Fenyvessy Adolf: Az első magyar vasút története - Értekezések a nemzetgazdaság és statisztika köréből, 1. kötet, 9. szám (1883)

NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, A MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA NEMZETGAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI KE FÖLDES BÉLA A STATISZTIKA NYILV. RK. TANÁRA A BUDAPESTI EGYETEMEN, A MAGY. TUD. AKADÉMIA NEMZET­GAZDASÁGI ÉS STATISZTIKAI BIZOTTSÁGÁNAK JEGYZŐJE. Első évfolyam. — 1883. IV és 2381. — Ára Isrt 601er. A MAGYAR TUD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ HIVATALA. A közviszonyok és gazdasági állapotok iránti gyors tájé­kozás korunkban — a par excellence állampolgári korban — általánosan érzett szükség. Mindenkit közvetlenül vagy köz­vetve érinti a közviszonyok alakulása; majdnem mindenki közvetlenül vagy közvetve részt vesz a közügyek elintézésében, mint képviselő, hivatalnok, törvényhatósági vagy községi bizott­sági tag, iskolaszéki tag, mint nagy vállalatok igazgatója, rész­vényese, igazgató-tanácsosa stb.,­­ ezen működésében mind­untalan tájékoznia kell magát a közélet különböző nyilvánulá­sai iránt. A nyugati művelt államok irodalmában ezen szükségnek megfelelőleg összefoglaló «Évkönyv» természetű munkákat talá­lunk, melyek évről évre tájékozást nyújtanak a közviszonyok iránt és tanulságos visszapillantást engednek a múltra. Ilyen vállalat a negyven év óta franczia nyelven megjelenő : « Annuaire de l'économie politique et de la statistique». Ily évkönyv kiadását határozta el a m. t. a­kadémia nem­zetgazdasági és statisztikai állandó bizottsága. Az évkönyv köz­életünk és különösen a közgazdasági élet legfontosabb mozzanatait öleli föl, a népességet és népesedési mozgalmat, a mezőgazdaságot, állattenyésztést, bányászatot, az ipart, a bel- és külkereskedelmet, az országnak be- és kivitelét, az osztrák-magyar vámterület áru­forgalmát , a hitelügyet, a pénzpiac­ot és tőzsdét, vasúti és hajó­zási forgalmat, állami, megyei és községi pénzügyet, a közokta­tást, az igazságszolgáltatást, a politikai és közmívelődési élet statisztikáját sorsz ,egy illési választókat, sajtóviszonyainkat­, a hadügyet, a külföldi államok viszonyainak statisztikai összeha­sonlítását, a bel- és külföldi azdasági törvényhozást, a bel- és külföldi irodalmat, a főváros közgazdasági viszonyait, az aka­démia nemzetgazdasági és statisztikai bizottságának működését, az ott tartott felolvasások rövid összefoglalását, az azokhoz fűződő vitákat stb. Ezen gazdag tartalma mellett nem vélünk csalódni, h­a azt mondjuk, h­ogy a «Nemzetgazdasági és statisztikai Évkönyv»

Next