Muzsika, 1999 (42. évfolyam, 1-12. szám)

1999-10-01 / 10. szám - ALBERT MÁRIA: A "haszontalan" zene: III. Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Találkozó, Sárvár

KURZUSOK, FESZTIVÁLOK ORSZÁGSZERTE 480 „Meglátni és beleszeretni egyet­len pillanat volt" - mint valamifé­le rózsaszín leányregény hőse, oly elfogultan tesz vallomást Szi­geti István zeneszerző, a Magyar Rádió Hear Stúdiójának művésze­ti vezetője a sárvári vár szabályos ötszög alakú belső udvarának építészeti harmóniájáról és kitű­nő akusztikájáról. Témánk: visszapillantás a július végi III. Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Találkozóra, amelynek ez a nevezetes udvar állandó színhe­lye marad. Szigeti és egy osztrák kollégája kísérleti koncertjével az 1980-as évek közepén kezdődött a Nem­zetközi Elektroakusztikus Zenei Találkozó története a sárvári Ná­dasdy-várban. Markó Péterrel, aki akkoriban a várbeli Kossuth Lajos Művelődési Központ igazgatóhe­lyettese volt, hamar közös neve­zőre jutottak: itt ideális helyszín kínálkozik. A megfelelő anyagi háttér hiánya miatt azonban csak 1997-ben rendezték meg az első találkozót, nagyobbrészt osztrák forrásból. Idén már a teljes költ­séget itthon teremtették elő, sőt a város, a helyi magánszféra is ál­dozott az eseményre: a Vadkert Fogadó, a Várkapu étterem jelentős kedvez­ményekkel segíti a nemzetközi programot -mintha csak Németországban lennénk. Ez egyrészt azt jelzi, hogy Sárvár befogadta a ta­lálkozót, másrészt azt, hogy a kultúrafinanszí­rozás helyzete ugyan problematikus, de még­sem teljesen reménytelen... A várbéli intézmények, a múzeum, a galé­ria, a könyvtár és a művelődési központ munkatársai jó szívvel tűrik, hogy Szigetiek ilyenkor „kitúrják" őket az irodáikból, hasz­nálják a telefonjaikat és számítógépeiket, egy hétig uralják a terepet. Idén huszonhat or­szágból érkeztek vendégek, Afrika kivételé­vel minden kontinensről. Volt, aki tízperces művének kedvéért Új-Zélandból utazott Sár­várra. Ez bizonyítja, hogy a sárvári találkozó valóban egyedülálló. Elektroakusztikai feszti­válokat persze másutt is rendeznek, de Szige­ti tudomása szerint ezeken mind beküldött felvételek hangzanak el. Sárváron viszont élő előadások szólnak és részvételi, nevezési díj sincs - igaz, a vendéglátás is szerény. Szigeti István idén több időt töltött pályázatok írásá­val, mint komponálással. A mini­mális költségvetést sikerült össze­szednie a kulturális tárcától, a Magyar Alkotóművészek Orszá­gos Egyesületétől, a Zene- és Táncművészek Szakszervezetétől, az Artisjustól, a Vas megyei köz­gyűléstől. Ebből a fellépő magyar művészek csekély honoráriumára és szállásuk kifizetésére futotta. A külföldi zeneszerzők saját költsé­gükön jöttek, természetesen le­het, hogy a „saját zseb" mögött valamilyen alapítvány vagy egye­temi fakultás áll. A fellépő elő­adók egy része most is a szom­bathelyi Bartók Szemináriumon tanított előzőleg. Az első, a '97-es találkozó óta úgy szervezik a programot, hogy a szeminárium zárása után, vasárnap gyülekez­nek Sárváron a résztvevők, és szerdán adják az első hangver­senyt - idén július 25-től 31-ig tar­tott a rendezvény. Szigeti István számított arra, hogy a szombathe­lyi hallgatók közül többen érde­mesnek tartják húsz kilométerrel idébb költözni, hiszen aki példá­ul Marco Stroppa számítógépes kurzusára iratkozott be, annak több mint érdekes az itteni prog­ram. Nos, ez az elképzelés eddig nem vált be, noha a szemináriumi anyagban is ott áll az információ Sárvárról. Lehet, hogy még idő kell, míg az érintettek tervezni tudják a sárvári alkalmat, és képesek élni vele. A látogatottságban így sincs hiba, a Magyar Zenei Tanács információs hálózata és az internet jóvoltából világszerte bevezetett fogalom a Nemzetközi Elektroakusztikus Ze­nei Találkozó. Akadt olyan egyesült államok­beli szerző, aki a sárvári élmények hatására egy év alatt négyszer járt Magyarországon. Az előadói gárda is kezd állandósulni: Csengery Adrienne, Maros Éva, Matuz István, A „HASZONTALAN" ZENE III. Nemzetközi Elektroakusztikus Zenei Találkozó, Sárvár SZIGETI ISTVÁN / FELVÉGI ANDREA FELVÉTELE

Next