Műemléklap - Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tájékoztatója (Budapest, 1997)
Bemutatkozik a Műemlékek Állami Gondnoksága A Műemlékek Állami Gondnoksága a 6/1992 (111.21.) KTM sz. rendelettel jött létre, de ténylegesen önálló szervezetként 1993. ősze óta működik. Alapító okirata szerinti alapfeladata, hogy a törvény által meghatározott körben gyakorolja a - főként állami tulajdonban maradó - műemlékingatlanokkal kapcsolatos kezelői jogosítványokat, különös tekintettel egyes kiemelkedő jelentőségű műemlékek művelődéstörténeti igényességű működtetésére. A Műemlékek Állami Gondnoksága arra törekszik, hogy a többnyire üresen átvett kastélyoknak az eredeti háztartási működését és funkcionalitását tiszteletben tartó hasznosítást adjon. Az új közösségi funkciók kialakítása mellett biztosítani kívánja a kastélyok fő termeinek és parkjának látogathatóságát. Ezen munkájában alapvető elve, hogy az egyedi műemlék helyreállítása együtt kell járjon a környező régió fejlesztésével is. Céljait főként állami pénzeszközök segítségével éri el, de hasznosító partnereket is igyekszik felkutatni és anyagilag együttműködni velük. Az intézmény jelenleg a nádasdladányi Nádasdy kastély, a fehérvárcsurgói és füzérradványi Károlyi kastélyok, és a fáji Fáy kastély kezelője, a fertődi Esterházy kastély működtetője. Ezek az ingatlanok a jelenlegi helyreállítás alatti állapotukban is látogathatók. A Műemlékek Állami Gondnoksága ugyanakkor más tulajdonában vagy kezelésében álló ingatlanokon építés lebonyolítási feladatokat is ellát az Országos Műemlékvédelmi Hivatal költségére és megbízásából, 1996-ban 47 helyszínen. Az intézmény sajátos módon kapcsolódik a gödöllői Magyar Királyi Kastély rehabilitációs munkálataihoz is: gyakorolta az ingatlan kezelői jogát és végeztette az állagmegóvást 1994- ig, most pedig otthont ad a Grassalkovich Kastély Közalapítvány titkárságának, igazgatója tagja a kuratóriumnak. . . Csány Éva A törvény lépcsőfokai Törvény pedig lesz. Mármint műemlékvédelmi. Tegyük hozzá: végre. Az országgyűlés kulturális bizottságában már hetek óta folyik a tervezet vitája; eddig is sok, több mint kétszáz kiegészítő javaslat érkezett, s várható, hogy a plenáris ülésen is többen elmondják majd észrevételeiket. A törvénytervezet egyik szülője dr. Pártosné dr. Tóth Éva, az Igazgatási és Jogi Főosztály vezetője. A műemlékvédelmi törvény előtörténete 1989-re nyúlik vissza. A törvényjavaslaton először egy, Horler Miklós vezette bizottság kezdett el dolgozni. Mindenekelőtt a szabályozási koncepció készült el, aztán az OMvH elnöke által 1992-ben életre hívott bizottság megállapította a fejezetcímeket, majd a normaszöveg megalkotása következett. A munka 1992 augusztusában pörgött fel, amikor a bizottság elkészítette az egyes fejezetek szövegét, s ezt - aprólékos, mindenre kiterjedő, sziszifuszi munkával szekre szedve szét - végül is 1992. december 5-én véglegesítették. Ez a szöveg azonban - mondja dr. Pártosné dr. Tóth Éva - amíg az országgyűlés elé került, jónéhány változtatáson esett át. A szövegváltozatot megvitatta a tárca, s a KTM kodifikátorával való kemény viták és egyeztetések után készült el az újabb, átdolgozott változat. Ezután sokáig nem történt semmi, mert az épített környezet védelméről készülő törvény, amellyel a műemlékvédelmi törvényt együtt kívánta a tárca az országgyűlés elé vinni, még sehol sem volt. 1996-ban dr. Bálint Tibor vezetésével újabb kodifikációs bizottságot hívtak életre, s a jelenlegi, a bizottsági, illetve a parlamenti vitára alkalmas szövegben már az ő munkájuk is benne van. A hatalmas iratcsomók tetején ülő Partosné nem tudja összeszámolni, hányszor kellett átdolgozni a szöveget, s azt sem, hogy hány munkaórát foglalkoztak vele. 1992 óta lényegében ez folyamatos feladat volt mindannyiunk számára - mondja. A tárcaközi véleményeket figyelembe véve újból és újból hozzá kellett nyúlni a tervezethez... Egy törvényt soha nem lehet befejezni, ez olyan folyamat, amelyet csak megszakítani lehet, s akkor is még mindig van rajta változtatni való. A tervezetet tavaly novemberben véglegesítették, utána került előbb a kormány, aztán a parlament elé. A tervezet több ponton vitatható. Partosné szerint a beterjesztett változat nem tükröz egységes álláspontot. Több minden kimaradt belőle, illetve átalakult. Vita igazában egy kardinális kérdésben van, s ez a hatósági jogkör hovatartozása. Azaz maradjon-e az OMVH-nál vagy