Művelődés, 1975 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

A közművelődés — no­ha fejlődése csak szá­mokkal nem kifejezhető — mind tartalmát, mind pedig átfogási körét te­kintve napjaink társa­dalmi életének egyik legdinamikusabban változó tényező­je. Rég túllépte már a műkedvelő tevékenység vagy a passzív ismeretszerzés kereteit és nélkülözhetetlen részé­vé vált az emberi tudat formálásának, az ember és a világ közti harmonikus viszony kialakításának. A tár­sadalom fejlesztése a szocializmusban egyre inkább a tömegek tudatos tevékenységének az eredménye, ami feltételezi a tudatosság állandóan növekvő szintjét és minőségét. A tudományos-műszaki fejlődés példátlanul gyorsuló irama is megköveteli nemcsak az ilyen irányú ismeretek rendszeres bővítését, hanem az általános mű­veltségnek azt a fokát is, amely e fejlődés eredmé­nyeinek közérdekű felhasználását széles körben lehetővé teszi. A szocialista demokratizmus kiszélesedése és elmé­lyülése éppúgy, mint az ipari és a mezőgazdasági terme­lés korszerűsítése, vagy az emberek közti új, a szocialista erkölcsön és méltányosságon alapuló viszonyok általá­nossá tétele elképzelhetetlen a gazdag és sokrétű ismeret­­anyagot rendszerező és aktivizáló műveltség nélkül. A sokoldalúan fejlett szociális­ társadalom egyben a sokol­dalúan képzett és művelt emberek társadalma. A közművelődés tartalmát ilyen körülmények között mindenekelőtt az újítja meg, hogy növekszik egyrészt a politikai és társadalomtudományi műveltség fontossága a szó legtágabb értelmében, másrészt a természettudományos fejlődésből következő ismeretek jelentősége,­­ természe­tesen anélkül, hogy az irodalom és a művészetek háttérbe szorulnának. Mindezek együttesen alakítják ki az új, tu­dományosan megalapozott, korszerű és szocialista művelt­séget, amelynek hatása az önmagát, társadalmi és ter­mészeti környezetét, egész életét tudatosan alakító ember cselekedeteiben, magatartásában ölt testet. Pártunknak a XI. kongresszuson elfogadott programja a közművelődési munka szüntelenül növekvő jelentőségét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremté­­sének szerves részeként körvonalazza. Ennek a program­nak a jegyében kell egész közművelődésünknek tartalmá­ban és módszereiben egyaránt megújulnia, korszerűbbé és hatékonyabbá válnia, kapcsolódva a dialektikus és törté­nelmi materializmuson alapuló egységes tudományos vi­lágkép általános térhódításához és a társadalom előtt álló közvetlen politikai, gazdasági, kulturális feladatok megít­­élésében. A pártprogram ugyanakkor jelzi a politikai és tudo­mányos ismeretek terjesztésének kiindulópontjait is. Ezek az ismeretek csak úgy válhatnak eleven hatóerővé, ha terjesztésük szorosan összefonódik a hazai társadalomfej­lesztés azonnali és távlati célkitűzéseinek megértetésével, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat kialakító mindennapi munkával. A marxizmus-leninizmusnak, a Ro­mán Kommunista Párt alkotó politikájának népszerűsítése akkor hatékony, ha az elmélet és gyakorlat összhangjának jegyében szervesen beágyazódik az általunk és körülöttünk végbemenő átalakulások, társadalmi folyamatok tudato­sításának munkájába. A tudományos ismeretek terjesztése egyszerre világnézeti és gyakorlati jellegű. Ennek a kettős jellegnek a kamatoztatása nemcsak megkönnyíti a bonyo­lultnak tűnő problémák megértését, hanem hozzájárulhat a népgazdaság legkülönbözőbb ágaiban szükséges szakmai képzettség felfrissítéséhez is. Az irodalom és művészet értékeinek, hagyományainak és jelenkori alkotásainak népszerűsítése, valamint a mű­kedvelő tevékenység korántsem vesztette el jelentőségét a társadalom- és természettudományi ismeretek iránti ér­deklődés növekedésének idején. A harmonikusan fejlett ember eszménye éppúgy széles alapozású és sokrétű mű­veltséget kíván, mint az érzelem- és gondolatvilág