Dobroszláv Lajos Munkácsy-díjas festőművész kiállítása (Derkovits Gyula Terem, Szombathely, 1984)

Vingán, a Temes­ megyei bolgár telepes községben született 1902-ben. Középiskoláit a temesvári piaris­ta gimnáziumban végezte. 1921-ben repatriált Budapestre. 1926-ban fejezte be tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán, ahol Glatz Oszkár és Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1926- tól 1942-ig a felsőgallai polgári iskolában, 1942 és 1950 között a tatai piarista, illetve Eötvös Gimná­ziumban dolgozott mint rajztanár. 1950-től nyugdíjazásáig a tatai Kuny Domokos Múzeum igazga­tója volt. Megalakulása óta tagja a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának. Tatán él és dolgozik. A budapesti Műcsarnokban és az ország más városaiban rendezett országos csoportos tárlatokon 1939 óta csaknem minden alkalommal szerepeltek figurális olajkompozíciói, olaj- és akvarell tájképei. 1950-ben a budapesti Műcsarnokban rendezett I. Magyar Képzőművészeti Kiállításon az egyik bá­nyászképét Munkácsy-díjjal tüntették ki. Ezt a festményét megvásárolta a Múzeumok Országos Köz­pontja, majd később egy lengyel bányászdelegációnak ajándékozta. Így a kép Varsóba került. 1952-ben, a Székesfehérváron rendezett „Dunántúli Táj" című országos kiállításon II. díjat, 1971-ben „Pro Tata" díjat, 1977-ben Tatai Művészeti Díjat kapott. A hetven éves mestert 1972-ben a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. E magas kitüntetés­ben részesült Dobroszláv Lajos 1982-ben másodszor is, a nyolcvanadik születésnapján megnyílt ta­tai gyűjteményes kiállításán. önálló tárlatai: 1933-ban, 1942-ben és 1983-ban Tatabányán, a Népházban, 1947-ben, 1952-ben, 1972-ben és 1982-ben Budapesten, 1947-ben, 1964-ben és 1982-ben Tatán, 1977-ben Tatabányán, a Munkásmozgalmi Múzeumban. „Tatabányai Erőmű” című olajfestményét hat akvarelljével együtt a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. Számos alkotása van a magyar külügyminisztérium, a Minisztertanács, múzeumok, megyei­ és városi tanácsok, vállalatok, állami intézmények, hazai és külföldi műgyűjtők birtokában. Dobroszláv Lajos „Ars­ Poeticá”-járól elismerő méltatás keretében számolt be több alkalommal a rá­dió és a televízió, a művészeti folyóiratok és a napi sajtó pedig valamennyi nyilvános szerepléséről hírt adott, mindenkor kiemelve a mester fáradhatatlan munkásságát, őszinte emberszeretetét, igaz művészetét. . . Dobroszláv Lajost,­­ életműve miatt nemcsak szűkebb pátriája, hanem a művészetkedvelő kortárs magyar nemzedék és minden bizonnyal az utókor embere is a szívébe zár ... ! A KÉPCSARNOK MEGHÍVJA ÖNT DOBROSZLÁV LAJOS MUNKÁCSY-DÍJAS FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSÁNAK ÜNNEPÉLYES MEGNYITÁSÁRA 1984. MÁRCIUS 29-ÉN CSÜTÖRTÖKÖN DÉLUTÁN 5 ÓRÁRA MEGNYITJA: HORVÁTH FERENC FESTŐMŰVÉSZ MEGTEKINTHETŐ: 1984. MÁRCIUS 29—ÁPRILIS 7. DERKOVITS GYULA TEREM SZOMBATHELY, BAJCSY ZS. U. 27.

Next