Muzsika, 2002 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2002-03-01 / 3. szám - VIKÁRIUS LÁSZLÓ: Bartók és Ady Budapestje
amerikai számára, hogy megértse, milyen zárt és szűk körű volt a Habsburg-monarchia kulturális élete. Manapság hozzászoktunk ahhoz, hogy olyan társadalomban élünk, mely sok kulturális központtal rendelkezik, s melyben számos kulturális attitűd megfér egymás mellett. A tömeges oktatás miatt nehéz elképzelnünk egy olyan országot, amelynek csak egyetlen valódi egyeteme volt, s az szinte egyetlen épületben elfért. Éppily nehéz manapság megértenünk, milyen központi szerepet játszott Bécs a birodalom kulturális életének egészében."*" Allan Jannik, a kifejezettebben művelődéstörténeti fejezetek írója ebben látta tehát olvasójának nehézségét, amikor az a 20. század eleji Bécs kultúráját kívánja megérteni. E kultúra sajátosságairól adott jellemzése meglepheti mai közép-európai olvasóját, aki (például Budapesten) jelentős mértékben még ma is egy meglehetősen zárt szellemi környezetben nevelkedett. De ha felismerjük e nehézséget, más szemmel közelíthetünk a most tárgyalt Bartók-monográfiához is. Frigyesi Juditot kiváló előadóként ismertem meg; több mélyenszántó és felvillanyozó előadását őrzöm emlékezetemben. Bartók Budapestjéről írott munkája értékes hozzájárulás a szakirodalomhoz. Ám nem könnyű olvasmány és cseppet sem mentes a kérdőjelektől. Zavarba hoz, de megejtő is a személyes átéltség, mely mind a vállalkozást mind a megírást jellemzi. Megközelítésmódjának sokoldalúsága egyszerre teszi vonzóvá és támadhatóvá. Azonban akárhány, számomra problematikusnak tűnő vonása ellenére is mintaszerű az a törekvés, hogy egyesítse a történeti-esztétikai vizsgálódást a konkrét zenei elemzéssel. Éppen ezért munkája akár nagyhatásúvá is válhat, s bizonyára inspiráló lesz minden olvasója számára. VIKÁRIUS LÁSZLÓ JEGYZETEK 1 Megjelent: New York stb.: Simon & Schuster, 1973. 2 „Béla Bartók and Hungarian Nationalism: The Development of Bartók's Social and Political Ideas at the Turn of the Century (1899-1903)". Ph.D. diss., Universityof Pennsylvania. 1989. 3 „Béla Bartók and the Concept of Nation and Volk in Modern Hungary." The Musical Quarterly 78/2 (Summer 1994), 255-287. 4 Megjelent: Cambridge. Massachusetts: Harvard University Press, 1985. 5 Kassai Napló XLII/92 (1926. április 23.), 4., újraközölve: Wilheim András (közr.): Beszélgetések Bartókkal. Interjúk, nyilatkozatok 1911-1944. Budapest: Kijárat Kiadó, 2000, 74. 6 Az egyébként publikálatlan magyar eredetit Denijs Dille cikkéből vettem, lásd „Bartók et Ady". In uő.: Béla Bartók: Regard sur le passé. Namur: Presses Universitaires, 1990, 296. 7 Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers. Szerk. Vargyas Lajos. Budapest: Szépirodalmi Könyvkiadó, 1995, 47. 8 Kodály Zoltán: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok II. Szerk. Bónis Ferenc. Budapest: Zeneműkiadó, 1974. 446. 9 fő. Ujfalussy József: Bartók Béla. 3. jav. kiadás. Budapest: Gondolat, 1976,137. és Tallián Tibor: Bartók Béla (Szemtől szemben). Budapest: Gondolat, 1981, 96-97. 10 Demény János: „Ady-Gedichtbünde in Bartóks Bibliothek". In Ujfalussy József-Breuer János (eds.): Inter national Musicological Conference in Commemoration of Béla Bartók 1971. Budapest: Editio Musica, 1972, 111-120.: lásd még „Tündér Ilona mosolya" és „Adytanulmánykötet Bartók könyvtárában". In uő.: Rézkarcok hidegtűvel. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 1985, 101-138. 11 1912 januári levél, lásd Demény János (szerk.): Bartók Béla levelei. Budapest: Zeneműkiadó, 1976,186. 12 Vö. Denijs Dille: „Bartók, lecteur de Nietzsche et de La Rochefoucault". In uő.: Béla Bartók. Regards sur le passé, 87-105. 13 Lásd a 6. jegyzetben. 14 Ujfalussy József: „1907-1908 in Bartóks Entwick lung". StudiaMusicologica 24 (1982), 519-525. illetve Wilheim András: „'... az életrajznál pontosabban...' Bartók reális zenéje az 1907-1910-es években". In uő.: Mű és külvilág. Három írás Bartókról. Budapest: Kijárat Kiadó, 1998. Ez utóbbi egy 1996-ban angolul publikált előadás magyar változata. 15 Vö. Lukács György: Napló - Tagebuch (1910-11). Das Gericht (1913). Szerk. Lendvai L. Ferenc. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1981,7-8., valamint Fekete Éva és Karádi Éva bevezetőjét a Lukács György levelezése (1902-1917). Budapest: Magvető Kiadó, 1981 c. kötethez. 16 Mary Gluck: Georg Lukács and His Generation. 29-32. és 123-128. 17 Friede F. Rothe: „The Language of the Composer". The Etude, February 1941,130., ismert magyar fordítása e helyen sajnos pontatlan, lásd pl.: Wilheim András (közr.): Beszélgetések Bartókkal, 212. 18 Bartók Béla írásai 1. Közr. Tallián Tibor. Budapest: Zeneműkiadó, 1989, 224. 19 Bartók Béla írásai 1, 62.220 Lásd erről: „Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje". In Bartók Béla írásai 3. Közr. Lampert Vera, szerk. Révész Dorint. Budapest: Editio Musica, 1999, 222-223. 21 Somfai László: Bartók Béla kompozíciós módszere. [Budapest:] Akkord, 2000,71-74. 22 „Bartók és a verbunkos: kiindulás - kitagadás - kibékülés". In Bónis Ferenc: Hódolat Bartóknak és Kodálynak. Budapest: Püski, 1992,19-31. 23 Tibor Tallián: „Bartók and His Contemporaries." In György Ránki (szerk.): Bartók and Kodály Revisited. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1987,167-182. 24 Toulmin-Jannik: Wittgenstein's Vienna, 92. HNGAFOfflftN CL AS S IC, A Hungaroton 2001-ben külföldön díjazott lemezeiből Az év lemeze a medieval.org internetes magazinban Le Monde de la Musique - CHOC Répertoire - RIO Le Monde de la Musique - CHOC 2002 MÁRCIUS • muzsika 1TJ