Tóth Valéria szobrászművész kiállítása (Móra Ferenc Múzeum kupolája, 1980)
Megesik, hogy a szobrász, noha másnak arcát formálja, a kép rá hasonlít, így sápadtan komorlik képe, mert ő formált ilyenre engem; mintha arcom vonása volna mintám, ha arcát kőbe metszem. Mondhatnám: csak amelyben megmintázom, a kő hasonlít rá, hisz márványnál keményebb. Egyébként lehetetlen, míg így pusztít s el ő, nem megtört testemről faragni képet. Ám ha a mű a Szépet megörökíti, hogy sokáig éljen, boldog szívvel szobrát is szépre vésem. (Michelangelo, 112. vers)