Muzsika, 1973 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1973-01-01 / 1. szám - MÁTYÁS JÁNOS: Kodály: Miserere (1903)

vetkező művek közül a Gyulai Pál ver­sére komponált Estét említjük elsősor­ban (1904). A Miserere zenei anyaga azt tanúsítja, hogy a darab nem stílusta­nulmány, hanem szabad, önálló kompo­zíció. A kézirat könyvtárba kerülésének körülményeiről nem sokat tudunk. Dr. Prohács Margit emlékezete szerint ami­kor 1928-ban ő átvette a könyvtár ve­zetését, az már ott volt. Utóbb figyel­meztette is arra Kodályt, aki átnézte a partitúrát és azt mondta, hogy az egy főiskolai vizsgadarabja volt annak ide­jén, azonban „különösebb érdeklődést nem mutatott" iránta. Ami az érdeklő­dést illeti, jól tudjuk, hogy Kodály éles szemű kritikus volt, s nem utolsó sor­ban önmagával szemben. Saját ifjúkori műveiből kérésre, biztatásra is alig adott ki egyet-kettőt; ismeretes például, hogy a Nyári este c. szimfonikus költe­mény későbbi, átdolgozott formában történt kiadása nem valósult volna meg Toscanini nélkül, akinek később a par­titúrát ajánlotta („ ... quia me adhorta­tus est" — mert biztatott engem ...). Nem bizonyos azonban, hogy amikor a (Harmath István felv.) 1. KOTTAPÉLDA

Next