Muzsika, 1999 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1999-01-01 / 1. szám - ALBERT MÁRIA: Másfél szobából a világhálóra: A Magyar Zenei Információs Központ kettős évfordulója

ZENEI INFORMÁCIÓS KÖZPONT MÁSFÉL SZOBÁBÓL A VILÁGHÁLÓRA A Magyar Zenei Információs Központ kettős évfordulója A Zenei Információs Központok Nemzetközi Szervezete, az IAMIC 1998 szeptemberi, bécsi konferenciájának határozata szerint 2000 jú­niusában a Magyar Zenei Információs Köz­pont lesz a házigazdája a testület évi rendes tanácskozásának. Az örvendetes hírről akkor szereztem tudomást, amikor Vida Eszterre, a központ vezetőjével és Csébfalvi Évával, a Magyar Zenei Tanács főtitkárával vázlatosan áttekintettük az immár ötven éves intézmény történetét és jelenlegi helyzetét. A Magyar Zenei Információs Központ elődjének számító könyvtár 1949 őszén jött létre. A gyűjtemény a Magyar Zenei Tanács elődjéhez, a Zeneművészek Szövetségéhez tartozott. Állományának gyarapításában je­lentős érdemeket szerzett Major Ervin zene­történész, aki hagyatékok megvásárlásával, kiállítások anyagával is bővítette a gyűjte­ményt. Az 1950-ben alapított Zeneműkiadó, majd az 1951-ben létrehozott Magyar Hangle­mezgyártó Vállalat évtizedeken át köteles példányként küldte meg publikációit a könyvtárnak. 1960-ban a Zeneművészek Szö­vetsége csatlakozott az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsához, így a könyvtár is bekerült különféle nemzetközi címjegyzékekbe. Ne­gyedszázada, 1973-ban fogadta tagjai közé az intézményt Londonban az IAMIC. Tulajdon­képpen ekkor jött létre a Magyar Zenei Infor­mációs Központ, a HMIC. A nonprofit intézmény ma a Magyar Ze­nei Tanács keretei között működik mint kortárs zenei dokumentumokat gyűjtő könyvtár és zenei információs központ. Kettős feladatot lát el: egyik funkciója a ma­gyar zenekultúra nemzetközi propagálása, a másik a hazai - elsősorban szakmai - ér­deklődők információigényének kielégítése. A tevékenység alapja a könyvtár mintegy 26 ezer tételes gyűjteménye (könyvek, kották, hangzó anyagok stb.), amely a 20. századi zene, s elsősorban századunk magyar zene­kultúrájának dokumentumaiból áll. A Viga­dó épületében szűk másfél szobában, „más­fél" emberrel működő könyvtárban lelhető föl az ország második legnagyobb, kortárs zeneszerzők munkáit őrző hangarchívuma. A külföldi dokumentumok java része keres­kedelmi forgalomban nem található uni­kum, és a nemzetközi kapcsolatok révén ér­kezik ide. Az országonként rendszerezett adatbank, a zeneszerzőkre és előadókra vonatkozó in­formációk, valamint a zenei szervezetek nyil­vántartása szinte naprakész. Gazdag az anyag a különféle nemzetközi versenyekről - ezt a zeneakadémisták rendszeresen forgatják. Az itthoni fesztiválok szerevezőinek többször ad­tak hatékony segítséget, például kortárs mű­veket ajánlottak, és a kottaanyagot is besze­rezték a Mini Fesztivál holland és ír estjéhez. Büszkeségük a kórus kottabank, amely el­sősorban a kortárs magyar zeneszerzők énekkari műveit tartalmazza, de a karnagyok a régebbi kiadású, kereskedelmi forgalom­ban már nem kapható művekhez is hozzájut­hatnak. A kórusműveket az International Center for Choral Music megbízásából kifej­lesztett Musica programmal viszik számító­gépre, s a magyar zeneszerzők művei az in­ternetre is fölkerülnek. 1998 szeptemberében létrehozták a HMIC saját honlapját, címe http://www.c3.hu/hmic. További három adatbázis kiépítését kezdték meg. Ezek részben már megtekinthetők a honlapon: zenei előadóművészekét valamint a magyarországi zenei intézményekét, s rövi­desen látható lesz a magyar kortárs zeneszer­zők interaktív adatbázisa is. A zenei előadó­művészek és a zeneszerzők anyagát a Buda­pest Music Centerrel közös projektben viszik az internetre. Az információs központ munkáját külön­féle alapítványok segítik, s önálló bevétel­ei- VIDA ESZTER CSÉBFALVI ÉVA/FELVÉGI ANDREA FELVÉTELEI

Next