Napi Gazdaság, 1996. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1996-07-01 / 150. szám
1996. július 1. ^ S .■ » VIIfm “1 w I ■ ^ *. ^ ÉÉHÉMMÉÉÉIlHÉMnflHhÉiEUHMM Főleg a németek kedvelik a Herz téliszalámit A magyar téliszalámipiacon már régóta két márka vetélkedett egymással: a Budapesten gyártott Herz és a szegedi Pick. A szegedi gyár viszonylag könnyen vészelte át a gazdasági rendszerváltást, a Budapesti Húsipari Rt. részeként tevékenykedő Herz azonban - az anyavállalat nehézségei miatt - súlyos gondokkal küzdött az 1990-es évek első felében. A Budapesti Húsipari Rt. ellen felszámolási eljárás is indult, amely mind a mai napig nem zárult le. A Herznél folyamatosan csökkent a termelés, az elavult technológia nem tette lehetővé a megfelelő színvonalú gyártást. 1993 februárjában az azóta tőzsdén is jegyzett Pick Szalámi Rt. bérbe vette a konkurens szalámigyárat, majd több mint két esztendővel ezelőtt - elővásárlási jogával élve - megvásárolta a budapesti társaság részvényeinek 96,4 százalékát. (Valamivel több mint 3 százalék az ÁPV Rt.-é, és ugyancsak az állam tulajdonában van egy aranyrészvény, amely a márkához fűződő jogokat, valamint a stratégiai döntésekben való részvételt biztosítja.) A tulajdonosváltással - mint azt Juhász Gyula, a Herz Szalámigyár Rt. cégvezető igazgatója munkatársunknak elmondta - sikeres időszak kezdődött a több mint 100 éves cég történetében. Amikor a Herz a Pick többségi tulajdonába került, háromfajta terméket gyártottak, napjainkban tizenötöt. A hazai, illetve, az exportpiacon olyats nagy a kereslet a Herz termékek iránt,a hogy a gyárban több műszakban, folyamatosan dolgoznak. Az 1994-es tört évben 1,1 milliárd forintos árbevétel mellett 27 milliós nyereséget értek el, tavaly az éves árbevétel 3 milliárd forint volt, a nyereség 160 millió forint. Idén 300 millió forinttal tervezik növelni az árbevételt, és 211 millió forintos nyereségre számítanak. Az idei év első negyedében annyi szeletelt szalámit gyárottak, mint tavaly egész évben, ezért azt tervezik, hogy egy újabb csomagológépet vásárolnak. A növekvő termelés szükségessé tette, hogy a viszonylag stabilnak mondható 280 fős létszámot 316-ra emeljék. A gyár területén 600 millió forintos költséggel saját erőből, illetve a Pick Szeged Rt. pénzügyi támogatásával újabb húsfeldolgozó üzemet építenek. A saját forrást az 1994- és 1995. évi eredmény biztosítja; a tulajdonosok a nyereséget a termelésbe forgatták vissza. Pick téliszalámiból az éves termelés jelenleg 10 ezer tonna. A Herz szalámiból ennek a mennyiségnek több mint egyötödét termelik. Külföldön a legnagyobb téliszalámi-kereslet Németországban van, de szállítanak Hollandiába, Lengyelországba, Svédországba, Svájcba, Szlovákiába és Csehországba is. A német piacon egy-egy kizárólagos vevője van mind a Pick, mind a Herz szaláminak. Annak ellenére, hogy nem az olcsó termékkategóriába tartozik, a hazai kereslet is folyamatosan növekszik. A két szalámifajta hagyományosan azonos technológiával készül, ízük annyiban különbözik egymástól, hogy más a tiszai és más a dunai mikroklíma, s különböző penészgombák fejlődését segítik elő. A téliszalámi-gyártás igen költséges. A termék a 90 napos érlelést beszámítva - 100-110 nap alatt készül el. A Herznél egyidejűleg 700 tonna téliszalámit érlelnek, ami mai áropi 