Művészet, 1987 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1987 / 1. szám
1 Kőrössy Albert-Kis Géza: Az egykori Agrár- és Járadékbank, 1912, ma OTP Központ, Bp. V., Münnich F u. 16., a homlokzat délkelet felől (Vigyázó F. u.-Münnich F. u. sarok) 2 és 5 A Bp. V., Münnich F. u. 16. sz. épület belseje: a második emeleti igazgatói előcsarnok, üvegablaksor, előtte az eredeti berendezés 3-4 Málnai Béla-Haász Gyula: Az egykori Magyar- Cseh Iparbank, 1912, Bp. V., Münnich F. u. 6. számú homlokzata (Mérleg u.-Münnich F. u. sarok) de a volt Magyar-Cseh Iparbank. A tervezők hatásos tömegformálással aknázták ki a saroktelekből adódó lehetőséget, toronyszerűen kiemelkedő hangsúlyos sarokkiképzéssel, melyet előreugró párkány zár le. A toronyhasáb élén négy emeleten végigfutó, sokszögű, vas szerkezetű, üvegezett sarokerkély húzódik. A két utcai homlokzat azonos kiképzésű, tagolatlan felületét csak a falba metsződő, keskeny keretelésű, nagyméretű ablakok törik át. A hivatali helyiségek szintjét - a földszintet és a félemeletet - a párkányon kívül mahagóniból faragott, gazdag díszítés különíti el az emeleti lakásoktól. Az épület joggal vált ismertté, és kapta meg az őt megillető helyet a premodern tendenciák viszgálatakor. Mellette az Agrár- és Járadékbank hajdani palotájának külseje valóban hagyományosnak, sőt konzervatívnak tűnik. Figyelemre méltó azonban színvonalas belsőépítészeti kialakítása, a kor technikai megoldásainak (vasszerkezetes üvegtető, vasbeton födém, központi fűtés) magas szintű alkalmazása. Az épület a mai napig megfelel eredeti pénzintézeti funkciójának, hiszen jelenleg az Országos Takarékpénztár központjának ad helyet. Belsejének 1986 márciusában befejeződött helyreállítása adott alkalmat arra, hogy újra foglalkozzunk történetével, elfelejtett tervezőivel. A helyreállítást megelőző tudományos feltárást a FIMÜV Műemléki Osztályáról Vén Zsuzsa végezte. A Magyar Agrár- és Járadékbank a Nádor utcai saroktelket a rajta lévő házzal együtt vásárolta meg. Ennek lebontása után kerülhetett sor az új székház felépítésére, melynek tervezésére a szokásostól eltérően nem hirdettek pályázatot, hanem a Kőrössy-Kiss párosnak adták a megbízást. Az irántuk való bizalmat Kőrössy Albert személye indokolta, aki kettőjük közül a tehetségesebb, az invenciózusabb művész volt. 1910-re, az építési kérelem benyújtásának évére, Kőrössy már majdnem húsz éve rendelkezett építészdiplomával, és müncheni, illetve párizsi tanulmányút állt mögötte. Tevékenységi köre nem korlátozódott egyetlen épülettípusra; lakóházat, iskolát, áruházat egyaránt épített, de részt vett törvényszéki épületre, megyeházára kiírt pályázaton is. Kortársai elismeréssel nyilatkoztak egyik korai művéről, az 1901-ben elkészült Valkó-házról (Bp. V. Aulich u. 3.). A homlokzat gazdag plasztikai díszét, a természetből vett növényi és állati motívumok szokatlanul merész alkalmazását dicsérték. Kőrössy a korszak számos jelentős 2 4 3 3