neme­sítésének, gazdagításának szükségessége. Az iroda­lom és a művészet a ma­ga változatos formáival hatékony tényezője az emberi tudat alakításá­nak, a valóságban végbemenő folyamatok megértésének és az érzelmi kultúra elmélyülésének. Természetes, hogy a közművelődési munka e fontos ágának is a maga sa­játos módján igazodnia kell a társadalomfejlesztés idő­szerű feladataihoz, anélkül azonban, hogy a művészet hosszabb távon és áttételesen ható szerepéről megfeled­keznénk. A szocialista kultúra, minden ágában, mind­azokra az értékekre épül, amelyeket az emberiség s azon belül az a közösség, amelynek részesei vagyunk, törté­nelmi fejlődése során létrehozott. A közművelődés tartalmi megújulása magától értető­dően módszertani megújulást is igényel. Mindenütt azok a formák kerülnek előtérbe és bizonyulnak hatékonynak, amelyek a résztvevők igényeinek, érdeklődési körének kö­rültekintő felmérésén alapulnak és aktivizálására irányul­nak. A társadalmi szükségletek differenciált számbavétele nélkül ma hatékony közművelődési munka éppúgy nem képzelhető el, mint rendszeresség és következetesség hí­ján. Erről tanúskodik például a népi egyetemek iránti növekvő érdeklődés városon és falun egyaránt. A mű­kedvelő tevékenység fellendítése céljából feltétlenül szük­séges annak a megértése, hogy nincs külön a tömegeknek szánt kultúra,­­ a szocialista kultúra mindnyájunk köz­kincse s a közművelődésnek az alkotók és a befogadók közötti szoros kapcsolatra kell épülnie. Ugyanakkor a színjátszó csoportok, a táncegyüttesek, a kórusok, a vers­­mondó-körök célja nemcsak a szereplés, hanem a művészi készség és fogékonyság fejlesztése, az ember művészi ké­pességeinek és harmonikus személyiségének érvényesítése, illetve formálása is. Valószínűtlen, hogy egy műkedvelő színjátszó csoport például magasabb szintű előadásokat tartana, mint a hivatásos együttesek ; annál valószínűbb viszont, hogy tagjaiból értőbb, műveltebb, igényesebb né­zők, olvasók válnak. Az együttélő nemzetiségek közművelődési élete szerves része az egész romániai szocialista közművelődésnek. A különböző nyelveken elhangzó előadások és működő mű­kedvelő csoportok, az énekkarokat is beleértve, nem el­választó, hanem összekötő tényezők az egyenjogúságon, a kölcsönös megismerésen és megbecsülésen alapuló testvé­riség elmélyítésében. A román, magyar vagy német nyel­ven folyó közművelődési munka azonos célokat szolgál : egységes szocialista műveltségünk fejlesztését és éppen ennek érdekében foglalja magába a sajátos hagyományok értékesítését, megismertetését , a sokszínűség egységét. A művelődési munka tartalmának előtérbe helyezésén be­lül a nyelvi egyenjogúság és a sajátosságok tiszteletben tartása része pártunk politikájának, amely megkülönböz­tetett figyelemmel biztosítja a kedvező lehetőségeket és kereteket a dolgozók részvételéhez a társadalom életében. A közművelődési munka hatékonyságának, elevenségének első nagy próbája ebben az esztendőben a választások elő­készítése. Okos szervező munkával, jó ötletekkel, kezdemé­nyező képességgel el kell érni, hogy a közművelődés fóru­mai a „dolgozó nép hozzáértő, okos gyülekezeteiként“ tevé­kenyen részt vegyenek a választások előkészítésében, a Szo­cialista Egységfront programjának népszerűsítésében, a szo­cialista demokrácia állandóan szélesedő keretei és formái, törvényeink, köztük az új választási törvény megismerteté­sében. A közművelődésnek céltudatosan és következetesen kell szolgálnia a választások értelmének tudatosítását és a hétköznapokból fakadó ünnepi jellegének kifejezését. A közművelődés — amint ezt a szóösszetétel is jelzi — a közösség, az egész társadalom, az egész nép művelő­dése. Közügy tehát, mindnyájunk ügye, amelynek haté­konysága az anyagi és szellemi értékek összes alkotóinak tevékeny részvételét igényli. KÖZMŰVELŐDÉS —MA GÁLFALVI ZSOLT

Next