Muzsika, 1965 (8. évfolyam, 1-12. szám)

1965-01-01 / 1. szám - LANTOS-KISS ANTAL: Albert Schweitzer

ALBERT SCHWEITZER Január 14-én az egész világ figyelme a kilencvenedik születésnapját ünneplő Albert Schweitzer felé fordul. Nemcsak a sokoldalú tudóst, a világbéke Nobel-díjjal kitüntetett harcosát, a faji gyűlölettel szembeszálló és az afrikai bennszülöttek közt félévszázadon át ál­dásos tevékenységet kifejtő orvost köszöntjük benne, hanem a világhírre emelkedett nagy zenészt is. Kolosszális életművét megemlékezé­sek, tanulmányok, rádiós és televíziós közve­títések tárják elénk. E sorokkal a zeneművé­szetnek tett szolgálatát akarjuk kiemelni tü­neményes pályafutásából. Már az ötéves Albertet az öreg családi zon­gorához ültette édesatyja a günsbachi lelkész­lakban, s a kisfiú szombat estéken a templom félhomályában megleste a vasárnapi szolgála­tára készülő orgonista gyakorlását. A kilenc­éves gyermek már templomban orgonált; va­lójában azonban nemcsak az orgonahangok érdekelték, hanem a hangszer belseje és fel­építése is. Tízéves korában a neves Bach-játékos, Eugen Münch tanítványa lesz. Ezt a hatást fokozzák a strassburgi sorozatos hangverse­nyek, amelyeken a karmester Bach kantátái­nak és passióinak orgonaszólamát reá bízza. Mikor pedig a párizsi Konzervatórium orgona­művész-tanára, Charles Widor veszi kézbe Schweitzer oktatását, teljes lesz a zenésznem­zedékről-zenésznemzedékre átszármaztatott ha­tás, amely a tanítvány lelkét egyre jobban bűvös körébe vonja. Bach csodálatához és ér­téséhez juttatja el. Ennek az útnak a köve­tését jelentik a különféle világvárosokban adott önálló orgonahangversenyei, de a Bach­monográfia megírásához mégis az a kimutat­ható benső rokonság, az a jellembeli párhu­zam és evangéliumi beállítottság adta a döntő indítást, amely Bach egyénisége és Schweitzer karakterképe közt kétségtelenül fennáll. Widor ösztönzésére írta meg először fran­ciául, majd bővítve és teljesen új szövegezés­sel németül, a Tamás-templom kántoráról ké­szült mesterművét. A német kiadás, amely leg­utóbb a lipcsei Breitkopf és Sk­h­tel cégnél je­lent meg, elérte a tudományos műveknél rend­kívüli, 72 000-es példányszámot.­ ­ MUZSIKA 1­9­6 5. JANUÁR VIII. ÉVF. 1. SZÁM

Next