Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám - Az SZKP XXII. Kongresszusa és a szovjet zene
1962. JANUÁR ZENEI FOLYÓIRAT V. ÉVF. 1. SZ. 5^655 MUZSIKA AZ SZKP XXII. KONGRESSZUSA ÉS A SZOVJET ZENE Dmitrij Sosztakovics, a világhírű szovjet zeneszerző berlini tartózkodása alkalmával hoszszabb beszélgetést folytatott Karl Schönewolffal, a Berliner Zeitung zenekritikusával, a Musik und Gesellschaft c. folyóirat szerkesztőjével. A szovjet komponista már a beszélgetés elején kifejtette, hogy a programzene kivételesen érdekes műfaja a zeneköltésnek. A XXII. kongresszus után a szovjet zeneszerzők még inkább foglalkozni fognak programzenével, mint eddig, és maga is több ilyen mű megalkotására készül. A német szerkesztő ekkor azt a kérdést tette fel, hogy mily gyakorlati következményei várhatók Hruscsov elvtárs kongresszusi beszédének, amelyben a kommunista munka romantikájáról és a szocialista valóságnak a művészetben való visszatükrözéséről is beszélt. Sosztakovics a kérdésre a következőkben válaszolt: — Hruscsov elvtárs már 1957-ben, és azóta több alkalommal is beszélt a művészet és az élet szoros kapcsolatáról. Ezek nagy visszhangra találtak festőinknél és muzsikusainknál. A szocialista jelennek a művészetben való ábrázolása igen megtisztelő feladat művészeink számára. Természetesen arra nem lehet receptet adni, vajon ez hogyan történjék. Mindenképpen előfeltétel, hogy a művészt áthassák korának haladó eszméi. A szovjet művészek azoknak az embereknek szentelik alkotásaikat, akik a kommunista társadalmat építik. Karl Schönewolf utalt Hruscsov elvtársnak a dolgozók, különösen a fiatalság, esztétikai ízlésének fejlesztéséről tett szavaira. Erre vonatkozóan a szovjet komponista ezeket mondotta: — A Szovjetunióban nagy figyelmet fordítanak a zenei ízlésfejlesztés és a zenei oktatás kérdéseire. Nagyon megjavult a gyermekek zeneoktatása az iskolákban. Az ízlésfejlesztésnek ugyanis már a gyermekévekben kell kezdődnie. El kell érni, hogy rövid idő alatt minden ember részesülhessen zenei oktatásban. Ennek megoldása jelentős nevelői feladat. E célból számos helyen zenei népfőiskolákat szerveztek, amelyeket kiváló művészek, zeneszerzők, karmesterek, előadóművészek és zenetudósok vezetnek. Ezeken jelenkori alkotásokat is bemutatnak. Az eredmények nagyon jók. A rádió is állandóan segíti a zenei nevelőmunkát. Csak olyan zenét sugároz, amely nevelőhatású. Ez nemcsak az úgynevezett ,,nehéz" zene területére vonatkozik, hanem a tartalmas tánc- és szórakoztató zenére is. A beszélgetés befejező részében Soszlakovics a mai zeneszerzők új alkotásainak gyors elterjedésére utalt. — A karmesterek és előadóművészek magától értetődő feladatuknak tartják, hogy a jelenkori zenét elterjesszék a nép között — mondotta Soszlakovics.