Művelődésügyi Közlöny, 1970 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1970-01-02 / 1. szám

1. szám MŰVELŐDÉSÜGYI KÖZLÖNY 1970. január 1. — 3­ 4. §. Újabb helyi díj alapítására csak a művelődés­­ügyi miniszter engedélye esetén, odaítélésére pe­dig — alapításának időpontjától függetlenül — csak a miniszter véleményének meghallgatása után kerülhet sor. 5. §. Az 1965. évi augusztus hó 1. napja után alapí­tott helyi díjról — amennyiben engedélyezése ed­dig nem történt meg — az 1969. évi december hó 31. napjáig kell pótlólag bejelentést tenni és az ilyen helyi díj adományozását az engedély meg­adásáig függőben kell tartani. Az 1965. augusztus 1. napja előtt alapított helyi díj utólagos engedé­lyezés nélkül továbbra is adományozható. 6. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Dr. Orbán László s. k., a művelődésügyi miniszter első helyettese A művelődésügyi miniszter 101/1970. (M.K. 1.) MM számú utasítása a gyakorlati foglalkozás tantárgy körében a házi feladatok eltiltásáról A tanulók túlterhelésének csökkentése érdekében az alábbiakat rendelem el: 1. Az általános iskolai és gimnáziumi gyakorlati foglal­kozás tantárgy körében házi feladatot előírni, illetőleg a tanítási órán megkezdett munkának házi feladatként való befejezését elrendelni nem szabad. E tantárgyból a tanulók elbírálásának alapja a tanítási órán végzett munka. A tanítási órán kívül önként és önállóan (szakkörben, moz­galmi tevékenység során) végzett munkát — amennyiben annak önállóságáról a tanár meggyőződött — a tantárgy végső osztályzatának megállapításánál figyelembe lehet venni. 2. Az 1. pontban foglalt tilalom nem vonatkozik a gim­náziumban gyakorlati foglalkozásként tanított műszaki rajzra, és gyorsírásra. A tanítási órán kívül adott felada­tok csökkentésére azonban e tantárgyak körében is tö­rekedni kell a tanítási óra minél jobb megszervezésével és kihasználásával. 3. Ez az utasítás a közzétételének napján lép hatályba. Lugossy Jenő s. k., miniszterhelyettes Hivatalos közlemények Módszertani irányelvek a házi feladatokról az általános iskolai és gimnáziumi gyakorlati foglalkozás tantárgyban A tanulói túlterhelés egyik oka, hogy a gyakorlati fog­lalkozás keretében is házi feladatok terhelik a tanulókat. Ez a túlterhelés nemcsak a tanulókra hat károsan, hanem a szülőkre is és új tantárgyunkkal szemben társadalmi ellenérzést vált ki. Előfordul, hogy a gyakorlati foglalko­záson elkezdett munkát varrónővel készíttetik el. Előfor­dul, hogy apák gyermekük helyett fejezik be a hazavitt fa- és fém munkadarabokat, amelyeket azután a pedagó­gusok az önálló munka ellenőrzése nélkül osztályoznak is. Kézenfekvő, hogy az ilyen gyakorlat a gyermekek, az ifjak képességeit nem fejleszti, viszont rossz hangulatot kelt az iskolával szemben. A házi feladatokkal való túlterhelés nem korlátozódik iskoláinkban a gyakorlati foglalkozásra, más tantárgyak­ban is megtalálható. E problémák legfőbb oka jelenlegi tanítási gyakorla­tunkkal magyarázható. Sok pedagógus nem arra helyezi a hangsúlyt, hogy a tanulók a tanítási órán tevékenyked­jenek, készségeik és jártasságaik kialakuljanak. Nem tö­rekszenek arra, hogy a tanulók már a tanítási órán elsa­játítsák — tevékenykedés közben — az ismeretek lénye­ges elemeit, hanem az órát hosszúra nyúlt feleltetéssel és túlzó magyarázatokkal töltik el. A tanítási óra ilyen meg­szervezéséből szükségképpen következik, hogy a készsé­gek kialakítása vagy az ismeretek teljes bevésése, az ott­honi tanulásra az otthoni tevékenységre tolódik el. Ez a korszerűtlen tanítási gyakorlat szükségképpen vezet a tanulók túlterheléséhez. A házi feladatok mértékéről, egyes tantárgyakban való mellőzéséről a következő tanévben kiadandó miniszteri módszertani levél részletes utasítást és útmutatást fog adni. Szükséges azonban, hogy egységes eljárás alakuljon ki e módszertani levél megjelenéséig is a gyakorlati fog­lalkozás tantárgyban. Ezt a célt szolgálja a művelődés­ügyi miniszter megjelent 101/1970. (M. K. 1.) MM számú utasítása. Az utasítás, összhangban a tanterv és utasítás szelle­mével, azt célozza, hogy a gyakorlati foglalkozás megbe­csült tantárgy legyen az általános iskolában és a gimná­ziumban, a tanulók valóban megismerkedjenek az elemi munkaműveletekkel, megkedveljék ezt a foglalkozást. Annak a pedagógiai törekvésnek kívánunk érvényt sze­rezni e tantárgy vonatkozásában is, de általánosságban is, hogy (elsősorban az általános iskolában) a tanulók is­mereteik és készségeik zömét a tanítási órán — intenzív tevékeny­kedéssel — szerezzék meg. (51.703/1969.) Dr. Fekete József s. k., főosztályvezető A zeneművek nyilvános előadása után járó jogdíjak lerovása A szerzői jogról szóló 1969. évi III. számú törvény 40 §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében a már nyilvánosságra hozott zeneművek nyilvános elő­adás esetében — a törvényben megállapított kivételektől eltekintve — a Szerzői Jogvédő Hivatal által a műve­lődésügyi miniszter jóváhagyásával megállapított díjat kell fizetni. Felhívom az érdekeltek figyelmét, hogy az említett dí­jak új szabályozásáig a már nyilvánosságra hozott zene­művek nyilvános előadásai után járó jogdíjakat továbbra is az 1955. évi október hó 6. napján jóváhagyott jogdíj­táblázat és az annak 1966. évi március hó 28. napján jó­váhagyott kiegészítése szerint kell leróni. (40250/1969) dr. Barna Andrásné s. k., a Zene- és Táncművészeti Főosztály vezetője

Next