Puskás László festőművész és Puskás Nadia iparművész kiállítása (Derkovits Gyula Terem, Szombathely, 1983)

BERECZKY LÓRÁND művészettörténész a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója PUSKÁS NADIA (Puskás Lászlóné) 59-től 65-ig a Lvovi Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd ugyanott tanított. 74-től Budapesten él. Divattervezőként kezdte, több szovjet és nemzetközi bemutatón szerepelt: szö­vött falikárpitjai különböző rendeltetésű belsőtereket díszítenek. Grafikával is foglalkozik. PUSKÁS LÁSZLÓ 41-ben született Ungváron, 65-ben végezte el a Lvovi Képzőművészeti Főiskolát, ugyan­ott festészetet tanított. 74-től Budapesten él. Festő, grafikus, murális munkákat is készít. A Képzőművészeti Kiadó művészeti szerkesztőségének vezetője. Egyéni kiállításai: 71 és 72 - Lvov, 72 - Kiev, 75 - Szeged, 75 és 77 - Budapest, 83 - Kerepestarcsa. Előbb szovjet, majd magyarországi, ill. külföldi tárlatok rendszeres kiállítója. Fontosabb díjai: UNESCO-ezüstérem, Komszomol KB-díj, Derkovits-ösztöndíj, a Kulturális Mi­nisztérium nívódíja. A művészettörténeti elemzések általában megegyeznek abban, hogy két alapvető típusba sorolhatók — lega­lábbis a karaktert illetően - az alkotói életpályák. Az egyik típust az úgynevezett következetesség jellemzi, amikor is a megtalált kifejezési formák és a tematikai igazodás, a primer szintű azonosítást lehetővé téve, állandó kísérői az alkotói munkának. A másik típust a változások jellemzik. Eszközbeli, stiláris és tematikai útkeresések, kísérletek, újrakezdések sorozatából formálódik a művészi munkásság értékben mérhető gerinc­vonala. Ha e két, azért mégiscsak engedményekkel használható karakterjegy alapján kívánunk kategori­zálni, akkor Puskás László festőművészt az utóbb említett típus jegyei jellemzik. Egy évtizede annak, hogy kész kiforrott alkotóként kapcsolódott be a magyar képzőművészet életébe. Akkor festészetét az igényes, de­­korativitás iránti érzékenységet eláruló, folklorisztikus témafeldolgozás jellemezte, önálló ízt hozva a kortárs magyar piktúrába. Később - valószínű hazai élmények hatására — érdeklődési köre elsősorban a táj felé fordult, s festői vállalásában tovább mélyítette a dekoratív elemekből való építkezés programját úgy, hogy egyidejűleg a szigorúbb szerkezeti rend problematikájával is foglalkozott. A mostani tárlaton az anyag nagyobbik hányada ismét új programról tanúskodik. Szinte anakronisztikusnak tűnő következetességgel bukkan fel egy históriai ihletettségű tematikai érdeklődés, s ennek következménye a képi megjelenítés változása. Természetesen nem valamiféle gyökeresen újat és mást kezdésről van szó, hiszen a szövevényes, szinte organikusan burjánzó dekoratív felület — és vonalritmus, mint az új művek kom­­pozíciós rendjének lényege nem előzménynélküli. De azt mindenképpen észre kell vennünk, hogy morális indíttatása van az önként vállalt történemi igazodásnak, s ez az etikai kötöttség átsugároz a festésmódra is. Minden bizonnyal a választott kor - a XVI. század - eseményeinek és bonyolult társadalom és személyi­ségkapcsolatainak máig érvényes varázsa ragadta meg Puskás László fantáziáját, s az a speciális magyar reneszánsz ember - és természetszemlélet késztette még az archaizálás jegyeit is vállaló kifejezésmódra, amelynek valóságos tartalmáról bizony még sok mindent nem tudunk. Hisz e háborúktól szabdalt században teremtődött meg magyar nyelvű irodalmunk, ekkor kellett megérteni számos, emberi sorsok hősiességében és kétszínűségében fogant jelenséget, amelyek általános tartalmukkal a filozófia és művészet eszközeivel megválaszolható kérdések üzenetével foglalkoztathatják a ma emberét is. Hogy ennek járható útja-e a mű­vészet olyatén vállalása, ahogy azt Puskás László programjául választotta — döntse el a kiállításlátogató. Egy biztos: igen érzékeny, sejtelmes világukkal, jó kvalitásukkal gondolatindító festmények vonják holdudvaruk­ba a művekkel ismerkedni szándékozókat. Puskás Nadia - a tárlat másik kiállító művésze -már eddig is magára vonta a figyelmet remek textiljeivel. Nagylelkű támogató volt, aki szakmája szerint a legmagasabb színvonalon álmodta ,,nemes anyagba" férje néhány léptékben és tartalomban ilyen megjelenést is kívánó munkáját. Most önálló tervezésű munkákkal is jelentkezik, amelyek tovább öregbítik technikai virtuozitásának jóhírét, s egy elmélyült, a textil műfaji le­hetőségét teljes mértékben kiaknázó, a finomságok cizelláltságát és a nagy formák kompozíciós erejét ösz­­szefogó művészt mutatnak be. Jó volna, ha klasszikus technikájú munkáival többször és több helyen talál­kozhatnánk. A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT PUSKÁS LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ PUSKÁS NADIA IPARMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1983. NOVEMBER 10-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA: BERECZKY LÓRÁND MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA FŐIGAZGATÓJA MEGTEKINTHETŐ: 1983. NOVEMBER 10-24. DERKOVITS GYULA TEREM SZOMBATHELY, BAJCSY-ZS. U. 27­­83-1576 DNS — F. K. : Köteles István

Next