Muzsika, 1979 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám - SZÁLE LÁSZLÓ: Miért fontos a szorzó? - Oknyomozás a Népszínház operatársulatának létkérdéseiben
munkához. Négy éve várjuk több-kevesebb türelemmel, hogy megoldódjék ez a szorzószám-ügy. Talán már rég az asztalra kellett volna csapni. Ám anyngi átszervezésen, változáson mentünk át, hogy azt is mondhatnám, négy éve keressük azt az asztalt, amelyikre rá lehetne csapni. Dr. Soukup Lajosnéhoz, a Népszínház gazdasági igazgatójához vezetett következő utam. Megkérdeztem: van-e lényeges jövedelemkülönbség az operatagozat és a színház többi részlege között? — Az opera a színház szerves része, érdemleges eltérés a jövedelmekben nincsen. — Mi lehet az oka akkor ennek a nagy elégedetlenségnek? — Ez örök emberi tulajdonság. Ami a konkrét esetet illeti, korábban volt némi alapja. Amikor még volt külön operetttagozat, náluk valóban nagy jövedelmek alakultak ki. Az operisták meg sérelmezték, hogy ők ugyanannyi munkával jóval kevesebbet keresnek. De ez már a múlté. Operett nincsen, és a jövedelmek is nagymértékben kiegyenlítődtek. — Az évad végi elszámolás más képet mutatott. Mi a véleménye a hármas szorzószámról? — A rendelet szerint az kizárólag magánénekesekre vonatkozik. Amíg nincsenek nálunk magánénekesi kvalitású művészek, addig jogilag nem jár a hármas szorzó. — Tehát nem a teljesítménnyel függ össze a szorzószám, hanem a jogosítvánnyal? — Csak magánénekesekre vonatkozik. — Ez úgy hangzik, mintha a színház lebecsülné a saját magánénekeseit. Élénk beszédtéma például, hogy amikor a pécsi operatársulat egyik magánénekese átszerződött a Népszínházhoz, akkor színészi besorolást kapott, hogy elkerüljék a szorzószám kötelezettségét. Egy másik énekes pedig azt mondta, hogy ő inkább visszamegy a prózai társulathoz, ott sokkal többet kereshet. — Lehet, de akkor többet is kellene dolgoznia. — Azt mindenki elismeri, hogy az opera tagjai nagyon sokat dolgoznak. — Ez igaz, de aki átmenne, annak többet kellene utaznia és játszania. —Végül is ez a szorzó jogi vagy anyagi kérdés? — Jogi. — És ha a minisztérium kiterjesztené a rendeletet ezekre a magánénekesi feladatot ellátó nem magánénekesekre is? — Akkor bérjellegű támogatást is kellene adnia hozzá. Mert mi csak úgy adhatnánk valakinek többet, ha másvalakitől elvennénk. — Lehet-e valami reményük az operatársulat tagjainak? — A jogi és az anyagi megoldás kulcsa egyaránt a minisztérium kezében van. Megvallom, ekkora összegű bérjellegű támogatásra a jelen körülmények között nem nagyon számíthatunk. — Mi a véleménye arról az érvről, hogy ők csak opera-keresztmetszeteket játszanak? — Ez nem igaz; szó sincs róla, hogy keresztmetszeteket játszanának. Minden esetben teljes értékű előadást nyújtanak. — Gazdaságilag mit jelent az opera működése? — Az opera utazik a legnagyobb létszámmal, s ez bizony sokba kerül. A tíz-tizenötös átlaglétszámhoz képest ők ötven-ötvenöten utaznak. A turnéik értelemszerűen rövidebbek, kisebb az előadásszámuk, kevesebb a bevételük. Ez azonban csak a gazdasági oldal. Az operára művelődéspolitikai okokból szükség van, és szükség lesz rá a jövőben is. — Többektől hallottam, hogy szerin- A MUSZORGSZKIJ-MŰ KÉT JELENETE