Muzsika, 1999 (42. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám - ALBERT MÁRIA: Másfél szobából a világhálóra: A Magyar Zenei Információs Központ kettős évfordulója
ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT MÁSFÉL SZOBÁBÓL A VILÁGHÁLÓRA A Magyar Zenei Információs Központ kettős évfordulója A Zenei Információs Központok Nemzetközi Szervezete, az IAMIC 1998 szeptemberi, bécsi konferenciájának határozata szerint 2000 júniusában a Magyar Zenei Információs Központ lesz a házigazdája a testület évi rendes tanácskozásának. Az örvendetes hírről akkor szereztem tudomást, amikor Vida Eszterre, a központ vezetőjével és Csébfalvi Évával, a Magyar Zenei Tanács főtitkárával vázlatosan áttekintettük az immár ötven éves intézmény történetét és jelenlegi helyzetét. A Magyar Zenei Információs Központ elődjének számító könyvtár 1949 őszén jött létre. A gyűjtemény a Magyar Zenei Tanács elődjéhez, a Zeneművészek Szövetségéhez tartozott. Állományának gyarapításában jelentős érdemeket szerzett Major Ervin zenetörténész, aki hagyatékok megvásárlásával, kiállítások anyagával is bővítette a gyűjteményt. Az 1950-ben alapított Zeneműkiadó, majd az 1951-ben létrehozott Magyar Hanglemezgyártó Vállalat évtizedeken át köteles példányként küldte meg publikációit a könyvtárnak. 1960-ban a Zeneművészek Szövetsége csatlakozott az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsához, így a könyvtár is bekerült különféle nemzetközi címjegyzékekbe. Negyedszázada, 1973-ban fogadta tagjai közé az intézményt Londonban az IAMIC. Tulajdonképpen ekkor jött létre a Magyar Zenei Információs Központ, a HMIC. A nonprofit intézmény ma a Magyar Zenei Tanács keretei között működik mint kortárs zenei dokumentumokat gyűjtő könyvtár és zenei információs központ. Kettős feladatot lát el: egyik funkciója a magyar zenekultúra nemzetközi propagálása, a másik a hazai - elsősorban szakmai - érdeklődők információigényének kielégítése. A tevékenység alapja a könyvtár mintegy 26 ezer tételes gyűjteménye (könyvek, kották, hangzó anyagok stb.), amely a 20. századi zene, s elsősorban századunk magyar zenekultúrájának dokumentumaiból áll. A Vigadó épületében szűk másfél szobában, „másfél" emberrel működő könyvtárban lelhető föl az ország második legnagyobb, kortárs zeneszerzők munkáit őrző hangarchívuma. A külföldi dokumentumok java része kereskedelmi forgalomban nem található unikum, és a nemzetközi kapcsolatok révén érkezik ide. Az országonként rendszerezett adatbank, a zeneszerzőkre és előadókra vonatkozó információk, valamint a zenei szervezetek nyilvántartása szinte naprakész. Gazdag az anyag a különféle nemzetközi versenyekről - ezt a zeneakadémisták rendszeresen forgatják. Az itthoni fesztiválok szerevezőinek többször adtak hatékony segítséget, például kortárs műveket ajánlottak, és a kottaanyagot is beszerezték a Mini Fesztivál holland és ír estjéhez. Büszkeségük a kórus kottabank, amely elsősorban a kortárs magyar zeneszerzők énekkari műveit tartalmazza, de a karnagyok a régebbi kiadású, kereskedelmi forgalomban már nem kapható művekhez is hozzájuthatnak. A kórusműveket az International Center for Choral Music megbízásából kifejlesztett Musica programmal viszik számítógépre, s a magyar zeneszerzők művei az internetre is fölkerülnek. 1998 szeptemberében létrehozták a HMIC saját honlapját, címe http://www.c3.hu/hmic. További három adatbázis kiépítését kezdték meg. Ezek részben már megtekinthetők a honlapon: zenei előadóművészekét valamint a magyarországi zenei intézményekét, s rövidesen látható lesz a magyar kortárs zeneszerzők interaktív adatbázisa is. A zenei előadóművészek és a zeneszerzők anyagát a Budapest Music Centerrel közös projektben viszik az internetre. Az információs központ munkáját különféle alapítványok segítik, s önálló bevételei- VIDA ESZTER CSÉBFALVI ÉVA/FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI