Román festők kiállítása (Vigadó Galéria, Budapest, 1983)

A kiállítás 6 román festőművészt mutat be a magyar közönségnek, a román és a magyar kép­zőművészeti szövetségek együttműködési meg­állapodása részeként. A csoportos kiállítás sike­rét előlegezi a művészeti körök eddigi szilárd és hatásos együttműködése. A 6 kiállító más-más városban él (Bukarest, Temesvár, Nagyszeben, Gyulafehérvár), élet­koruk is különböző. Egyesek több mint négy évtizede dolgoznak, mások csupán a 70-es évek­ben kezdték el pályafutásukat. Jól ismerik őket hazájukban, és reméljük már külföldön is, ahol több nemzetközi tárlaton, a jelenkori román művészet csoportos bemutatóin vettek részt. A kiállítók ilyen összeállításban első ízben szere­pelnek együtt. Mindenki úgy válogatva, hogy sajátos arculatával, stílusával a valóság vizsgálatá­nak egyéni módszerével jelentkezzen és úgy sze­repeljen, hogy műve a valóságot a lehető legérzé­kenyebben tükrözze. Elmondhatjuk, hogy a valóság felszínre hozása, megjelenítése a festészet eszközeinek és módszereinek sokrétűen széles skáláján valósul meg. Festészetük a realizmus ismert kifejezési eszközeiből indul ki és jut el a korszerű szellemben érlelt konstrukciókig, az alkotó és a világ kapcsolatából következő for­mák és ritmusok szerint. Az alkotónak azon igyekezetétől vezérelve, hogy a valóságot mélyen árnyalva, racionálisan és érzelmileg gazdagon tárja fel. A látogató a kiállításon a kortárs román festészet jellegzetes kifejezési módjainak sokrétűségével találja magát szembe. Ez a sokrétűség reméljük megnyeri a magyar közönséget, hisz ismerjük a magyar tárlatlátogatók sokirányú érdeklődését. E sokrétűség a kifejezés árnyaltságában, a magas szinten harmonizáló színkapcsolatok különböző­ségében, hangsúlyos jelentkezésében, a rend és a mérték helyes megértésében jut kifejezésre. A hat festő a világról alakított szemléletében közel áll egymáshoz mindenekelőtt abban, hogy mély a bizodalmuk az emberben, az élet iránt, ami a kortárs román művészet, a szocialista humanizmus döntő ismérve. Csoportos bemutatkozásuk erősíti és megköny­­nyíti számunkra e szellemiség vizsgálatát. Meggyőződésünk, hogy ez a kiállítás is hozzá fog járulni a román és a magyar kézőművészek kapcsolatainak erősítéséhez, és a kulturális kapcsolataink elmélyítéséhez általában. Tovább szélesíti a népeink között élő és gazdagodó kap­csolatokat. HORIA HORSIA műkritikus

Next