Varkoly László festőművész kiállítása (Kernstok Terem, Tatabánya, 1997)

L * VARKOLY * LÁSZLÓ FESTŐMŰVÉSZ KIÁLLÍTÁSA ☆ MEGNYITÓ: WEHNER TIBOR M­ŰVÉSZETTÖRTÉN­ÉSZ KIÁLLÍTÁST RENDEZTE VARKOLY LÁSZLÓ TATABÁNYA KERNSTOK TEREM II.DÓZSA GYÖRGY ÚT 55. FOTÓ: PÁCSER ATTILA KISS ÁRPÁD FRECH ERIKA KATALÓGUS TERV: FRECH ERIKA FELELŐS KIADÓ : BENKŐ BENEDEK CÍMLAPON: B52 INTERAKCIÓ No 10. 200 X 250 cm/olaj/ VARKOLY LÁSZLÓ 2800 TABÁNYA RÉGI VÁSÁRTÉR 2/2 Vértes Volán Nyomda 891/1987 1 -AZ ALKALOM, HA VISSZATÉR Kinyitom a műterem ajtaját. Ilyenkor már szúnyogháló. Amikor még a megyében ko­hók és szítások — a bokrok közötti dőlt­ sörű helyet hívtuk Csillag-vizsgálónak. Aztán a törvények. Most csak az esz­tétikának. Ismeri az ember fia azt az érzést, amikor nyá­ron... Ismerjük, amikor éjszaka a tüdő és a szem kitá­gul... Vibrál a kérdés: csiillag-e a csillag, csillog-e, van-e ága, a csillagnak, ha igen, akkor hány? — az ötig számo­lás, avagy a hatig .. . Félek a fénylő pontok természetességétől. A jel­képte­lenségek jelképszerűségétől. Ma már leleplezhető az érzel­gősségtől a transzparensszerű jelenségekig minden. Hiszen teljes a súlytalanság. A szó­pengék, a buborék-buzogányok. „Nem valami felemelő látvány a punk-gyerek fodrász­csillagokkal dekorált feje. (Ifjúsági Magazin, 1987/3.) Ez a köztes mottó lehetne a Varkolyról szóló is — pe­dig ő az. Bármilyen fejre mért nyírás-ütés olyan, mint egy tetovált attribútum. Csak éppen kinő. Nemcsak csillag, de szív, Ököl-üss!, Horog, Labda, Hold­, sorolható fej-fal-védő minták. Fotózhat járókelő és MTI. Ideje kitenni a zárójelet”/” és közéírnom. Ha művészettörténésznek hívnának, akkor nem vállalom a felelősséget. (Feltételes kijelentés. Kijelen­tő feltételezés: nem lehetek hajlandó művészeti diszkóku)r­­zusokba bocsátkozni egy ember vásznainál, amelyek törté­netesen vékonyabbak az arcbőrénél, mert... Nézzük a vastagabb részét: Varkoly nem reklám­buzi; ellentétben velük, képei évekig állnak a saját lakásának fa­la felé fordítva: az NB I. bronzérmes városának Turul­díjjal kitüntetett aktivistája (Kettős találat?) és talán „prak­­tivistája”?) ; szereti a gázálarcot, mint a mikrofont; a meleg vul­va-vulkánt ; kedvenc zenéje a B’52-es banda + bombázója — ez nem mellbőség; 13 éves korában vizsgázott az­ Uránia Csillagvizsgálóban; az egyik legeredetibb, és ta­lán legindulatosabb egyéniség; még Egerben (tanár?) meg­alakította az egyszemélyes „Fix X Ex” klubot, amelynek máig is legjelentősebb alakja; performace-ait ma már egy éra fontos magyar dokumentumaiként jegyzik; ezzel egy­­időben épülő festészete a mindebből kiinduló befelé figye­lés feldolgozása; a paradoxonokat, a „,ki-be-ki” effektust az ironikus-pesszimista szemlélet színezi; e tapétákat-„to­­po­szokat” az általa szívesen legyilkolt pókokkal dúsítja föl, mivel ilyen a lakás, így lak és így ás ... és akkor a mű­vész megkért — című rész —, ajánlja egyik festményét, nézzék világába azon az „ablakon” keresztül. Én nem pont azt szerettem volna. Pontos tárgyiasult­ szellemi ismertetését adta a vászonnak. A saját pontosságát a saját művének. Érezhető a művész megmásíthatatlan revelációja. Én nem ugyanazt látom „benne”. Elhatározom, hogy a magam ol­vasatnézetét próbálom rögzíteni. Labilisan: „Az intés elle­nére beleharapott” (képcím). Beleharaptam. Varkoly „gyor­sa­n” fest, nemcsak technikailag, alkatilag is predesztinált a Munkácsy-féle habitus-hagyomány (és Olaszliszka?) örö­kébe szülnie magát. Zuhanni, egyrészt a történelembe, más­részt saját életébe, külső és belső határait a végletekig fe­szítve. A látszat ellenére tradicionális festő, de úgy is, mint aki azt akar teremteni. Visszahozni és kifejleszteni. Szerintem az a jó benne, hogy festészetet akar csinálni, és az ahogyan ezt teszi. Persze, ilyenkor felmerülnek stílusok, kategóriák, fogal­mak. Szándékosan nem nevezem nevén a dolgokat — azért, mert belezavarnék a befogadás természetes folyamatába. Természetellenesnek tartom az új, szenzibilitás bélyegét itt

Next