Sárkány Győző kiállítása (Fényes Adolf Terem, Budapest, 1986)

ÁRKÁNY GYŐZŐ 51-ben Súron született 81- től tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának 82- től a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának 69-től vesz részt kiállításokon iyéni kiállítások: 84 Budapest Erzsébetvárosi Kisgaléria 85 Budapest Lila Iskola sportos kiállítások:­­69 Budapest Goldberger Klubkönyvtár 170 Budapest Óbudai Szabadtéri Tárlat 171 Budapest Óbudai Szabadtéri Tárlat 1 77 Budapest Ady kiállítás, Pataky Galéria )79 Budapest Vándorkiállítás (Nemzetközi Gyermekév) )79 Barcs Vándorkiállítás (Nemzetközi Gyermekév) )81 Szeged Stúdió éves kiállítása, Ifjúsági Ház )82 Budapest „Hagyomány I.”, Pataky Galéria 182 Budapest A Stúdió éves kiállítása, Műcsarnok 183 Hódmezővásárhely „Mindenféle realizmus”, Tornyai János Múzeum 1 83 Budapest Fiatal Művészek Találkozója, Sportcsarnok 1 84 Budapest „Az anyag”, Fényes Adolf terem )84 Salgótarján 14. Tavaszi Tárlat, Nógrádi Sándor Művelődési Ház )85 Budapest „40 Alkotó Év”, Műcsarnok )85 Budapest A Stúdió éves kiállítása, Ernst Múzeum )85 Salgótarján 15. Tavaszi Tárlat, Nógrádi Sándor Művelődési Ház )85 Budapest Kosztolányi kiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum 185 Budapest „Duna Táj és Környezetvédelem, Urbanisztikai Társaság 185 Budapest „Mezőgazdaság a Képzőművészetben”, Mezőgazdasági Múzeum 185 Budapest Képzőművészeti kiállítás, Hadtörténeti Múzeum 185 Szekszárd Grafikai kiállítás, Művésztelep 186 Salgótarján 16. Tavaszi Tárlat, Nógrádi Sándor Művelődési Ház alföldi kiállítások: 984 Prága Stúdió kiállítás 985 Brno Stúdió kiállítás 985 Rychnov Stúdió kiállítás 985 Lublin I. Képzőművészeti Triennálé 985 Lodz Nemzetközi Kisgrafika 985 Torun „Fiatalok a Békéért” 986 Berlin Intergrafik ir­odalom:­osnyák Sándor - katalógus előszó - kiállítás: 984 június,Erzsébetvárosi Kisgaléria osnyák Sándor: Interjú Sárkány Győzővel, Mozgó Világ, 1984 augusztus ajda Kornél: Bemutatjuk Sárkány Győző grafikáit,­önyvtáros, 1986 szeptember­Díjak: 977 Ki látott engem? Ady Endre kiállítás, Pataky Galéria - különdíj KATALÓGUS Grafikák: vegyes technika, papír, ofszetlemez SZINTÉZIS I-IV., 1980 3x11x11 cm RADNÓTI EMLÉKÉRE I-V, 1981 23x23 cm TANKTEMETŐ , 1981 39x28 cm FELÜLET, 1981 39x28 cm PARAFRÁZIS I-IV., 1982 2x20x20 cm CENTRUM I—IV., 1982 20,5x20,5 cm ANALÍZIS l-lll., 1983 31,5x31,5 cm . 73x109 I—IV., 1984 25x34 cm GAZ l-lll., 1985 25x35 cm NÖVÉNYEK l-IV., 1985 25x25 cm MADÁR, 1985 34x24 cm SZÍNES FELÜLET HI., 1986 36x28,5 cm EX­PRESSZIÓ, 1986 28,5x36 cm MADÁRTEMETŐ, 1986 39x28,5 cm miniatűr tusrajzok TERMÉSZET l-XII., 1980-86 12x16 cm BEMÉRÉS l-XII., 1980-86 12x16 cm EMBEREK l-XII., 1980-86 12x16 cm ÁLLAPOT l-XII., 1980-86 12x16 cm KATONÁK l-XII., 1980-86 12x16 cm GÉPEK l-XII., 1980-86 12x16 cm MŰVÉSZETTÖRTÉNET l-XII., 1980-86 12x16 cm Plasztikák: újságpapír, keményítő HÍR­ANYAG l-ill., 1984 45x10 cm TÉGLA I-IV., 7x12x30 cm Sárkány Győző grafikái elé Az elmúlt évben Ember és környezet cím­mel nyílt meg a művész kiállítása Újpalo­tán, s most még bővebb tematikájú tárlat­tal lép a közönség elé. Mintegy mérleget készít az elmúlt hét