Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1996-08-01 / 177. szám
1996. augusztus 1. Árak és jövedelmek (Folytatás az 1. oldalról) A külkereskedelmi árak változását az I. negyedévben lényegében a forint árfolyamának alakulása határozta meg. Az árfolyamindex január-május átlagában 23-24 százalékkal emelkedett, ami kisebb az I. negyedévinél és a tavaly január-májusinál is. A fogyasztói árak 12 hónap alatti emelkedésének mértéke lassan, de folyamatosan mérséklődik. Az I. negyedévben még 27,6 százalékkal, az I. félévben már csak 25,8 százalékkal volt magasabb az árszínvonal az előző évi megfelelő időszaknál. A növekedésben nagy szerepe van a háztartási energia 37 százalékos drágulásának, bár ez az ütem nem éri el a tavaly ilyenkori 40 százalékot. Az élelmiszerek fogyasztói ára a múlt évinél jóval kisebb mértékben, 35,6 százalék helyett 17,5 százalékkal emelkedett, lényegében ez magyarázza a múlt évinél kisebb növekedést. A többi árucsoportban ugyanis az I. félévi áremelkedés idén nagyobb volt, mint tavaly. A reálkeresetek csökkenése májusban szerényebb mértékű volt, mint az év eddig eltelt bármely hónapjában, ami elsősorban a fogyasztói árak emelkedésének lassulásával függ össze. Január-májusban a versenyszférában a foglalkoztatottak havi átlagos bruttó keresete 45,2 ezer forint, nettó keresete 29,5 ezer forint volt. A bruttó keresetek 25,2 százalékkal, a nettó keresetek 20,5 százalékkal emelkedtek az egy évvel azelőttihez képest. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt 26,2 százalékkal nőttek, így az átlagos nettó reálkereset 4,5 százalékkal csökkent. Az átlagos nyugdíj összege a márciusi nyugdíjemelés után 17,3 ezer forint volt. Az első negyedévben a nyugdíjak reálértéke összességében 12,5 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben, mint ugyanezen időszak alatt a tíz főnél többet foglalkoztató szervezeteknél dolgozók reálkeresete (9,5 százalék). Májusban a munkanélküliek járadékának és a pályakezdők munkanélküli-segélyének együttes átlagos havi bruttó összege 12,5 ezer forint volt, ami nominálértéken 5,5 százalékos emelkedést, reálértéken viszont 16,4 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz képest. A létminimum összege - a KSH számításai szerint - 1995-ben egy főre számolva havi 12,9 ezer forint volt. Előzetes becslések alapján ez év közepén a megélhetéshez egy főre számolva ennél átlagosan mintegy 16-18 százalékkal nagyobb összeg szükséges. A lakosság jövedelmének döntő hányadát fogyasztásra fordítja, és alapvetően a kiskereskedelmi forgalomban költi el. 1996 január-májusában a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás forgalma összehasonlító áron számolva 6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, de az időszakon belül a csökkenés üteme mérséklődött. A kiskereskedelmi forgalmon belül néhány területen - tüzelő- és építőanyag, élelmiszer stb. - volumennövekedés tapasztalható. Az életkörülmények változására utal, hogy az első öt hónapban - az üzleti turizmussal együtt - 4,3 millióan utaztak külföldre, vagyis 14 százalékkal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. A kereskedelmi szálláshelyeken a belföldi vendégforgalom 3 százalékkal maradt el a tavalyitól. A lakosság bruttó megtakarítása az első félévben -az MNB előzetes adatai szerint - 231 milliárd forinttal emelkedett, így a megtakarítások állománya június végén meghaladta a 2339 milliárd forintot. Ez az egy évvel korábbinál nominálértéken 24,5 százalékkal, reálértéken közel 1 százalékkal volt nagyobb. Az EU gabonarendtartását kellene adaptálni (Folytatás az 1. oldalról) A törvény szerint a Gabona Terméktanácsra várna ez a feladat, de ehhez valójában nincsenek meg a gazdasági feltételek - állítja Makay György. A Gabonaszövetség éppen ezért foglalt úgy állást a legutóbbi, július 30-i elnökségi ülésen, hogy a kormánynak az Európai Unióban (EU) már bevált és használatos gabonarendtartást kellene itthon is bevezetnie. (Mint ismeretes, az EU gabonarendtartásában nem az irányárat alkalmazzák piacszabályozó eszközként.) Már csak azért is érdemes ehhez alkalmazkodni, mert így az EU-csatlakozás idején a gabonavertikum veszteségek nélkül vészelheti át az integrációt. A Gabonaszövetség éppen ezért fontosnak tartja, hogy