kerüljön a tárcához? A törvénytervezet ebben a formájában amellett teszi le a garast, hogy a másodfok a tárcához kerüljön. Partosné és mások álláspontja ezzel szemben az, hogy célszerűbb, ha az OMvH-nál marad. A törvényjavaslatot jelenleg az országgyűlés három bizottsága, a környezetvédelmi, a kulturális és az önkormányzati bizottság tárgyalja. A tervezetre 217 képviselői módosító indítvány érkezett. A legnagyobb vitát - a már említett hatósági jogkör hovatartozása mellett - várhatóan az állam kizárólagos tulajdonában maradó műemlékek köre és ennek listája válthatja majd ki. Lapzártakor még javában folyik a módosító javaslatok észrevételezése. - yz - jjg FIGYELŐ WÊÊIÊÊÊÊÊÊÊÊKÊÊÊtÊÊÊIÊÊÊÊÊÊÊÊm Konferencia ipari örökségünk helyzetéről Egyre gyakrabban kerül a sajtó hasábjaira hányódó ipari épületeink helyzete. A felgyorsult privatizációs folyamat következtében kialakult tulajdonviszonyok olyan helyzetet teremtettek, amiben ezeknek az épületeknek a sorsa jelenleg teljesen ellenőrizhetetlen és fennmaradásuk legtöbb esetben pusztán gazdasági kérdés. Hogy ezek az emlékek a nemzeti ipartörténeten, technikatörténeten vagy építészettörténeten belül kiemelkedő értékekkel bírnak, s kulturális örökségünk megőrzésre méltó emlékei nem új gondolat. Az ipari emlékek megőrzéséért végzett tevékenység sem ismeretlen az érdeklődők körében. Az ország különböző intézeteiben az elmúlt évtizedekben megindult kezdeményezések azt jelzik, hogy a feladat jelentősége és sürgető mivolta nem hagy kétségeket, megoldása azonban számos eddig még nem tisztázott alapproblémát vet fel a védelem, és a megőrzés megvalósításának területén. Ezért az áprilisban megrendezésre kerülő konferencia a gyakorlati kérdések felvetésére összpontosít. Az egységes nyilvántartás és a védelem lehetőségeit tisztázó jogszabály megalkotásának elengedhetetlen feltétele a téma fogalmi tisztázása, az ipari műemlék (örökség, emlék) meghatározása. Felkért előadóink segítségével ugyanakkor képet kívánunk kapni a védelem lehetséges módozatairól is. Hogyan jelenik meg az ipari műemlékvédelem a múzeumok, vagy az OMvH feladataiban, jelen van-e ez a probléma az önkormányzatok munkájában vagy a várospolitikában? Melyek a régi ipari területek revitalizációs lehetőségei Magyarországon? A kétnapos rendezvény sajnos csak felvillantani tudja a probléma összetettségét, elért eredményeink - ipartörténeti kutatásaink, helyreállításaink bemutatására pedig nem is kerül sor. A konferenciát angol és lengyel előadók tájékoztatói és Hack Róbert témához kapcsolódó művészeti fotókiállítása egészíti ki. Váczi Piroska Műemléki Világnap - Siklóson A műemlékvédelmi szakma kiemelkedő fontosságú nemzetközi és magyar rendezvénye a Műemléki Világnap. A hazai ünnepségnek az idén Siklós ad otthont. Román András a Világnap „házigazdája”. Az UNESCO és a ICOMOS határozatának megfelelően a 14. éve életre hívott Műemléki Világnap mindenütt, így nálunk is sikeresnek bizonyult. A tudományos konferenciára épülő megemlékezés központi témája ezúttal a várakkal, várromokkal összefüggő elméleti és gyakorlati kérdések tisztázása lesz. Ez a téma már hosszú évek óta nem szerepelt a műemlékvédelem fórumain, talán azért, mert a várak helyreállításával és a művelődési idegenforgalomba illesztésükkel kapcsolatos kérdések megoldása mindig túl nagy falatnak bizonyult, hiszen itt milliárdokról van szó. Csak közbevetőleg: tavaly adtuk át harminc évnyi munka után a hollókői várat. A két naposra tervezett konferencia-sorozat egy „tanulmányi kirándulással” kezdődik: 17-én Siklós és Villány környékét nézik meg a résztvevők, másnap pedig Siklós műemlékeinek megtekintésére kerül sor. Ezt követi a tudományos ülésszak, melyen az egyelőre még nem végleges tervek szerint hat előadást hallunk, például a magyar várak fejlődéstörténetéről, a műemlékvédelem és a várhelyreállítások kérdéseiről, a szlovéniai várakról, s a már említett hollókői vár feltárásáról és rekonstrukciójáról, valamint természetesen a siklósi várról. A konferencia végén - ünnepség keretében - osztják ki a műemlékvédelemért díjakat, illetve elismeréseket is. Siklós méltó helyszíne lesz ennek az ünnepi rendezvénynek, hiszen a város a közelmúltban két nemzetközi jelentőségű műemlékkel is gazdagodott. Két éve fejeződött be a dzsámi minden szempontból példa értékű restaurálása, helyreállítása, és a ferences kolostor korábban feltárt, ugyancsak európai rangú faliképeinek restaurálása is.