Művelődés, 1975 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1975-01-01 / 1. szám
A közművelődés — noha fejlődése csak számokkal nem kifejezhető — mind tartalmát, mind pedig átfogási körét tekintve napjaink társadalmi életének egyik legdinamikusabban változó tényezője. Rég túllépte már a műkedvelő tevékenység vagy a passzív ismeretszerzés kereteit és nélkülözhetetlen részévé vált az emberi tudat formálásának, az ember és a világ közti harmonikus viszony kialakításának. A társadalom fejlesztése a szocializmusban egyre inkább a tömegek tudatos tevékenységének az eredménye, ami feltételezi a tudatosság állandóan növekvő szintjét és minőségét. A tudományos-műszaki fejlődés példátlanul gyorsuló irama is megköveteli nemcsak az ilyen irányú ismeretek rendszeres bővítését, hanem az általános műveltségnek azt a fokát is, amely e fejlődés eredményeinek közérdekű felhasználását széles körben lehetővé teszi. A szocialista demokratizmus kiszélesedése és elmélyülése éppúgy, mint az ipari és a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, vagy az emberek közti új, a szocialista erkölcsön és méltányosságon alapuló viszonyok általánossá tétele elképzelhetetlen a gazdag és sokrétű ismeretanyagot rendszerező és aktivizáló műveltség nélkül. A sokoldalúan fejlett szociális társadalom egyben a sokoldalúan képzett és művelt emberek társadalma. A közművelődés tartalmát ilyen körülmények között mindenekelőtt az újítja meg, hogy növekszik egyrészt a politikai és társadalomtudományi műveltség fontossága a szó legtágabb értelmében, másrészt a természettudományos fejlődésből következő ismeretek jelentősége, természetesen anélkül, hogy az irodalom és a művészetek háttérbe szorulnának. Mindezek együttesen alakítják ki az új, tudományosan megalapozott, korszerű és szocialista műveltséget, amelynek hatása az önmagát, társadalmi és természeti környezetét, egész életét tudatosan alakító ember cselekedeteiben, magatartásában ölt testet. Pártunknak a XI. kongresszuson elfogadott programja a közművelődési munka szüntelenül növekvő jelentőségét a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének szerves részeként körvonalazza. Ennek a programnak a jegyében kell egész közművelődésünknek tartalmában és módszereiben egyaránt megújulnia, korszerűbbé és hatékonyabbá válnia, kapcsolódva a dialektikus és történelmi materializmuson alapuló egységes tudományos világkép általános térhódításához és a társadalom előtt álló közvetlen politikai, gazdasági, kulturális feladatok megítélésében. A pártprogram ugyanakkor jelzi a politikai és tudományos ismeretek terjesztésének kiindulópontjait is. Ezek az ismeretek csak úgy válhatnak eleven hatóerővé, ha terjesztésük szorosan összefonódik a hazai társadalomfejlesztés azonnali és távlati célkitűzéseinek megértetésével, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat kialakító mindennapi munkával. A marxizmus-leninizmusnak, a Román Kommunista Párt alkotó politikájának népszerűsítése akkor hatékony, ha az elmélet és gyakorlat összhangjának jegyében szervesen beágyazódik az általunk és körülöttünk végbemenő átalakulások, társadalmi folyamatok tudatosításának munkájába. A tudományos ismeretek terjesztése egyszerre világnézeti és gyakorlati jellegű. Ennek a kettős jellegnek a kamatoztatása nemcsak megkönnyíti a bonyolultnak tűnő problémák megértését, hanem hozzájárulhat a népgazdaság legkülönbözőbb ágaiban szükséges szakmai képzettség felfrissítéséhez is. Az irodalom és művészet értékeinek, hagyományainak és jelenkori alkotásainak népszerűsítése, valamint a műkedvelő tevékenység korántsem vesztette el jelentőségét a társadalom- és természettudományi ismeretek iránti érdeklődés növekedésének idején. A harmonikusan fejlett ember eszménye éppúgy széles alapozású és sokrétű műveltséget kíván, mint az érzelem- és gondolatvilág nemesítésének, gazdagításának szükségessége. Az irodalom és a művészet a maga változatos formáival hatékony tényezője az emberi tudat alakításának, a valóságban végbemenő folyamatok megértésének és az érzelmi kultúra elmélyülésének. Természetes, hogy a közművelődési munka e fontos ágának is a maga sajátos módján igazodnia kell a társadalomfejlesztés időszerű feladataihoz, anélkül azonban, hogy a művészet hosszabb távon és áttételesen ható szerepéről megfeledkeznénk. A szocialista kultúra, minden ágában, mindazokra az értékekre épül, amelyeket az emberiség s azon belül az a közösség, amelynek részesei vagyunk, történelmi fejlődése során létrehozott. A közművelődés tartalmi megújulása magától értetődően módszertani megújulást is igényel. Mindenütt azok a formák kerülnek előtérbe és bizonyulnak hatékonynak, amelyek a résztvevők igényeinek, érdeklődési körének körültekintő felmérésén alapulnak és aktivizálására irányulnak. A társadalmi szükségletek differenciált számbavétele nélkül ma hatékony közművelődési munka éppúgy nem képzelhető el, mint rendszeresség és következetesség híján. Erről tanúskodik például a népi egyetemek iránti növekvő érdeklődés városon és falun egyaránt. A műkedvelő tevékenység fellendítése céljából feltétlenül szükséges annak a megértése, hogy nincs külön a tömegeknek szánt kultúra, a szocialista kultúra mindnyájunk közkincse s a közművelődésnek az alkotók és a befogadók közötti szoros kapcsolatra kell épülnie. Ugyanakkor a színjátszó csoportok, a táncegyüttesek, a kórusok, a versmondó-körök célja nemcsak a szereplés, hanem a művészi készség és fogékonyság fejlesztése, az ember művészi képességeinek és harmonikus személyiségének érvényesítése, illetve formálása is. Valószínűtlen, hogy egy műkedvelő színjátszó csoport például magasabb szintű előadásokat tartana, mint a hivatásos együttesek ; annál valószínűbb viszont, hogy tagjaiból értőbb, műveltebb, igényesebb nézők, olvasók válnak. Az együttélő nemzetiségek közművelődési élete szerves része az egész romániai szocialista közművelődésnek. A különböző nyelveken elhangzó előadások és működő műkedvelő csoportok, az énekkarokat is beleértve, nem elválasztó, hanem összekötő tényezők az egyenjogúságon, a kölcsönös megismerésen és megbecsülésen alapuló testvériség elmélyítésében. A román, magyar vagy német nyelven folyó közművelődési munka azonos célokat szolgál : egységes szocialista műveltségünk fejlesztését és éppen ennek érdekében foglalja magába a sajátos hagyományok értékesítését, megismertetését , a sokszínűség egységét. A művelődési munka tartalmának előtérbe helyezésén belül a nyelvi egyenjogúság és a sajátosságok tiszteletben tartása része pártunk politikájának, amely megkülönböztetett figyelemmel biztosítja a kedvező lehetőségeket és kereteket a dolgozók részvételéhez a társadalom életében. A közművelődési munka hatékonyságának, elevenségének első nagy próbája ebben az esztendőben a választások előkészítése. Okos szervező munkával, jó ötletekkel, kezdeményező képességgel el kell érni, hogy a közművelődés fórumai a „dolgozó nép hozzáértő, okos gyülekezeteiként“ tevékenyen részt vegyenek a választások előkészítésében, a Szocialista Egységfront programjának népszerűsítésében, a szocialista demokrácia állandóan szélesedő keretei és formái, törvényeink, köztük az új választási törvény megismertetésében. A közművelődésnek céltudatosan és következetesen kell szolgálnia a választások értelmének tudatosítását és a hétköznapokból fakadó ünnepi jellegének kifejezését. A közművelődés — amint ezt a szóösszetétel is jelzi — a közösség, az egész társadalom, az egész nép művelődése. Közügy tehát, mindnyájunk ügye, amelynek hatékonysága az anyagi és szellemi értékek összes alkotóinak tevékeny részvételét igényli. KÖZMŰVELŐDÉS —MA GÁLFALVI ZSOLT