700 millió forint lekötését jelenti. A Herz termékeinek értékesítésével az országban 16 egyéni vállalkozóként tevékenykedő márkakereskedő foglalkozik, saját kockázatára. A cégnek közvetlen vevőkapcsolata van valamennyi üzletlánccal is. A Herz folyamatosan bővíti választékát, olyan termékeket dob piacra, mint a Sulikolbász, a Tüzes vastagkolbász, a Tüzeskarika vagy a Sátánkolbász. B. M. ♦ JELENLEG 600 EZER MEZŐGAZDASÁGI NYUGDÍJAS él Magyarországon, kétharmaduk a szövetkezetekben eltöltött munkaviszony után kapja az öregségi járandóságát, ami összességében havi 1500 forinttal kevesebb az átlagos nyugdíjnál, jelentette ki a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Egyesületének múlt heti közgyűlésén Pongrácz Aladár elnök. A nyugdíj helyett jelenleg 36 ezer mezőgazdasági dolgozó átlagosan 10 ezer forint járadékot kap, ám még ez a juttatás is veszélyben forog. Az egyesület szorgalmazza a szövetkezetek helyzetének megszilárdítását, mert ezáltal nagyobb forrást tudnak biztosítani az alacsony nyugdíjak és járadékok kiegészítéséhez. ♦ A 3 ÉVE INDULT MINŐSÉGI MOZGALOM a jövőben az ipari termékekre is kiterjed, így a „rendszeresen ellenőrzött kiváló magyar termék" védjegy nem csak az élelmiszer-ipari árucikkeken AGRÁRHÍREK jelenik meg. Eddig 10 magyar élelmiszer érdemelte ki a védjegy viselésének jogát, legutóbb a Mátra Cukor Rt. két cukorterméke és a Mirelit Rt. kövön sült pizzája (hatféle ízesítéssel) kapta meg a védjegy viselési jogát. A védjegy elnyerésének igen szigorúak a feltételei. A Mátra Cukor Rt. és a Mirelit Rt. már az ISO 9000-es minőségtanúsító szabvány szerint végzi a termelését. A Mirelit 2 milliárd forintos beruházást hajtott végre a pizza gyártásához, s ugyancsak milliárdos nagyságrendű beruházást valósítottak meg a mátrai cukorgyárakban is. ♦ GYÖNGYÖSÖN RENDEZIK AUGUSZTUS 13—14. KÖZÖTT A XXV. ORSZÁGOS BORVERSENYT, amelyen a hazai szőlő- és borgazdaság fejlődésének eredményeit láthatják az érdeklődők. A nevezés határideje még nem járt le, de a beérkezett pályázatok alapján már most elmondható, hogy több mint félezer magyar bor közül kell majd a zsűrinek kiválasztani a legjobbakat. Nagy versenyre kell számítani, hiszen közismert, hogy a borászat az elmúlt években jelentős mértékben fejlődött, s mindinkább a termőhely, a fajta, az évjárat, a minőség érvényesül, miközben a származás és eredetvédelem is meghatározó szerepet kapott. A borgazdák az asztali, a táj, a minőségi és a különleges minőségű kategóriákban nevezhetnek, mégpedig a megyei, az egyesületi vagy a hegyközségi borversenyeken aranyéremmel díjazott termelői borokkal, muzeális nedűkkel, vermutokkal, csemege borokkal, pezsgőkkel. ♦ AZ AGREVO VÁLLALAT ELŐSZÖR MUTATOTT BE olyan kísérletet Magyarországon, amelynek során a gyomirtás alapja a modern biotechnológia, géntechnika. A kutatások már több mint húsz évvel ezelőtt megkezdődtek, s akkor értek el sikert, amikor géntechnikát alkalmaztak. AGRÁRIUM NAPI, gazdaság Takarmányhiánnyal küszködnek az állattartók Az állattenyésztők által adott téves információk miatt alakult ki a takarmányhiány, nyilatkozta egy hete Makay György, a Gabonaszövetség főtitkára lapunknak (NAPI Gazdaság, 1996. június 20. 