Református tanítóképző, Nagykőrös, 1938

földre lenne szükség, akkor többet is felfoghatnak. De ha az intézet megszűnnék, vagy azt máshova vinnék, „a felfogott föld a’ Köz Legelő­höz azonnal reapplicáltassék.“ Ezt az ajánlatot arra az esetre is fenn­tartotta Nagykőrös, ha iskolája a lyceumi rangra emelést nem kapná meg. Mivel ez a föld csak gazdasági gyakorló-területnek volt szánva, a generale consistorium elrendelte, hogy a 400 ezüst forint tanári fizetést biztosító alapító levelet Nagykőrös „forma szerént“ is állítsa ki, az ok­tatói székre pedig Concursust hirdessen. Az alapítólevél 1837. május 20. kelettel a kívánt hivatalos formában el is készült *). Kétféle ingatlanról szól. Egyik az említett 25 holdas gyakorló-terület, amelyet a gazdasági oktatás céljaira „állandóal“ áten­gedtek, másik a határ különböző részein elszórtan, összesen 12 darab­ban levő 100 egynéhány hold. Ezeket 12 évre engedte át az Erdőgyűlés, alaptőke-gyűjtés céljából ; a szükséges alaptőke mintegy 21000 vort. En­nek kamata 1254 váltó, vagyis 500 ezüst forint, így az ingatlan 12 év alatt ezt a tőkét előteremti, nem számítva, hogy időközben az oktató fizetését is fedezte. Az alapítólevél szól a már említett reapplicatioról is és arról, hogy a megválasztandó tanár személyére nézve Nagykőrös fenn­tartja az ajánlás jogát. Az okiratot 19 aláírás és ugyanannyi pecsét hite­lesíti. Az aláírók a következők: 1. Fő­bíró Kalotsa László, 2. Beretvás János, 3. Patay Pál, 4. alsódabasi Halász Ferenc, 5. Gombay Menyhárt, 6. Ns. Vaskó János, 7. Sigray Péter, 8. Motsy László, 9. Vaskó Ferentz, 10. Ns. Vladár János, 11. Sánta Ferentz, 12. Inártsy Farkas Ferentz, 13. Martonyi Nagy Sándor, 14. Inártsy Farkas János, 15. Kesszey Jósef, 16. Molnár János, 17. Nagy Kaszap Antal, 18. Bartók Mihály, 19. Joó Mihály. Jórészt ma is élő családok fejei­­ A kihirdetett pályázaton 6 folyamodó jelentkezett a tanári állásra, köztük nem egy jó nevű férfiú. Ezek közül a Patronátus Karika Pált ajánlotta megválasztásra „részént előmutatott Bizonyítványai, részént né­­mellyek által személyes esmézettség után tett jó névnél fogva.“ Az egyház­­kerület 1837. májusi közgyűlésén 11. számú határozatával jóváhagyta Karika megválasztását. Az intézetet azonban nem lehetett megnyitni addig, amíg Karika külföldi tanulmányairól vissza nem tér, pedig még el sem indult. Nagy­kőrösre 1839. október hó 4-én érkezett meg, tehát ekkor kezdhette meg mű­ködését a kettős intézet. Ezt az időpontot tekintjük az intézet keletkezése idő­pontjának, ezért ünnepeljük most fennállásának 100 éves jubileumát. A források tanulmányozása közben sokszor találunk hivatkozást az „1836 óta fennálló intézet“ egy s más életnyilvánulására. Ezt az időpon­tot azonban nem fogadhatjuk el, mert abban az évben csak az életre­­hívó egyházker. határozat keletkezett. Az alapítás és szervezés munká­­ i) Ugyanott, H. 136. szám alatt.

Next