év tevékenységéről - s vázlatok, töredékek segítségével hozza közelebb a nézőhöz azt a szintetikus ered­ményt, amely a pár évvel korábbi rajzi jegyzetek nélkül egyszerűen véletlen rá­­találásnak is tűnhetne. Sárkány Győző azonban nem épít a vélet­lenre. Grafikáinak témaválasztása és kivi­telezése egyaránt a precíz, tudatos, alapo­san elmélyedő alkotói karakteréről tanús­kodik. Témái szinte a miniatűr-sorozatok címei­vel jellemezhetők: természet, ember, gé­pek - bemérés, állapot. Ezeknek a fo­galmaknak a megjelenését tapasztalhat­juk a nagyobb lélegzetű grafikákon is. Egy-két ilyen lapon a gondolatiság konk­rétabb (Radnóti emlékére), máshol a mű dekoratívabb (Színes felület). S bár ez utóbbi a kevésbé jellemző grafika, mégis, szinte valamennyi lapon jellemző vonás a dekorativitás. Kissé szárazan esztétizáló felületekről van szó Sárkány Győző grafi­káinál, amikoris a roncsolt gépalkatrészek vagy a katonai egyenruhák egyaránt úgy csillognak, s úgy tanulmányozhatók, mint a másik lapokon a növényi elemek vagy a házikók. Egyszóval: a vonalakat nem ra­gadja el az indulat, a művészt a gesztus, vagy a nézőt az izgalom. Tudomásul vett világ tükrözéséről van szó, s a nézőnek sincs más dolga - és lehetősége -, mint az, hogy ezt az alapállást és a grafikák által bemutatott világot ő maga is tudomásul vegye. Mi a megmutatandó a mai világban? Kétségtelen, hogy a katonák, gépek, az ember és a környezete konfliktusai a leg­­vaskosabb problémákat jelenítik. Azt hi­szem azonban, hogy teljesebb lenne a ké­ha olyan emberi-lírai momentumoknak is több figyelmet-teret szentelne, mint pél­dául a szerelem. Nem a szexre gondolol. Nem is az erotikára. Az érzelemre, a lág, csak átérezhető, s nem magyarázhat részére életünknek. Mert rendkívül fontos szembesülnünk akár nap, mint nap a civilizációs ártalmak­kal: a savas esők, az elhulló madarak, kihaló állatfajok problémáival. Ám minden az egyéntől cselekvési szinten oly messzi van, hogy közvetlen érzelmi-értelmi moz­gósító hatás nélkül, általános felkiáltóje lesz belőle. Izgalmasak és emlékezetesek azok a la­pek, amelyeken a művészettörténetbe ismert figurák - mintegy a humánumot, a kultúrát általában képviselve -századunk harcászati gépeivel egy lapon jelennek meg. A Parafrázis sorozat így egyszerre tisztelgés a nagy elődök teljesítménye előtt, és kétségbeesett tiltakozás a kultúr deformációja miatt. E többirányúság tesz különlegessé ezeket a lapokat, s emléke­zésre, megjegyzésre méltóvá. Mint ahogy izgalmasak a Hír-anyag, illetve a Tégla című újságpapírból ragasztót munkák is. Túl azon, hogy a tömegkultúr termékei a képeslapok, magazinok immá a második természet tárgyaiként környe­zetünk részeivé válnak, még arról is szól­nak ezek az opuszok, hogy a hír-anyag amely egyaránt összegyűlik Budapesten és Párizsban, nálunk és Bulgáriában, egy egységes világkultúra kialakulását szolgál­ja, amely világkultúra híreiben és vizuáli közvetítőiben egyaránt egyetemes. Ezen belül kell a magunk specifikumait meg­találni, kialakítani. Sárkány Győző erőfel­mérő, nagy kiállítása jelentős lépés a rá ismerés, az egyéni hang, arc, modor irá­nyába. Dr. Chikán Bálint

Next