3. oldal). Kállay Béla, a Baromfi Terméktanács (BTT) igazgatója és Mike Imre, a Vágóállat és Hús Terméktanács (VHT) titkára alaptalannak tartják ezt az állítást; valóban kevés a takarmány, de ez nem az ő rossz prognózisaiknak tulajdonítható. Az állatállományra és a termelésre vonatkozó előrejelzéseket körültekintő előkészítés után, korrekten adta meg a BTT, szögezte le az igazgató. Az 1995-ös év igen eredményes volt, idén viszont az exportszubvenciók 40 százalékos csökkentésével - ami a tavalyihoz képest 3 milliárd forint veszteséget okozott a baromfiiparnak - éppen akkor sújtották az ágazatot, amikor a termelés felfutóban volt. Az állatállomány az elmúlt évben jelentősen gyarapodott, a BTT idei előrejelzésében az 1995 végére kialakult létszámból indult ki. Igazságtalan elosztás Tavaly a baromfiállomány 22-23 százalékkal növekedett, a hústermelés 270 ezer tonnáról 338 ezer tonnára emelkedett. A kivitel még jobban, több mint 30 százalékkal nőtt. Sok év után ismét 100 ezer tonna fölé emelkedett az exportált áruk mennyisége. A baromfiágazat ezt a trendet idén is folytatni kívánta, és erre is számított. Minden mostani ellenkező állítással szemben azt hangoztatta, hogy a baromfitermelésnek nem szabad csökkennie, legalább az 1995-ös szinten kell maradnia. A BTT prognózisa az állatállomány n növekedését jelezte. Ma már látszik,, hogy miközben a pulykatermelés több mint kétszeresére nőtt, a csirketermelés valójában nem emelkedett (a szülőpárok száma is csökkent). Ennek megfelelően a baromfiágazat takarmányigénye az idei év első felében a vártnál csupán 10 ezer tonnával volt több, ami az egész évi, 1,7-1,8 millió tonnás igényhez képest elenyésző mennyiség. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg takarmányhiány van. A baromfitermelők nem jutnak szemestermény-utánpótláshoz. Külön szólt a terméktanács igazgatója a kukoricabotrányról. A Tartalékgazdálkodási Igazgatóság (Tig) újabb 30 ezer tonna kukoricára írt ki pályázatot (31 ezer tonnát már korábban eladtak a termelőknek). A BTT nehezményezi, hogy a kormány - az akciót kezdeményező baromfisok intenciói ellenére - normatív pályázati rendszerben hirdette meg a kukoricaeladást a Tig készleteiből. A BTT úgy vélte és véli, hogy itt a libatenyésztőket kellene előnyben részesíteni. Jelezte az agrártárcának, hogy az új termésig még mintegy 22 ezer tonna kukoricára van szükség a liba, pontosabban a libamáj termeléséhez. A normatív pályázaton az kapja meg a kukoricát, aki magasabb árat ajánl fel érte. A takarmánygyártók pedig jóval nagyobb anyagi erővel rendelkeznek a termelőknél, sokkal jobbak tehát az esélyeik, különös tekintettel arra, hogy pluszköltségeiket tovább tudják hárítani a vevőkre. A Tig pályázata tonnánként 28 ezer 50 forint árminimumot szabott meg. Nem csoda, hogy a száz-egynéhány termelői pályázó mindössze 270 tonnát nyert el. Furcsa, hogy a földművelésügyi tárca nem vette figyelembe a 45 millió dollár exportot hozó libaágazat érdekeit, óhajait. A termelők még reménykednek Vajon miért nincs elég termény az országban? Kállay Béla szerint az lehet a magyarázat, hogy feldolgozott formában mégis kivitték a határokon túlra. Az információs rendszer tehát alighanem valóban rosszul működik - de nem annyira a baromfiágazatban... Elvileg azt lehetne tanácsolni a gazdáknak, hogy kössenek hosszú távú szerződést a takarmánytermelőkkel és -feldolgozókkal. Ez azonban gyakorlatilag nem megoldható. A mai gazdasági