Liget Galéria 1983-1990 (Liget Galéria, Budapest, 1990)

JC — О) u 3 Я C­­ C 5 c я = О 3 ■ c DOKUMENTUM-HANGJÁTÉK „Galántai György olyan vizuális jelekről beszél, melyek az elvont formák konkrét jelentését hivatottak közölni .. (Szombathy Bálint: Új magyar avantgarde, Magyar Szó, 1972.) „Galántai György bemutatott anyaga szemléletéből fakadó­an kimeríti az önköltséges kiállítási kategória fogalmát - munkáiban egy-egy motívum variálásával dekoratív hatást elér ugyan, de az önálló (nem alkalmazott) képzőművészeti alkotás lehetőségeit, amelyre egy önálló gráfiai lap, vagy festmény-kompozíció képes — meg sem próbálja közelíte­ni."(Képző- és Iparművészeti Lektorátus, Határozat, 1973. április 24.) „Galántai is azok közé tartozik (...), akik konok követke­zetességgel, intellektuális fegyelemmel és feszültséggel igyekeznek a dolgok végére járni, végig követni a vizuális gondolatot születése pillanatától a haláláig vagy egyszerű csírázásától a teljes kibomlásig." (Bojár Iván: Kiállításról ki­állításra, Magyar Hírlap, 1973. május 2.) „A pécsi múzeum Modern Magyar Képtárának ajándékozott grafikát a múzeum Igazgatósága és a magam nevében tisz­telettel megköszönöm. Örömünkre szolgál, hogy képtár­gyalapító tevékenységünket nemes felajánlásoddal támo­gattad." (Romváry Ferec levele, Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 1973. október 27.) Azt mondják, ön művész, Galántai úr. A lapok több gra­fikáját közölték már. Miért nem ezzel törődik? (...) Ahogy gyorsan összeszámoltam, legalább harminc alkalommal ön is megsértette a különböző jogi előírásokat, a törvényes rendet. Úgy gondolja, hogy önre nem vonatkoznak a törvé­nyek, szabályok?” (Szabó László: Happening a kriptában, Népszabadság, 1973. december 16.) „És végül felfedezhetjük a nagyszabású tárlaton először be­mutatott magyar konceptet, Galántai György: Vizuális Cse­­lekvésmodell című munkáját, amely nem annyira vizuális, mint inkább fogalmi úton hat, a leírt szöveg tömör, lakonikus mondataival.­ (Passuth Krisztina: Fiatalok stúdiója, Tükör, 1974. októberé.) „Mást kéne tenni. Természetesen meg kell fogadni Galántai tanácsát (elsősorban neki magának) és tisztázni kell, hogy mit jelent „a felület jobb-bal oldala, alsó-felső része, köze­pe,széle. .Ez mindenfajta alkotás elemi feltétele.” (Nagy Ildikó: Stúdió 74, Kritika, 1974 11.) Művészettörténeti értékű tárlatokat és műveket nem le­het semmissé tenni. Csak legendákat oszlathatunk szét. S azt hiszem, épp erre volna szükség most, amikor a boglári kiállítások jövőjét próbáljuk körvonalazni. Az igazság ugyanis - a legendával szemben - az, hogy a Galántai-féle kiállítások sajnos nem voltak művészettörténeti jelentősé­gűek. Inkább közepesek voltak: a néhány jó mű elveszett a középszerű, a feszínesen avantgárd vagy éppen dilettáns munkák rengetegében. De még az a néhány munka sem Bogláron született." (Vadas József, in: Szémann Béla: Egy legenda vége a Kék kápolnában, Művészet, 1975. október) „És az is jó dolog, hogy az egykori zugkiállítások szervezői a résztvevőkkel együtt végre belátták: nem a művészeti irá­nyítást kell heccelni, hanem dolgozni kell. így kapott helyet a seregszemlén a nem is olyan régen még fenegyereknek nevezett álavantgardista, Galántai György, akinek szobra vasküllőre szerelt cipőtalpakból áll. (...) Galántai György :0 *® «‘I Ю 0) ^ E c со 3 'O со X *1 o>­о > T- -О C

Next