Mihalik József szerk.: Muzeumi és Könyvtári Értesítő 11. évfolyam (Budapest, 1917)
1. füzet - Mihalik József: Bács-Bodrog vármegye a népkönyvtárakért
BÁCS-BODROG VÁRMEGYE A NÉPKÖNYVTÁRAKÉRT B ÁCS-BODROG vármegye közönsége más törvényhatóságoknak is követendő példakép szolgáló magas kulturális értékéről tett tanúbizonyságot, amidőn már harmincznyolcz év előtt, 1879. április hó 1-én tartott közgyűlésén, egész megyéje területén az iskolai és népkönyvtárak szervezését elhatározta. A vármegye közigazgatási bizottsága elkészítette a létesítendő könyvtárakra vonatkozó szabályrendeletjavaslatot s azt 1879. november hó 13-án a közgyűlésnek bemutatván, Bács-Bodrog vármegye törvényhatósági bizottsága még ugyanebben az évben 47.086. sz. a. az iskolai és népkönyvtárak, szervezése tárgyában egy Szabályrendeletet bocsátott ki, melyet a maga eredeti szövegezésében egész terjedelmében ím itt leközlünk. «Az iskolai és népkönyvtárak czélja, hogy az iskolába járó gyermekek, serdültebb korúak és a nép ingyen elláttassék olvasmányokkal és pedig elláttassák neki való alkalmas olvasnivalókkal. Az iskolai és népkönyvtárak létesülése és terjesztése érdekében a következő intézkedések léteznek: 1. Minden község köteles iskolai és népkönyvtárt alapítani. 1. A községi iskolák tanítói könyvtára mindenütt községi könyvtárrá legyen s ennek gyarapítására az államilag segélyezett népiskolákban 25 kr, a felső nép- és polgáriskolákban pedig 50 kr felvételi díj minden tanuló után kivétel nélkül beszedessék. 3. Államilag nem segélyezett községi elemi, felső nép- vagy polgáriskolai tanulóktól szedett felvételi díjból és a 2. pontban meghatározott összegnek fele ugyancsak e czélra fordíttassák. 4. Minden iskolánál az iskolai mulasztásból bejövő pénznek felerésze szintén e czélra használtassák. 5. Az iskolai és népkönyvtárak létesítése érdekében Bács-Bodrog megye minden községe és városa köteleztetik minden ezer lakos után évenként házi költségelőirányzatába 10 frtot felvenni. 6. A házi költségvetésbe e czélra fölvett összeg évi számadásában fog elszámoltatni, miért is a kifizetett árjegyzékek mindig a községi számadáshoz lesznek csatolandók. 7. A házi költségvetésbe felvett ezen összegen csakis a megyei népnevelési bizottság által a «népkönyvtárak terjesztésére alakult budapesti központi bizottság» véleményének kikérése után a hazai irodalmi termékekre való főfigyelemmel ajánlott könyvek, folyóiratok stb. vásárolhatók, más úton vásárolt könyvekre kiadott összeg a községi számadásba jóvá nem hagyatik. 8. Az iskolai és népkönyvtárak gyarapítása magánúton is történhetvén, az így szerzett könyvek a községi számadások felülvizsgálati tárgyát nem képezendik, mindazonáltal azoknak czímjegyzéke a megyei kir. tanfelügyelőség útján a «népnevelési bizottsághoz» felülvizsgálás, illetőleg ellenőrzés végett, vájjon megfelelnek-e azon czélnak, hogy általuk a serdülő gyermekekben és népben a vallásos érzelem és hazafias szellem ébresztessék és növeltessék, a polgári kötelesség ápoltassák és minden erkölcsrontó irány megfékeztessék - beterjesztendő. Azon könyvtárkezelő, kitintett czímjegyzék beküldését elmulasztotta volna, megbüntetendő, a czélnak meg nem felelő könyvek elkobzandók és az ekként befolyt összeg a könyvtáralap tulajdonát képezendi. 9. A könyvtárak a népiskolákban állíttatnak fel, kezelője az illető néptanító, vagy hol több tanító van, egyik közülök, ki azzal az iskolaszék által megbizatik, ott pedig, hol igazgató-tanító működik, az iskolai könyvtár kezelése ennek tiszte és kötelessége. Az illető tanító tartozik a községnek és a megyei tanfelügyelőnek az iskolaszék útján évenként jelentést tenni az iskolákban elhelyezett könyvtár állapotáról.