Oktatásügyi Közlöny, 1955 (3. évfolyam, 1-25. szám)
1955-11-15 / 23. szám
gazdálkodási Főosztálya Beruházási Osztályának illetékes előadója, a Tervgazdálkodási Főosztály Tervezési Osztályának és az üzemeltetés szempontjából érdekelt osztályának kiküldöttje, a beruházásban érdekelt szervek vezetői, illetőleg azoknak meghatalmazottai, továbbá az Egészségügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa kiküldöttje a tervfeladatot elbíráló bizottság elnöke esetenként a tervfeladat elbírálására az Építésügyi Minisztériumot és az Országos Építésügyi Hivatalt is meghívhatja. Az Országos Építésügyi Hivatallal a kapcsolatot a Minisztérium Tervgazdálkodási Főosztálya tartja. b) Értékhatáron aluli beruházások tervezési feladatait a beruházó — tanácsi beruházásnál az OM. Tervgazdálkodási Főosztálya is — véleményezi és a beruházást irányító hatóság (megyei jogú tanácsoknál a VB. Tervosztálya, tárca közvetlen intézményeknél a Minisztérium Tervgazdálkodási Főosztálya) bírálja el. VI. MŰSZAKI TERVDOKUMENTÁCIÓ. 18. § A műszaki tervdokumentáció készítésének üteme: 1. A műszaki tervdokumentációt a jóváhagyott tervezési feladat alapján a megbízott generáltervező köteles kidolgozni, illetőleg kidolgoztatni. 2. Nem kell műszaki tervdokumentációt, hanem csupán kivitelezési rajzokat és költségvetést készíteni az alábbi beruházásoknál: sorozattervek, vagy típustervek alapján készülő létesítményeknél, óvodáknál, ált. iskoláknál és ált. gimnáziumoknál; továbbá azoknál a létesítményeknél, amelyeknél az építési és szerelési munkák költségei az 1 millió Ft-ot nem haladják meg. 3. Azon építkezéssel kapcsolatos beruházásokra, amelyeknél tervezési feladat készül, műszaki tervdokumentációra, vagy kivitelezési tervekre szerződést kötni csak a jóváhagyott tervezési feladat alapján lehet. A szerződést a beruházó köti a generáltervezővel. Műszaki tervdokumentáció jóváhagyása. Mind az értékhatáron felüli, mind az értékhatáron aluli beruházások műszaki tervdokumentációját (kétütemű tervezés esetén a kivitelezési terveket) a beruházást irányító hatóság hagyja jóvá, kivéve azt az esetet, ha a tervfeladatot jóváhagyandó határozatban a jóváhagyó hatóság a műszaki tervdokumentáció jóváhagyását is magának tartotta fenn. Ez utóbbi esetben a műszaki tervdokumentáció benyújtására, véleményezésére, elbírálására és jóváhagyására a tervfeladatokkal azonos módon kell eljárni. VII. BERUHÁZÁSOK MŰSZAKI ÁTADÁS-ÁTVÉTELE. 19. §. A beruházások műszaki átadás-átvételi eljárását a 10/ 1954. (Tg. É. XII. 28.) O. É. H.—Ё. M. sz. utasítás alapján kell lefolytatni. VIII. BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE. 20. §. A beruházásokat a 93/1955. (T. K. 21.) O. M. sz. utasítás alapján kell üzembehelyezni. IX. ÉLETBELÉPTETŐ ÉS VEGYES RENDELKEZÉSEK. 21. §. (1) A jelen utasítás a közzététel napján lép hatályba. (2) Jelen utasítás hatálybalépésével a beruházások gazdasági és műszaki tervezéséről és megvalósításáról szóló 23/1385/1953. (О. K. 11.) О. M. sz. utasítás hatályát veszti, és a 86/1955. (Q. K. 19.) О. M. sz. utasítás kiegészül a jelen utasítás I., 2. §-ban foglaltakkal. Erdey-Grúz Tibor s. k., miniszter, Az oktatásügyi miniszter 102/1955. (I. K. 23.) I. M. számú utasítása a gyógypedagógiai foglalkoztató intézetek, valamint nevelő és foglalkoztató intézetek foglalkoztató tagozatának működéséről. 1. §• (1) A gyógypedagógiai foglalkoztató intézeteknek, valamint a nevelő és foglalkoztató intézetek foglalkoztató tagozatainak (továbbiakban: intézet) célja munkaképes emberekké, a szocialista építés hasznos dolgozóivá nevelni azokat az értelmileg fogyatékos gyermekeket, akik termelő munkába való részvételre képezhetők és arra testileg alkalmasak. (2) Az intézet feladata: a) egyfelől a munkára nevelés terén a munkakészség és képesség fejlesztésével a megélhetés alapjául szolgáló valamely mezőgazdasági vagy ipari munkaterületen a növendékek képességének megfelelő részmunkák végzéséhez gyakorlati képzés nyújtása. b) másfelől a növendékek értelmi nevelése terén a megszerzett elméleti ismeretek fenntartása, illetőleg fejlesztése mellett a gyakorlati munkájukkal kapcsolatos ismeretek bővítése. 2. §. (1) Az intézetbe felvehető az az értelmi fogyatékos gyermek, aki a 14. életévét betöltötte, de 18. évét nem haladta túl; b) olyan fokú munkaképességgel és készséggel rendelkezik, hogy felügyelet és irányítás mellett könnyebb, egyszerűbb munka elvégzésére, vagy egyszerű használati és játéktárgy elkészítésére alkalmassá válhat. (2) A gyógypedagógiai nevelő és foglalkoztató intézetek foglalkoztató tagozatára fel lehet venni azt a gyermeket is, aki csak 12. életévét töltötte be, de értelmi fogyatékossága oly mérvű, hogy iskolai oktathatósága befejezettnek tekinthető, viszont gyakorlati munkákra alkalmassá nevelése remélhető. (3) A felvételnél előnyben kell részesíteni azokat a gyermekeket, akik gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban már részesültek, továbbá akiket állami gondozásba vettek. (4) A felvétel egyébként a gyógypedagógiai intézetekbe való felvétel általános eljárási szabályai szerint történik ,azzal az eltéréssel, hogy a gyógypedagógiai nevelő és foglalkoztató intézetek foglalkoztató tagozatára az intézetek nevelőtagozatának növendékeit az igazgató veszi fel az intézet nevelőiből alakított bizottság javaslata alapján. 3. §. (1) Az intézetben a növendékek annak a tanévnek a végéig képezhetők, amelyben 18. életévüket betöltik. A képzési idő a 18. életév betöltése után nem hosszabbítható meg. (2) A képzés idejét a nevelőtestület javaslata alapján az igazgató megrövidítheti és a növendéket az intézet kötelékéből elbocsáthatja annak a tanévnek végével, amelyben 16. életévét betöltötte, ha a növendék a termelőmunkában való részvételre alkalmas testi és szellemi fejlődése folytán megélhetése az intézet kötelékén kívül is biztosítottnak látszik. (3) Azokat a növendékeket, akik a tantestület megállapítása szerint a gyakorlati képzésre teljesen alkalmatlanoknak bizonyulnak, az intézet kötelékéből el lehet bocsátani és ápoló intézetben kell elhelyezni, 4. §. (1) Az intézetek közül a gyógypedagógiai foglalkoztató intézetekben I—IV. fokú munkára nevelő csoportokat, OKTATÁSÜGYI KÖZLÖNY 324