Művelődés, 2011 (64. évfolyam, 1-12. szám)
2011-01-01 / 1. szám
mezzo énekkar harmadik alkalommal a Tavaszi találkozót, Zeteváralján a Székelyudvarhelyi Katolikus Főesperesség egyházi énekkarai gyűltek össze, Dálnokon Dózsa György szülőföldjén a kézdivásárhelyi Hálaadás Énekkar szervezett összejövetelt. Énekkaraink valamint fúvószenekaraink örömmel számolnak be turnéikról, szívesen vállalnak anyagi terhet is, hogy művészi felkészültségüket megmutathassák itthoni vagy határokon túli tájakon és részt vegyenek versenyeken. Ilyen például a marosszéki Kodály Zoltán Gyermekkar, amely tagjait Nyárádremete, Nyárádköszvényes, Mikháza, Deményháza, Ébed, Székelyhodos, Jobbágytelke, Szováta helységeiből szedi össze Czakó Gabriella és Nagy Éva Vera iskolanővéreknek köszönhetően. Komlón a XIX. Nemzetközi Gyermekkórus Fesztiválon az egyházzene kategória I. díját, a legszebb kórushangzás díját, a legszebben előadott Kodály Zoltán-műért járó díjat, valamint a közönség díját hozták haza. A sepsiszentgyörgyi Pro Musica kamarakórus Sipos Zoltán karnagy vezetésével a horvátországi Pastorala kórusversenyről III. díjjal jött haza. Népdaléneklési versenyek közül csak az iskolaiakat sikerült megtartani. Három nagyobbra is sor került: Szentegyházán, Szentéleken, Szilágysomlyón az Őszirózsa népdaléneklési verseny megyei szakaszát és Újszentesen az országosat. 2011-re tervezett országos rendezvényeink: a Magyar Kultúra Napjának megülése; Liszt Ferenc születése 200. évfordulójának megünneplése; Márkos Albert zeneszerző halálának 30 éves emlékezete; Szilágysomlyón a IV. Éneklő Ifjúság gyermekkori találkozó Kodály Zoltán szellemében; a kalotaszegi Mérában Jagamas János emlékére népdaléneklési versenyt; decemberben megtartjuk az ifjúsági és felnőtt kórusok karácsonyt váró hangversenyeit, november 12-13-án megünnepeljük a Romániai Magyar Dalosszövetség 90 éves fennállását. Tervezzük ugyanakkor a hazai magyar énekkarok feltérképezését, tagjainak számba vételét. A 2010. évi gyűlésen kiosztották a szövetség díjait: Zsizsmann Rezső-díjat Fórika Balázs, a kézdivásárhely-kantai plébánia kántor-karnagya kapta, a Márkos Albert-díjat Gáspár Anna, a zilahi zeneiskola tanárnője érdemelte ki. A Jagamas János-díj Czakó Gabriella zenetanárnő-iskolanővér, a marosszéki Kodály Zoltán énekkar karnagya birtokába került. Rónai Antal-díjban Bálint Zoltán csíkkarcfalvi tanár, a Bitykó gyermek-fúvószenekar karnagya részesült. Seprődi János-díjat kapott a 30 éves sepsiszentgyörgyi Cantus Firmus vegyes kar és karnagya, László Attila. GUTTMAN MIHÁLY Fórika Balázs laudációja Az életút zenitjére érkezett marosfői születésű Fórika Balázs székely atyámfiát én népünk viseletében szeretném köszönteni a Dalosszövetség mai díjátadó ünnepségén. Wass Albert bölcs meglátása szerint háromfajta ember van: rontó, gyűjtő és látó. Idén július 19-én, 48. születésnapján én is látó emberként köszöntöttem, kívánva neki, hogy továbbra is népünk, nemzetünk igaz-látó embere maradjon, és az első kettő kísértése ne vegyen erőt rajta. Ő, aki két hónappal ezelőtt a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző zenei nevelését kezébe vette, tudja, hogy milyen fontos az óvó- és tanító pedagógus zenei felkészültségének maximális szintre emelése. Ő maga is hálás a három marosfői tanító néninek, akik buzdították az akkori kisiskolást a zenei pályára. Aztán a gondviselő Isten nagybátyjára, Fórika János feltorjai plébánosra is bízott egy sorsdöntő szerepet, hogy ő készítse fel a tehetséges ifjút a marosvásárhelyi zenei iskola V. osztályába, ahol négy éven keresztül a fagott és zongora szak fegyelmezett és szorgalmas tanulója lett. A nagy tudású, bátor plébános rendszeresen ellenőrizte tudásbeli gyarapodását, bátorította a kitartó tanulásban és rendszeres gyakorlásban, sőt magához vette kántornak 1980. szeptember elsejétől a 18 éves ifjú Fórika Balázst. Ezért nem véletlen, hogy úgy érzi: Isten és szülei után nagybátyjának tartozik nagyon sok köszönettel. Felnőtt életútján az Apor bárók szülőhelye, Torja lett a nagyon fontos állomás. 1983-ban a plébánián énekkart és színjátszó csoportot verbuvált és vezetett, kamarazenekart hozott létre, rá egy évre, 22 évesen kitűnő minősítéssel tette le a kántorvizsgát. Ugyanekkor alapítója lett a kézdivásárhelyi Toborzó régizeneegyüttesnek, amely reneszánsz és barokk műveket szólaltatott meg. 1991-től még Torján bekapcsolódik a közéletbe, az érdekvédelmi szervezet elnöke lesz, 93-tól tagja a Magyar Egyházi Társaságnak, 94- től már Felsőháromszék központja lesz életének színtere, elnyeri a kézdivásárhelyi Szentháromság templom kántori állását, ahol nyomban újjászervezi az egyházi énekkart. Szintén ekkor veszi át Felsőhá- Fekete Miklós és Fórika Balázs