viszonyok között nem lehet a következő évi árakra szerződést kötni. Ha a helyzet nem változik, előbb-utóbb az lehet a megoldás, hogy a termelők megveszik a termőterületet, és saját maguk kezdenek takarmánytermelésbe. Az ágazat jelenlegi helyzetéről szólva az igazgató elmondta: az év első négy hónapjában a csirkeexport több mint 30 százalékkal, a pulykaexport pedig 150 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának kivitelét. A pulykakivitel erőteljes felfutását az magyarázza, hogy a tavaly megmaradt készletet sikerült piacra dobni. A csirkénél a combexport lendítette fel a kivitelt. Ugyanakkor a világpiaci árak nem biztosítanak annyi nyereséget, ami a termelési költségek növekedését ellensúlyozná. A takarmány és más input tényezők áremelkedése 25 milliárd forint kiadástöbbletet jelent, míg a bevételi oldalon csak 15 milliárd forint jelentkezik. Makroszinten tehát 10 milliárd forint eredményromlással kell számolniuk a baromfitermelőknek. Az első fél év termelése a tavalyi azonos időszakhoz hasonlóan alakul, ám ennek kizárólag az az oka, hogy még mindig kifizetődőbb akár veszteséggel is működtetni a kapacitást, mint leállni. A becsukott kaput ugyanis már nem lehet újból kinyitni, s a termelőkben még mindig él a remény: jövőre másként működik majd a támogatási rendszer, mondta végezetül Kállay Béla. Jó volt az előrejelzés Mike Imre szintén visszautasította azt az állítást, hogy rossz előrejelzést adott volna a Vágóállat és Hús Terméktanács. Tavaly egy kormányzati intézkedés hatására vissza nem térítendő, támogatást adtak a termelőknek a jó minőségű kocasüldők és tenyészkanok beállításra - a sertéstartók több ezer anyakocát állítottak be, ráadásul az év második felében a hús ára is nagyon kedvező volt. Év végén 190-200 forint között mozgott az élőállat kilójának átlagos felvásárlási ára. A kedvező tendencia megmutatkozott a nagyarányú kocasüldő-kihelyezésben is. Az állomány alakulása alapján a VHT számításokat készíthetett az 1996-ban várható növekedésre. A VHT 1995 utolsó negyedében jelezte, hogy 1996-ban az előző évinél 800 ezer-1 millió darabbal több hízósertésre számíthatnak a feldolgozók. Ennek alapján csontoshúsból 25 ezer tonnával több exportot terveztek az idei évre. Az exportszubvenciók» ^PS^okozó kormánydöntés -amely idő 95 vége helyett csak idén Várrt szhertté, és 35-40 százalékos csökkenést jelentett - nehéz helyzetbe hozta az ágazatot. A dolláronkénti 20 forintos támogatás kevés a jövedelmező alapanyag-termeléshez és -feldolgozáshoz. Erről már az év eleje óta vitatkoztak a kormányzattal, s jelezték, hogy ez gondot fog okozni a gazdálkodásban. (Az első piaci zavaron az elmúlt két hónapban jutott túl a sertéságazat.) A VHT többletsertéssel számolt, s ezzel az FM is egyetértett. A Gabonaszövetség főtitkárának nyilatkozata annál is érthetetlenebb, mivel a VHT ezt több fórumon is elmondta, sőt a Gabona Terméktanács ülésén is beszámolt a várható állománynövekedésről. Növekvő költségek Az idei év első öt hónapjának eredményei igazolják a VHT prognózisát: 417 ezer darabbal több sertést vásároltak fel, mint az előző év azonos időszakában. Sertés csontoshúsból az első félév végére 42-44 ezer tonna exportot bonyolít le az ágazat, tavaly az első félévben ez a mennyiség mindössze 29 ezer tonna volt. Ami az abraktakarmány- és