Muzsika, 1979 (22. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám - SZÁLE LÁSZLÓ: Miért fontos a szorzó? - Oknyomozás a Népszínház operatársulatának létkérdéseiben

munkához. Négy éve várjuk több-keve­sebb türelemmel, hogy megoldódjék ez a szorzószám-ügy. Talán már rég az asztalra kellett volna csapni. Ám any­ngi átszervezésen, változáson mentünk át, hogy azt is mondhatnám, négy éve keressük azt az asztalt, amelyikre rá le­hetne csapni. Dr. S­o­u­kup Lajosnéhoz, a Népszínház gazdasági igazgatójához ve­zetett következő utam. Megkérdeztem: van-e lényeges jövedelemkülönbség az operatagozat és a színház többi részle­ge között? — Az opera a színház szerves része, érdemleges eltérés a jövedelmekben nincsen. — Mi lehet az oka akkor ennek a nagy elégedetlenségnek? — Ez örök emberi tulajdonság. Ami a konkrét esetet illeti, korábban volt némi alapja. Amikor még volt külön operett­tagozat, náluk valóban nagy jövedel­mek alakultak ki. Az operisták meg sé­relmezték, hogy ők ugyanannyi munká­val jóval kevesebbet keresnek. De ez már a múlté. Operett nincsen, és a jö­vedelmek is nagymértékben kiegyenlí­tődtek. — Az évad végi elszámolás más ké­pet mutatott. Mi a véleménye a hármas szorzószámról? — A rendelet szerint az kizárólag magánénekesekre vonatkozik. Amíg nincsenek nálunk magánénekesi kvali­tású művészek, addig jogilag nem jár a hármas szorzó. — Tehát nem a teljesítménnyel függ össze a szorzószám, hanem a jogosít­vánnyal? — Csak magánénekesekre vonatkozik. — Ez úgy hangzik, mintha a színház lebecsülné a saját magánénekeseit. Élénk beszédtéma például, hogy amikor a pécsi operatársulat egyik magánéne­kese átszerződött a Népszínházhoz, ak­kor színészi besorolást kapott, hogy el­kerüljék a szorzószám kötelezettségét. Egy másik énekes pedig azt mondta, hogy ő inkább visszamegy a prózai tár­sulathoz, ott sokkal többet kereshet. — Lehet, de akkor többet is kellene dolgoznia. — Azt mindenki elismeri, hogy az opera tagjai nagyon sokat dolgoznak. — Ez igaz, de aki átmenne, annak többet kellene utaznia és játszania. —Végül is ez a szorzó jogi vagy anya­gi kérdés? — Jogi. — És ha a minisztérium kiterjeszte­né a rendeletet ezekre a magánénekesi feladatot ellátó nem magánénekesekre is? — Akkor bérjellegű támogatást is kellene adnia hozzá. Mert mi csak úgy adhatnánk valakinek többet, ha másva­lakitől elvennénk. — Lehet-e valami reményük az ope­ratársulat tagjainak? — A jogi és az anyagi megoldás kul­csa egyaránt a minisztérium kezében van. Megvallom, ekkora összegű bérjel­legű támogatásra a jelen körülmények között nem nagyon számíthatunk. — Mi a véleménye arról az érvről, hogy ők csak opera-keresztmetszeteket játszanak?­­ — Ez nem igaz; szó sincs róla, hogy keresztmetszeteket játszanának. Minden esetben teljes értékű előadást nyújta­nak. — Gazdaságilag mit jelent az opera működése? — Az opera utazik a legnagyobb lét­számmal, s ez bizony sokba kerül. A tíz-tizenötös átlaglétszámhoz képest ők ötven-ötvenöten utaznak. A turnéik ér­telemszerűen rövidebbek, kisebb az elő­adásszámuk, kevesebb a bevételük. Ez azonban csak a gazdasági oldal. Az ope­rára művelődéspolitikai okokból szük­ség van, és szükség lesz rá a jövőben is. — Többektől hallottam, hogy szerin- A MUSZORGSZKIJ-MŰ KÉT JELENETE

Next