Muzsika, 1958 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám - ERNEST ANSERMET: Kodály Zoltán mint alkotó
den valódi zenei alkotásban fellelhető módon kötelezi el saját személyét művészetében. Nézetem szerint ebben rejlik Kodály zenéjének nagysága és átütő ereje. Ő aláveti a spekulatív elemet, azaz a zenei nyelv lehetőségeinek a stílusalkotásokra annyira jellemző feltárását annak az elvnek, hogy valódi zenét alkosson, ami, mint mondottam, annyit jelent, hogy bizonyos emberi igazságot juttasson kifejezésre a létezés és az érzés bizonyos módja révén. Kétségtelen, hogy Bartók éppúgy törődött művészetének igazságával, mint Kodály, őt azonban az esztétikai alkotás gondolati eleme jobban ösztönözte, türelmetlenül kutatta a rendkívüli lehetőségeket. Ám különleges találékonysága nem vezette-e őt is élete alkonyán olyan stílusösszpontosításra az alkotás során, amely örökös barátjáéval közös magatartást eredményezett? Hogy Kodály éppúgy képes volt spekulatív jellegű stíluskutatásra, mint mások, azt ékesszólóan tanúsítja gordonkára írt szóló-szonátája, hogy más példát ne is idézzünk. Nyilvánvalóan azonban elsődleges gondjának stílusa igazságát, összefüggő voltát, tisztaságát, benső értékét tekinti és ezek a kvalitások elegendők ahhoz, hogy művének öröklétet biztosítsanak, összegezve, ami művének értékét megszabja: az emberi szubsztancia, amit Kodály kizárólag önnönmagában lelhetett fel. Mint már a bevezetőben említettem, olyan korban, amikor a világ, legalábbis a Nyugat, a zenével szemben merőben esztétikai állásponttá helyezkedett, Kodály egyénisége nem kelt divatos feltűnést, és Kodály nem áll egyedül ebben a nemben. A divat elsősorban azok felé fordul, akik magának a divatnak hódolnak. De a divat múló, a való értékű zene viszont maradandó. Kodály muzsikájára pedignyugodtan alkalmazhatók a Kilencedik Szimfónia Beethoven-zengelle szavai: „Seine Zander birnden wieder Was dia Mode streng geteilt," S Varázsa újból köti azt, Mit szétzilált a divat.") Francia-Svájc közönsége lelkesen megtapsolta a Változatok egy magyar témára (Pávavariációk) című alkotást, ezt az epikus ihletettségű, hatalmas lélegzetű zenei tablót. Abban a szerencsében volt részem, hogy főbb városainkban magam vezényelhettem a művet, szerzője hetvenötödik születésnapjának tiszteletére. ELVESZETTNEK HITT DEBBUSSY-KÉZIRATOT vásárolt meg a párizsi Nemzeti Könyvtár. ,,Az Usher-ház bukása" (La chute de la maison Usher) című, ma már kevéssé ismert Debussy-mű annak idején bemutatásra került a newyorki Metropolitain Operaházban, de kéziratát a legutóbbi időkig elveszettnek tartották. A francia zenebarátok most örömmel láthatták a Nemzeti Könyvtár kéziratgyűjteményének legutóbbi kiállításán. TEL AVIVBAN ünnepélyes keretek közt avatták fel a 2400 személyt befogadó új hangversenytermet. Az esemény fényét világhírű művészek fellépése adta meg. Így például az izraeli filharmonikus zenekart Leonard Bernstein vezényelte. Isaac Stern volt a Mendelssohn-hegedűverseny szólistája. Beethoven Esz-ilur zongoraversenyét pedig Artur Rubinstein játszotta. • RAVEL HALÁLÁNAK HUSZADIK ÉVFORDULÓJÁRA készül a francia nemzeti dalszínházak egyesülete és a Maurice Ravel Alapítvány, amelynek elnöke Marguerite Long. A jövő januárban megrendezésre kerülő emlékhangverseny műsorán a mester szimfonikus művei és balettzenéi szerepelnek. Kodály Anserilel társaságában