Fekete György, Nagy József, Schrammel Imre tárgyformáló művészek kiállítása (Csók István Galéria, Budapest, 1963)
Nagy József ötvösművész —, ez a patinás megjelölés itt a kiállításon a fémlemezek, rezek és drótok, hegesztett, kalapált tárgyformáinak légkörében egészen más tartalmat nyer. A szemlélő szinte tanúja az alkotás folyamatának, a tekeredő drótok, feszülő lemezek, a kalapácsütések és a hegesztő lángjának nyoma az anyagot leküzdő, alkotó akarat kifejeződése. A művész nem titkolja ezt a küzdelmet, nem csiszolgat, és nem rejtegeti ennek felületi nyomait. Tárgyaira jellemző könnyedség, Schrammel Imre — noha „papíron” porcelántervező — munkáját nem határolja le az „anyag”. A formakeresés izgalmában szüksége van a porcelán mellett a kerámiára, fémre, hogy felszabadult tisztaság egészen önfeledt megnyilatkozásai mellett a megjelenítés és komponálás tudatos, elmélyült. Nagy József valóban nem a régebbi értelmezés szerinti patinázó ötvösművészet jegyében, hanem a fémformálás sokkal mélyebb, sokkal igazabb viszonylataiban keresi művészetének talaját. Schrammel kikutassa az anyagok és formák viszonyában rejlő kérdéseket. Imre: Vázák Céltudatos tervszerűséggel adja fel magának a feladatokat — eljut az anyagszerűség végső határáig és lehetőségéig, majd ugyanezt a forma- és arányrendszert más anyagban is végigkísérletezi. Nagy belső biztonságot ad neki, hogy tisztában van azzal, hogy kísérletezik. Nem merevítik meg fantáziáját és alkotó ötleteit görcsös szabályok és előítéletek. Mégis akár edényt, vagy figurát készít, akár porcelánt, vagy bronzot formál, mindig tiszteletben tartja a funkciót és az anyagot. Noha csapongó és szélsőségekre hajlamos, mégis mindig megtalálja az anyag és a forma harmóniájában önmaga egyensúlyát is. A három művész kiállítása figyelemreméltó megnyilatkozás, megérdemli az elismerő és megértő fogadtatást. Gergely István FEKETE GYÖRGY NAGY JÓZSEF SCHRAMMEL IMRE TÁRGYFORMÁLÓ MŰVÉSZEK KIÁLLÍTÁSA CSÓK ISTVÁN GALÉRIA, BUDAPEST