Művelődés, 2019 (72. évfolyam, 1-12. szám)

2019-01-01 / 1. szám

Csirák Csaba A lélek ereje ... királyunk is volt, aki csillagtalan égbolt alatt élte le életét, ő volt Vak Béla, akinek a szeme, a neje, Ilona királyné volt. Együtt építették az országot. VI. Krüzselyi Erzsébet szavalóverseny kapcsán a „fogyatékos” szó gyógype­dagógiai fogalom, jelentéstartalmát az ember testi, idegrendszeri, lelki, cselek­vésbeli vagy szociális tulajdonságai te­rületén lehet meghatározni. Két emberi világ létezik, mondják az orvosok: egészségesek és betegek. Ha a test, a lélek, az idegrendszer hibátla­nul működik, egészségesek vagyunk. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ilyen ál­lapot alig van, és ha van, csak időlege­sen. Nem számít egészséges állapotnak az, amikor nem működik a látásunk, a hallásunk, az ízlelésünk, a tapintá­sunk, nem érezzük az illatokat, amikor zavart a mozgásunk, az orvosi megálla­pítás szerint ilyenkor betegségről vagy fogyatékosságról beszélünk. A fogyaté­kosság veszélye mindig és mindenkire fenn­áll. Rosszul forr össze egy csont­törés, és sánta leszek, megsérül vala­melyik érzékszervem és fogyatékossá válhatok. A fogyatékosság veleszületett is lehet. Mint ahogy az ún. egészségesek kö­zött, úgy a fogyatékosok között is kevés a különleges képességű, különleges te­hetségű ember. Mégis akadnak a fogya­tékosok között is nagy személyiségek. Nézzünk néhány példát. Bottyán János, azaz Vak Bottyán, a legendás kuruc had­vezér csatában elvesztette egyik szemét. Nem vonult nyugdíjba, ott folytatta, ahol abbahagyta. De nem csak hadvezé­rünk, királyunk is volt, aki csillagtalan égbolt alatt élte le életét, ő volt Vak Béla, akinek a szeme, a neje, Ilona királyné volt. Együtt építették az országot. A zene világában jól ismert Érdi Ta­más zongoraművész. Vakon találja meg a megfelelő billentyűt, és vakon járja a világ hangversenytermeit, akárcsak Andrea Bocelli olasz tenorista, aki ti­zenkét éves korától vakon él. Beetho­ven süketen muzsikált. Gróf Zichy Géza író, drámaíró, színműíró, zeneszerző, zongoraművész tizennégy esztendős korában elveszítette jobb karját. Ha­talmas lelki akarással Európa-szer­­te elismert zongoravirtuóz lett a félke­zű művész, aki Liszt partnere volt több hangversenyén. Paul Wittgenstein is elvesztette jobb kezét a világháborúban. Ez azonban nem jelentette az osztrák pi­anista pályafutásának végét. Maurice Ravel Balkezes zongoraversenyt írt szá­mára, amivel bejárta a világ hangver­senytermeit. Ezekkel a példákkal bebi­zonyosodik, hogy a lélek képes győzni a test fölött. Jézus tárgyszerűbben fogal­mazta meg: „a te hited meggyógyított téged!” A képzőművészetből is vehetünk né­hány példát. Vincent van Gogh festőmű­vész látási zavarral küszködött, amihez idegrendszeri betegség is társult. Pablo Picasso gyermekkori agykárosodás mi­att csökkent memóriaképességgel élte le életét. Toulouse-Lautrec torz külsejé­től borzongott környezete, amit viszont ő alkohollal locsolva tudott elviselni. Az irodalom is szolgál példákkal. John Milton (1608-1674) angol költő 1651- ben megvakult, több mint két évtizedet élt teljes sötétségben. Galilei szerencsé­sebb volt, csupán hat évvel halála előtt veszítette el látását. Molnár Gábor va­dász is megvakult, mégis több mint két tucat könyvet írt. Böszörményi Gyula (Miskolc, 1964) mozgássérülten lett is­mert író. Helen Keller vak és siket író a világirodalom megbecsült alkotója. És a mi Kölcsey Ferencünk! A Him­nuszt nem egy fél szemére vak ember, nem egy fogyatékos írta, hanem Kölcsey Ferenc, a költő. Fényi István költői meg­fogalmazásában, egycsillagos égboltos költőnk szavaival mondjuk ma is imán­kat: „Isten, áldd meg a magyart”. Ezeknek a művészeknek a nevét nem azért ismerjük, mert fogyatékosok, nem a fogyatékosságuk által, hanem az al­kotásaik által maradtak meg a köz­tudatban. Ha a fogyatékosságuk len­ne az erényük, régen elfelejtette volna őket a világ. De nem. A mű, amit alkot­tak, feledhetetlenné, mellőzhetetlen­­né tette őket. Már senkit sem érdekel, hogy Beethoven süket volt, és süketen írta örökéletű miséit, szimfóniáit, ver­senyműveit. Már nem a süketségéről beszélünk, hanem arról, hogy süke­ten írt Ünnepi miséje (Missa solemnis) A Krüzselyi Erzsébet költőnő szobra Szatmárhegyen (forrás: a Szatmári Friss Újság honlapja)

Next