tápellátás helyzetét illeti: az elmúlt év IV. negyedéve óta tapasztalható áremelkedés 46 százalékkal növelte a termelési költségeket, a szemes termény drágulása (mázsánként 2500 forint alatt nem lehet hozzájutni) az elmúlt másfél hónapban további 23-25 százalékos kiadási többletet okozott. Ezt a a felvásárlási árakban nem lehet érvényesíteni. A többletkínálat levezetésére a kormányzat egyes termékek normatív exportszubvencióját augusztus végéig megemelte. A bőrös félsertéseknél és a csontos nemeshúsrészeknél kilogramonként 15 forint, élősertéseknél súlykategóriától függetlenül 20 forint plusztámogatást adnak. A probléma az, hogy ezt a többletet az idei IV. negyedévi exportszubvenciós keret terhére nyújtják. Márpedig az idei exportárualap 23-25 ezer tonnával nagyobb, az idei exportszubvenciós keret 2 milliárd forinttal kevesebb a tavalyinál. Szeptemberben tehát már nem lesz pénz exporttámogatásra. Ennek hatására már megkezdődött a kocakivágás. (A tehénkivágás szintén az év első öt hónapjában a felvásárolt marhaállomány fele tehén volt, ami miatt drasztikusan csökkenni fog a jövő évi árualap.) A második félévben viszont így várhatóan kisebb lesz a kínálat, s a felvásárlási árak drasztikusan emelkednek. A jelenlegi exportszubvenciós rendszer 166-170 forint kilónkénti felvásárlási árat képes támogatni a jó minőségű sertések esetében, és a drasztikus áremelkedést a hazai piacon sem lehet a piacon érvényesíteni - mondta a VHT titkára. Vannak tartalékok Ám magában az ágazatban is sok a tennivaló. Az idei első öt hónapban 1 millió sertést vágtak minősítéssel. Az S kategóriába a sertések 1,14 század százaléka, az E-be 13,91 százalék, az U minőségi kategóriába 35 százalék, az R-be 31,51 százalék, az O-ba 14,3 százalék, a P-be pedig 4,14 százalék került. Minimális minőségjavulás már érezhető, de jó volna, ha érvényt szereznének annak az 1994-es FM-rendeletnek, amely az EUROP minősítési rendszer kötelező bevezetését írta elő. A VHT-nek az az álláspontja, hogy tőkehús-forgalmazásra csak azok az üzemek kapjanak engedélyt, amelyek a vágás utáni minősítést elvégzik. Ha a hazai minőséget összehasonlítjuk a nyugat-európaival, nem éppen kedvező a kép: ott az O és a P minőségi kategóriába a sertéseknek mindössze 2,6-3,5 százaléka esik, és a magyarországinál lényegesen magasabb, 66-70 százalék az S, az E és az U kategóriák aránya. Nálunk a jelenlegi, átlag 48 százalékos húskihozatali arányt 55 százalékra kellene emelni, ez a 7 százalékos minőségjavulás több mint 10 milliárd forint pluszbevételt hozna az ágazatnak. Az egy kocára jutó hízósertés-kibocsátás ugyancsak alacsony Magyarországon a fejlett országokhoz képest. Ha az anyakocák csak eggyel több hízósertést szülnének, már akkor is félmillióval több sertés jelenhetne meg a piacon, ami 8 milliárd forint pluszbevételt hozna. Lényegesen magasabb a magyarországi takarmányfelhasználás is. Az itteni termelők 1 kilogramm élősúly előállításához 4 kilogramm takarmányt használnak fel, Nyugat-Európában 2,26-2,4 kilogrammot. Egyfelől tehát lehet kritizálni az agrárszabályozást és az exportszubvenciókat, másfelől viszont önkritikusan meg kell vizsgálni, milyen belső tartalékok rejlenek a gazdálkodásban. Minőségi alapanyag-termelés nélkül nem lehet jövedelmezően sertéseket nevelni, mondta végezetül Mike Imre. Hajtun György