Árpád-házi Szent Erzsébet plébániatemplom (Budapest, 1998)

Erzsébetváros története A török hódoltság utáni időkben ezen a környéken a városfal men­tén építkezve tanyarendszerek alakultak. A „Felső-Külváros“-nak nevezett területen 1734-ben 11, majd 1792-ben 559 házat számlál­tak össze. A kerület szerkezetét az elsőként kialakult utcák (Király, Dob, Paulay Ede utcák), s azok keresztutcái már körvonalazták, majd a Nagykörút kiépítése lendített a terület fejlődésén. 1873-ban alakult meg Óbuda, Buda és Pest egyesítésével Budapest, de ebben az időben még név nélkül szerepelt a VII. kerület. A kerületi polgá­ri kör kezdeményezésére 1882-ben I. Ferenc József feleségéről, a ki­rálynéról nevezték el a kerületet Erzsébetvárosnak. A templom építésének előzményei 1881-ben a fejlődő városrészben a katolikus hívők számára először a Szegényház tér (a mai Rózsák tere) északi részén építették a temp­lomot, ami azonban kicsinynek bizonyult. Ekkor Simor hercegprí­más 7000 forintért telket vett az új templom építésének céljára. 1889-ben Gerlóczy Károly alpolgármester vezetésével 28 tagú templomépítő bizottság alakult. A Fővárosi Közgyűlés 1892. június 28-án Steindl Imre tervét fogadta el kivitelezésre. (Pályázók voltak még: Pecz Samu és Aigner Sándor, a kor szintén neves építészei.) A templom építésze Steindl Imre (1839-1902) a kor jelentős építész egyénisége, a műegyetem tanára volt. Nevét elsősorban az Országház tervezőjeként (1883) ismerjük. Megmaradt jelentősebb munkái: a Váci utca 62-64. szám alatt az új Városháza (1868), a műegyetem első önálló épülete a Múzeum körút 6-8. szám alatt, az Állatorvostudományi Egyetem pavilonrendszerben elhelye­zett oktatási és gyógyászati épületei. Megemlítendő még a kassai, bártfai, máriafalvi templomok restaurálásában való részvétele. A templom építésének története Az épület stílusa a korai francia gótikára támaszkodik, elegyítve né­met formákkal, így alakult ki egyénivé. Néhány adat a templom mé­reteiből: teljes hossza 62 m, szélessége 21,6 m, melyből a főhajóra 9,6 m, a mellékhajókra 6­6 m jut, alapterülete 1800 négyzetméter, 2560 fő befogadására alkalmas. A főhajó a kereszthajóig 6 boltme­zőre van osztva. A négyzet után még egy boltmező van, azután kö­vetkezik a három lépcsőfokkal magasabb fekvő kar, amely 3 boltme­­zőosztásból és a nyolcszög felével zárt apszisból áll. A főhajó ma­

Next