Muzsika, 1962 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1962-12-01 / 12. szám - Mikoron Dávid...

MI­KORON DÁVID... ..Mikoron Dávid nagy búsultában Baráti miatt volna bánatban, Panaszolkodván nagy haragjában Ilyen könyörgést kezde ő magában.'' Igy kezdi a kórus Kodály világhírű művének, a Psalmus Hungaricusnak bevezetőjét. Ki volt ez a Dávid, akinek neve szerepel Kecskeméti Vég Mihály XVI. századból való költeményében? Dávid Izrael második királya, aki Góliát legyő­zése után Saul örökébe lépett, i. e. 1012—972-ig uralkodott. Nemcsak bátorsága, vitézsége, hanem a költészetben való jártassága is megőrizte ne­vét. Régi idők óta hárfával, vagy lanttal ábrá­zolják. A monda szerint hárfa játéka egyszer annyira felingerelte Sault, hogy az dárdát dobott Dávid felé, a hangszer mentette meg életét. A hagyomány neki tulajdonítja a zsoltárokat is, ezeket a lantkíséretes, éneklésre szánt költemé­nyeket, amelyek évezredek óta gyöngyszemei az európai irodalomnak. Az­ ő egyik versét bővítette ki és alkalmazta a háromfelé szakadt ország vi­gasztalására Kecskemét város akkori bírája. A Psalmus előadásában Dávid szavait a tenorszóló hordozza. A mű csúcspontjain gyermekkórus (fiú­kórus) szereplése is kívánatos a szerző javaslata szerint. Ifjúsági hangverseny Októberi számunkban jeleztük, hogy a Bu­dapesti Zenei Hetek hangversenyein az ifjú­ság is hallatni fogja hangját. Október 21-én a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Fő­városi Zeneiskola Szervezet magyar szerzők műveiből szép sikerű hangversenyt rendezett a Zeneakadémia nagytermében. A műsor első felében a 80 esztendős Kodály Zoltán művei szólaltak m­eg. A Hunyadi János zenei általá­nos iskola a Katalinka, a Zöld erdőben, A süket sógor és a Nagyszalontai köszöntő finom előadásával teremtett ünnepi hangulatot. A művek végén felcsattanó taps, a piros rózsa­csokor, a kipirult arcú kis énekesek koszorúja a jubiláló mestert is köszöntötte. Vezényelt P. Szabó­­ Ielga. Ezután az Adagio szólalt meg Bokor Tamás művészi előadásában, majd pó­diumra lépett a Horváth Mihály téri gyakorló általános iskola énekkara. Ritkán hallható Ko­dály-művet szólaltattak meg: a Hat tréfás kánont. A vidám népi szövegek Kodály derűs dallamaival 2, 3 és 4 szólamú elő­adásban kedves perceket szereztek énekesnek és hall­gatónak egyaránt. Vezényelt Lukin László.­­ A Gyermek táncok fekete billentyűikre írt soro­zatát felváltva játszották, szinte virtuóz mó­don a zeneiskolák legjobb kis növendékei. Az első rész befejező száma a középiskolák ének­kari műveltségét csillogtatta meg. A Veres Pálné leánygimnázium énekkara Ugrin Gábor vezetésével a Villő és a Hegyi éjszakák IV. című kórusműveket adta elő. Éneküket a közönség nagy tetszéssel fogadta. A hangverseny második részében a jelenkori magyar zene alkotásai szólaltak meg: Bartók mellett Hajdú, Szelényi, Sugár, Járdányi, Ka­dosa és Kókai művei. Az ifjúsági zenekarokat M. Kutasi Margit és Z. Répássy Györgyi ve­zényelte, a hangszeres szólisták közül kitűnt Kató László (Nyíregyháza) Körösmezei Ottó, Szenthelyi Miklós, Éder György, valamint Hamari András, Tönkő Ágnes, Kapás Géza és Gerő Erzsébet. A jelenlevő külföldi zenepedagógusok nagy elismeréssel nyilatkoztak ifjúságunk magasfokú zenei képzettségéről. Dávid király, fafaragás 1540-ből összeállította: Lukin László

Next