlói községi népi egyetemek példájára más községekben is, köztük Halmiban, Erdődön, Bélteken, Aranyosmeggyesen s másutt, ahol megvannak a feltételek hozzá, beindítsuk a köznevelésnek ezt a jól bevált szervezeti formáját. Pártunk vezetőségének az ideológiai és kulturális nevelő tevékenység javítása érdekében hozott intézkedései felmérhetetlen segítséget jelentenek munkánk jobb megszervezésében. Mi, a közművelődés aktivistái még odaadóbban, még határozottabban és nagyobb igényességgel küzdünk a politikai nevelő munka javítására vonatkozó párthatározatok megvalósításáért, a szocialista tudat fejlesztéséért, melynek nagy jelentősége van a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésében. BOROS MIHÁLY, a Szatmár Megyei Szocialista, Művelődési és Nevelési Bizottság alelnöke A KÖZMŰVELŐK SZAKKÉPZÉSE SÜRGŐS FELADAT A politikai-ideológiai tevékenység, a dolgozók marxista-leninista nevelésének javítására vonatkozó rendkívüli elméleti és gyakorlati jelentőségű pártdokumentumok — melyek kidolgozásában és ragyogó megfogalmazásában pártunk főtitkárának, Nicolae Ceauşescu elvtársnak oroszlánrésze van — arra késztetnek valamennyiünket, hogy mélyebben elgondolkozzunk közművelődésünk időszerű tennivalóiról s törekedjünk falusi és városi közművelődési intézményeinkben minőségileg jobb, sokoldalúbb, és hatékonyabb nevelő tevékenység kialakítására, mely a legmagasabb hőfokon szolgálja hazánk nagyszabású népnevelési programját. Az erről folyó országos vita során gyakran került villanófénybe a művelődési otthon aktivistája, képzettsége, szakosításának kérdése. Valamennyi hozzászóló véleménye megegyezik abban, hogy ki kell alakítani, meg kell teremteni végre a szakosított hivatásos népnevelők, művelődési irányítók, igazgatók stb. csoportját, hiszen a közművelődés tudományának kidolgozása és gyakorlatba ültetése szakembereket igényel. Igaz, a gondolat nem újkeletű. Pártunk központi lapja a Scínteia, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács szakfolyóiratai — az Îndrumătorul cultural, a Művelődés és a Volk und. Kultur — nem egyszer sürgették ennek a fontos kérdésnek a megoldását, a falusi művelődési otthonok igazgatóinak szakosítását. (Scínteia 1967.V.12. : Profesia de activist cultural cere cunoştinţe de specialitate ; 1967.VI.29. : Competenţa activistului cultural ; îndrumătorul cultural 1971. 9. : Interjú dr. Traian Herseni egyetemi docenssel stb. ; Művelődés 1970. 1. stb.) Érthetetlen, hogy a volt Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság vezetősége miért hanyagolta el ezt a nagyon is természetes feladatot, amelyet sokoldalúan fejlődő szocialista társadalmunk megkövetel. Hangsúlyozni kívántam, hivatásos népnevelőkről és nem „termelésből kiemelt“ aktivistákról van szó, akik féllábbal tantestületi tagok (számukra minden eshetőségre rezervált katedrával), féllábbal pedig művelődési igazgatók. Mondanom sem kell, hogy ennek az utóbbi feladatkörnek az ellátása manapság sokkal fáradságosabb és bonyolultabb, mint a meghatározott óraszámú, sokkal jobb anyagi körülményekkel rendelkező pedagógusi munka elvégzése. Mert mit jelent képzett, szakismeretekkel rendelkező népnevelőnek lenni, aki öt-hat falu közművelődési intézményeit hivatott irányítani ? (Megjegyzem : megyénkben van 10—11 faluból álló község is.) Elsősorban a marxista-leninista világnézet alapos ismeretét és terjesztését, másodsorban pedig azoknak a tudományágaknak az elsajátítását jelenti, melyeknek a felnőttnevelés folyamatában elsőrendű szerepük van, mint pl. szociológia, lélektan, esztétika, pedagógia stb. Vajon megoldják-e a különböző ismeretfelfrissítő kurzusok a művelődési aktivisták felkészítését. Véleményem szerint nem a kívánt és remélt mértékben, mert az iskolahálózatból kiérnek tanárok, tanítók, amint azt számos példa igazolja, tanári katedrájuk megtartása és előmenetelük biztosítása érdekében elsősorban szakmájukkal és pedagógus feladataikkal igyekeznek lépést tartani, s csak a szabad idő kis töredékét használhatják fel a közművelődés irányításához elengedhetetlenül szükséges ismeretanyag megszerzésére. Nem tudom hányan tudják mind a két nyerget egyenes derékkal megülni, hiszen korunkban a tudomány és technika fejlődése oly rohamos, hogy úgyszólván 5 évenként megkétszereződik minden vonalon az ismeretanyag. Ilyen körülmények között elengedhetetlen szükségesség a hivatásos közművelődési szakemberek képzésének intézményes megoldása, új egyetemi tanszék felállítása, amelynek feladata olyan szakembereket nevelni, akik rátermettségük, illetékességük mellett életcélul választották ezt a munkát. Persze az összes tanár- és tanítójelölteket, a művelődési intézmények jövendő önkéntes munkatársait is jobban fel kell vértezni filozófiai, szociológiai, esztétikai stb. ismeretekkel és be kellene vezetni, hogy ezek az önkéntes aktivisták a kötelező pedagógiai gyakorlatok egy részét művelődési intézményeinkben rendezvények megszervezésére és levezetésére fordítsák. Van még egy rendezésre váró kérdés, amely szintén olyan fontos, mint az előbbi. Minden foglalkozási ágban kialakult az illető szakma sajátos besorolási rendszere