Kiss István szobrászművész kiállítása (MSZMP Pest megyei Bizottságának székháza, Budapest, 1985)
Az MSZMP Pest megyei Bizottsága pártalapszervezete, a Szabadfoglalkozású Képző- és Iparművészek MSZMP-alapszervezete és a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága meghívja önt KISS ISTVÁN szobrászművész kiállítására 1985. március 29-én 15 órára Megnyitja: DR. TÓTH ALBERT A kiállítást rendezte: Mucsi András művészettörténész Helye: MSZMP Pest megyei Bizottságának székháza Budapest XII., Nagy Jenő u. 5. KISS ISTVÁN szobrászművész a művészet feladatairól: „Úgy gondolom, hogy a művészetnek mindig a kor legfontosabb emberi problémáit és eszményeit kell megfogalmaznia, kifejeznie. Az eszmény, a kor eszménye pedig nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazható meg, hogy kollektív világot kell teremtenünk, mert csak így biztosítható az emberiség jövője, talán nem túlzás: léte." „Hogy a valódi érték felismerésében, megfogalmazásában minél kevesebbet tévedjünk, állandóan vizsgálnunk kell társadalmunk, népünk valóságos mozgását, fejlődését, igényeit... Meggyőződésem, hogy igazi emberi életmű csak a társadalom talaján, azzal összhangban jöhet létre.” Az elkötelezettségről: „Minden olyan művészet, amelynek emberi szándékai vannak, társadalmilag elkötelezett. Ez mindig így volt. De van ennek egy további fokozata is, a pártos művészet. A pártosság egy irányba, a haladó irányba terelése az energiáknak. Éppen ezért az elkötelezettség önmagában nem sokat mond. Jelentőségét az adja meg, hogy milyen irányú. Mi, a szocializmus irányába gondoljuk az elkötelezettséget.” KISS ISTVÁN 1927. június 8-án, Biharüilyén született. Nagyszalontán megkezdett középiskolai tanulmányait 1941-től Budapesten folytatja. Az újpesti Könyves Kálmán Gimnáziumban Visky Balázs tanítja rajzolni, majd 1936-ban a rákospalotai munkás szabadiskolában Kocsis András és Turáni Kovács Imre lesznek tanárai. 1948-tól a Képzőművészeti Főiskolán Kisfaludi Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor, majd Pátzay Pál osztályában tanul. 1950-től kiállító művész. 1953-ban — még főiskolásként - megnyeri a Dózsa-szoborpályázatot. (A kivi telezett Dózsa-emlékművet 1961. augusztus 20-án avatják fel.) Munkássága elismeréséül 1956-ban és 1962- ben Munkácsy-díjjal tüntetik ki. A gellérthegyi emlékparkban felállított „Múlt és jelen” c. domborművéért 1966-ban elnyeri a főváros „Pro Arte” díját. 1967-ben felállították Végvári vitézek c. épületplasztikáját Vácott, Lenin-szobrát pedig Szegeden. 1968-ban munkásábrázolásaiért SZOT-díjat kap. 1969. március 19-én avatják fel Tanácsköztársasági emlékművét a Dózsa György úton. A szocialista emlékműszobrászat terén kifejtett munkásságáért 1970-ben Kossuth-díjjal tüntetik ki, a Lenin-centenárium alkalmából a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa pedig a Lenin-emlékéremmel. 1972-ben a szabadfoglalkozású képző- és iparművészek pártcsoportjának titkára lesz, ez év szeptemberében Pest Buda és Óbuda egyesítésének centenáriumi előestjén avatják fel Centenáriumi emlékművét a Margitszigeten. 1975- ben érdemes művész címmel tüntették ki. A XI., majd a XII. pártkongresszuson az MSZMP Központi Bizottsága tagjává választják. Összegyűjtött műveit 1976- 77-ben kiállítássorozaton mutatják be a Szovjetunióban. 1977-ben gyűjteményes kiállítása nyílik a budapesti Műcsarnokban. A Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége elnökévé választják a szövetség 1977- es, majd 1980-as közgyűlésén. 1981. április 4-én a Minisztertanács a Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze címmel tünteti ki. Számos, művészetéről szóló publikáció után 1982-ben jelent meg Tasnádi Attila összefoglaló Kiss István-monográfiája a Képzőművészeti Alap Kiadónál. A realizmusról: „A realizmus, véleményem szerint se nem stílus, mégcsak nem is figurális ábrázolás vagy absztrakt kérdése, hanem a szándéknak való megfelelni tudásé. Minden emlékmű az adott helynek és feladatnak kell, hogy megfeleljen. Emiatt nem lehet sem stiláris, sem módszerbeli határait megszabni.” A művészi tükrözésről: „Művészet nem létezik absztrahálás, összegezés, lényegítés nélkül. Ami ezt a folyamatot nem végzi el, az legjobb esetben illusztráció. Korunk fejlődése ismeretekben is rendkívüli mértékben felgyorsult. Számtalan je-