Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)
2019-01-01 / 1. szám
Csirák Csaba A lélek ereje ... királyunk is volt, aki csillagtalan égbolt alatt élte le életét, ő volt Vak Béla, akinek a szeme, a neje, Ilona királyné volt. Együtt építették az országot. VI. Krüzselyi Erzsébet szavalóverseny kapcsán a „fogyatékos” szó gyógypedagógiai fogalom, jelentéstartalmát az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselekvésbeli vagy szociális tulajdonságai területén lehet meghatározni. Két emberi világ létezik, mondják az orvosok: egészségesek és betegek. Ha a test, a lélek, az idegrendszer hibátlanul működik, egészségesek vagyunk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ilyen állapot alig van, és ha van, csak időlegesen. Nem számít egészséges állapotnak az, amikor nem működik a látásunk, a hallásunk, az ízlelésünk, a tapintásunk, nem érezzük az illatokat, amikor zavart a mozgásunk, az orvosi megállapítás szerint ilyenkor betegségről vagy fogyatékosságról beszélünk. A fogyatékosság veszélye mindig és mindenkire fennáll. Rosszul forr össze egy csonttörés, és sánta leszek, megsérül valamelyik érzékszervem és fogyatékossá válhatok. A fogyatékosság veleszületett is lehet. Mint ahogy az ún. egészségesek között, úgy a fogyatékosok között is kevés a különleges képességű, különleges tehetségű ember. Mégis akadnak a fogyatékosok között is nagy személyiségek. Nézzünk néhány példát. Bottyán János, azaz Vak Bottyán, a legendás kuruc hadvezér csatában elvesztette egyik szemét. Nem vonult nyugdíjba, ott folytatta, ahol abbahagyta. De nem csak hadvezérünk, királyunk is volt, aki csillagtalan égbolt alatt élte le életét, ő volt Vak Béla, akinek a szeme, a neje, Ilona királyné volt. Együtt építették az országot. A zene világában jól ismert Érdi Tamás zongoraművész. Vakon találja meg a megfelelő billentyűt, és vakon járja a világ hangversenytermeit, akárcsak Andrea Bocelli olasz tenorista, aki tizenkét éves korától vakon él. Beethoven süketen muzsikált. Gróf Zichy Géza író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, zongoraművész tizennégy esztendős korában elveszítette jobb karját. Hatalmas lelki akarással Európa-szerte elismert zongoravirtuóz lett a félkezű művész, aki Liszt partnere volt több hangversenyén. Paul Wittgenstein is elvesztette jobb kezét a világháborúban. Ez azonban nem jelentette az osztrák pianista pályafutásának végét. Maurice Ravel Balkezes zongoraversenyt írt számára, amivel bejárta a világ hangversenytermeit. Ezekkel a példákkal bebizonyosodik, hogy a lélek képes győzni a test fölött. Jézus tárgyszerűbben fogalmazta meg: „a te hited meggyógyított téged!” A képzőművészetből is vehetünk néhány példát. Vincent van Gogh festőművész látási zavarral küszködött, amihez idegrendszeri betegség is társult. Pablo Picasso gyermekkori agykárosodás miatt csökkent memóriaképességgel élte le életét. Toulouse-Lautrec torz külsejétől borzongott környezete, amit viszont ő alkohollal locsolva tudott elviselni. Az irodalom is szolgál példákkal. John Milton (1608-1674) angol költő 1651- ben megvakult, több mint két évtizedet élt teljes sötétségben. Galilei szerencsésebb volt, csupán hat évvel halála előtt veszítette el látását. Molnár Gábor vadász is megvakult, mégis több mint két tucat könyvet írt. Böszörményi Gyula (Miskolc, 1964) mozgássérülten lett ismert író. Helen Keller vak és siket író a világirodalom megbecsült alkotója. És a mi Kölcsey Ferencünk! A Himnuszt nem egy fél szemére vak ember, nem egy fogyatékos írta, hanem Kölcsey Ferenc, a költő. Fényi István költői megfogalmazásában, egycsillagos égboltos költőnk szavaival mondjuk ma is imánkat: „Isten, áldd meg a magyart”. Ezeknek a művészeknek a nevét nem azért ismerjük, mert fogyatékosok, nem a fogyatékosságuk által, hanem az alkotásaik által maradtak meg a köztudatban. Ha a fogyatékosságuk lenne az erényük, régen elfelejtette volna őket a világ. De nem. A mű, amit alkottak, feledhetetlenné, mellőzhetetlenné tette őket. Már senkit sem érdekel, hogy Beethoven süket volt, és süketen írta örökéletű miséit, szimfóniáit, versenyműveit. Már nem a süketségéről beszélünk, hanem arról, hogy süketen írt Ünnepi miséje (Missa solemnis) A Krüzselyi Erzsébet költőnő szobra Szatmárhegyen (forrás: a Szatmári Friss Újság honlapja)