Református tanítóképző, Nagykőrös, 1926

u­ tató segédlelkész is. A tanfolyam előadói és előadásaik címei: dr. Ra­vasz László püspök „A vallás taníthatósága“; dr. Imre Sándor egye­temi tanár, egyházkerületi tanügyi előadó. „Az elemi iskola és tanító­képzés reformja“; Okos Gyula ókécskei ref. lelkész. „A lelkész és a tanító viszonya“; Váczy Ferenc tanítóképző-intézeti igazgató „Az ember lelki világa“; dr. Juhász Ютсе tanítóképző-intézeti tanár. „Vallásmód­szertan“; Péter Zoltán tanítóképző-intézeti tanár. „Vallásos nevelés az elemi iskolában“; Faragó László ókécskei ref. tanító „Az ifjúság isko­lán kívüli nevelése“. Gyakorlati tanításokat tartottak: dr. Viktor Gabriella kecskeméti ref. tanítónőképző-intézeti tanárnő „Az istentisztelet mód­ja" (Erkölcstan, VI. o.) Bognár Sándor ceglédi tanító „A gályarabok története“ (Egyháztörténet, V. o.) Diószeghy Mihály abonyi tanító „Gazdag és Lázár“ [IV. o.) Nagy Karolin ceglédi tanítónő „Jézus és gyerme­kek“ [II o.) A kecskeméti értekezlet. Dr. Imre Sándor egyetemi tanár, egy­házkerületi tanügyi előadó intézkedése folytán és az ő elnöklete alatt 1927. május 18-án közös értekezletre gyűltek össze a kecskeméti tanítónőképző és nagykőrösi tanítóképző intézet tanárai Kecskemé­ten. Az értekezlet jelentőségét nagy mértékben emelte az a körül­mény, hogy mindkét intézet igazgató tanácsa képviselve volt és pedig a nagykőrösi Patonay Dezső egyházi, Gáli Dezső kormányfőtanácsos világi, — a kecskeméti Hetessy Kálmán egyházi, — Szeless László világi elnökkel és Muraközy Gyula igazgató-tanácsi taggal. Résztvett az érte­kezleten mint vendég Sarudy Ottó kir. főigazgató is, aki több esetben értékes hozzászólással és felvilágosítással járult hozzá a feladatok sikeres megoldásához. Az értekezlet a következő kérdéseket tárgyalta: a gyakorlati kiképzésre vonatkozó kérdések, különös tekintettel az évi munkaprogramm megállapítására és a pedagógiai gyakorlatok munka­tervére; a tanító- és tanítónőképző-intézeti növendékek belmissziói munkára való kiképzése; a református elemi iskolai vallástani tanterv és a református elemi iskolai egyházi ének tanterve.­­ Az értekez­let a két utolsó tárgy kivételével általános elvi határozatokat hozott, amelyeknek keretein belül mindenik tanintézet a saját egyéniségének megfelelően oldhatja meg a tárgyalt problémákat. A „Hősök szobráénak leleplezése. A világháborúban elesett nagykőrösi hősök emlékszobrának leleplezése június hó 12-én történt meg. Ezen az ünnepen, mely alkalommal Nagykőrös város lakossá­gának kegyelettel ápolt régi vágya valósult meg, részt vettek csonka hazánk vezető férfiai élükön a kormányzó úr őfőméltóságával. — In­tézetünk vezetői, tanárai, tanulói teljes odaadással állottak azok so­rába, akik e kegyeletes ünnep előkészítésén és rendezésén fáradoz­tak. Igazgató tanácsunk elnökének, Patonay Dezső ref. lelkésznek ju­tott a szép feladat, hogy a leleplezési ünnepélyen a „Hősök szobrá“-t 12 lelkésztársa élén megáldja; ugyancsak ő volt az, aki a Széché­nyi kertben tartott közebéd alkalmával Albrecht kir. herceg őfenségét üd­vözölte; az igazgató pedig ugyanezen alkalommal az emlékmű meg­alkotója, Zala György előtt a város közönségének elismerését és kö­szönetét tolmácsolta. A „Baráti Szövetség" megalakulása. Az 1926. év nyarán a

Next