Muzsika, 1982 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1982-01-01 / 1. szám - FEUER MÁRIA: A 25. év küszöbén
A 25. ÉV KÜSZÖBÉN Kodály Zoltán 75. születésnapján, 1957. decemberében készült el a MUZSIKA első száma — a Kodály-centenárium a lap fennállásának negyedszázadát is jelzi: a mostani fedélre nyomott XXV. szám ünnepélyességre csábítana, s némi visszatekintésre is. De akármennyire jólesnék is eltűnődni például azon, hogy csupán a borítókon napvilágot látott majdnem 600 fotó milyen képet fest zenei életünk személyiségeiről, hogyan jelzi zenei életünk alakulását, talán érdemesebb jelenünkről és terveinkről szólni. A MUZSIKA első megjelenése óta felnőtt egy új generáció; kikerültek az iskolapadból azok, akiket a ,,Kodálymódszer"-ről folytatott 1971 72-es vita érintett, sőt közülük néhányan munkatársaink is lettek. Azt reméljük, ezzel az új nemzedékkel is gyarapodott azóta majdnem a háromszorosára nőtt olvasótáborunk. S mert a muzsikus szakmabeliek mellett mindig a zeneszerető nagyközönséghez igyekeztünk szólni — tudva, hogy minden cikkünk nem érdekelhet egyformán mindenkit s vállalva az egyensúlyozás gondjait, a témák esetleges aránytalanságának terheit —, fájó hiányosságnak tartottuk, hogy nincs elegendő helyünk a zene ifjú leendő közönségéhez, a MUZSIKA ifjú leendő olvasóihoz szólni. Ezért érezzük afféle születésnapi ajándéknak a bővülés lehetőségét: mostani számunktól kezdve rendszeresen jelentkezik lapunk közepén a PENGETŐ, a fiatalok számára indított új rovat. Úgy hisszük, ez a kiemelhető, önállónak is tekinthető újságocska segíti majd olvasóit a zene befogadásában, elmélyíti érdeklődését, és kedvet csinál a „felnőtt" MUZSIKA egynémely írásának elolvasásához is. S fordítva: a lap régi olvasói sem találják csupán betétnek a PENGETŐ-t, hanem olykor talán a maguk részére is felfedeznek benne valamit. Bízunk benne, hogy ez a Földes Imre irányította rovat nagyobb hatású lesz, mint a Fiatalok hangja, amely a MUZSIKA törzsanyagába illesztve éveken keresztül szükségszerűen alárendelt helyzetbe került. A 25 évvel ezelőtt Asztalos Sándor szerkesztésében indult MUZSIKA 1971 januárjában jelentkezett először a mai formájában: fehéren, ezüst betűkkel, s a lényegében ma is élő rovataival. Fontos változást hozott életében testvérlapjának, a TÁNCMŰVÉSZET-nek megalakulása ; az új orgánum jobban teljesíthette a társművészetünk igényelte feladatokat, nekünk pedig a táncrovat megszűnésével több helyünk maradt a legfontosabbnak érzett problémák, a viták, a zenei közélet gondjaival foglalkozó írások közlésére. Alapvető változáson ment át időközben az Országszerte rovat. Be kellett látnunk ugyanis, hogy a helyi tudósítók beszámolóira támaszkodó írások már nem felelhettek meg az országos várakozásnak, s kivédhetetlenül helyi érdekűvé váltak — néhány kivételtől eltekintve — híradásai. Az új elvek szerint irányított rovat — legalábbis szándékainkat illetően — átfogó, általános érvényű témákkal kezdett foglalkozni, s azt reméljük, hogy fiatal munkatársaink kritikáiból sem csak az érintett városok muzsikusai vonják le a tanulságokat. A MUZSIKA életrajza összefonódott Kodály Zoltán köszöntésének dátumaival. A centenárium küszöbét mégsem az ő ünneplésével lépjük át, mert — miként Bartók születésének 100. évfordulóján tettük, most is — fontosabbnak tartjuk a merev, protokolláris felvonulásnál az életmű szellemének állandó ébrentartását. Első számunk a „Legyen a zene mindenkié!" jelszavát választotta programjául: a 25. évfordulón ezt a — jócskán megkoptatott — vezéreszmét szeretnénk eredeti értelméhez híven, sallangok nélkül megvalósítani. Többek között a PENGETŐ-vel, Feuer Mária