az agrárrendtartási törvényt ilyen értelemben módosítsák. A gabonapiacon kialakult árháborúról a főtitkár úgy vélekedik, hogy egy olyan országban, ahol az export rendkívül fontos szerepet kap a gazdasági egyensúly megteremtésében, nem szerencsés, ha a belföldi árak jelentősen eltérnek a nemzetközi áraktól. A termelők ma kétségtelenül jó pozícióban vannak. A baj csupán az, hogy a piac többi szereplője, de legfőképpen a fogyasztók kerülnek így hátrányos helyzetbe. Ma 25 ezer forintnál drágábban kapható egy tonna étkezési búza. A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) egyelőre lefelé indultak el az árak, de még mindig magasabbak a chicagói tőzsde árainál. A BÁT-jegyzések szerint az augusztusi búza tonnája 26,6 ezer forinton áll, a szeptemberit 27,6 ezer forinton jegyzik, míg Chicagóban 160 dollár (24 ezer forint). A belpiacon ilyen magas árakat nehezen fizetnek meg. A termelők egyelőre kivárnak, s csak a termésük egy részét értékesítik. A magas takarmánygabona-árak természetesen kihatással vannak a húspiacra is, ezért a takarmányágazatnak jó volna tudnia, hogy a kukorica betakarítása után ilyen árak mellett milyen felhasználási igénnyel számoljon. A főtitkár végül a búzaexportról elmondta: az 1 millió tonna étkezési búza kiszállításának ilyen belföldi árak mellett nincs realitása. A liszt még jelenthet exportlehetőséget, de a búza kiviteli kvótájának lisztre történő átváltása egyelőre bizonytalan. H. Gy. Önnek csak egy telefonhívás, gyártási és karbantartási feladataihoz 30 000-féle ipari gördülőcsapágyból választhat. CSAPÁGYSZOLGÁLAT Telefon: 173-1990, 173-2582, 173-2414, 173-1136, 173-2522, 173-2073, 270-3705, 270-3706, 270-3707, 270-3708, 173-2161 Fax: 173-1990, 173-2414, 173-2073, 270-3709, 173-2161 Cím: CONFIDENZA, 1133 Budapest, XIII. Dráva utca 7. Felhasználók részére készletet bizományba kihelyezünk MAGYAR GAZDASÁG. APEH KELET-BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGA Az idei bevételi terv: 110 milliárd forint Az APEH Kelet-budapesti Igazgatóságához 338 ezer adóalany, ezen belül 120 ezer egyéni vállalkozó, közel 55 ezer társaság, valamint 163 ezer magánszemély tartozik. A négy kiemelt adónem első félévi pénzforgalmát vizsgálva megállapítható, hogy az összes befizetés meghaladta az 50,5 milliárdot - ez az éves terv 45,8 százaléka -, amelyből a visszaigénylések után a nettó bevétel közel 32,9 milliárd forintot tett ki, ez az éves bevételi terv 42,1 százaléka. Az igazgatóság első féléves eredményeiről Czékmányné Brém Mária tájékoztatta a NAPI Gazdaságot. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank valamint a Világbank által támogatott adóigazgatási korszerűsítési projekt (AKP) jelentős állomása volt az 1996. február 1-jétől területi elven szervezett négy új fővárosi adóigazgatóság megalakulása, így a Gvadányi úti kelet-budapesti igazgatóság létrejötte. A cél a korábbi fővárosi igazgatóságon évek óta jelentkező akut problémák - felhalmozódott ügyek, munkatorlódások, az ügyfelek fogadásának rendezetlen körülményei megoldása volt. Az első félévi áfa-befizetések meghaladták a 25 milliárd forintot. A közel 17 milliárdos visszafizetések után az első félévi nettó áfa-forgalom elérte a 8 milliárdot. A fogyasztásiadó-befizetések nettó összege 74 millió, a társasági adó közel 3,3 milliárd, az szja pedig megközelíti a 21,5 milliárdot. Az ez évi pénzforgalmi tervek összesen bruttó 110,5 milliárdot (nettó 78,1 milliárdot) irányoznak elő. Az igazgatóság illetékességi területéhez tartozó adóalanyok első félévi adóhátraléka meghaladta a 61 milliárd forintot, amelyből mintegy 21,6 milliárd forintot tesz ki a végrehajtás alá vont összeg, ez 2120 esetet érint. A felszámolási eljárások száma 1124, értéke közel 29,5 milliárd forint, ebből végrehajtás alá vont 245 eset, amelynek értéke meghaladta az 5,5 milliárdot. Az igazgatóság az első félév során 18 árverést bonyolított le. Az így értékesített ingó- és ingatlanvagyon értéke összesen 38 millió forintot tett ki. Az árveréseken kívül további 29 esetben 131,6 millió forint értékű értékesítés történt. Átfogó és adónemvizsgálatot 2874 esetben végeztek, ebből 2652 zárult elmarasztalással, amelyből 474 vált jogerőssé. A nettó befizetendő adóhiány eléri a 195 millió forintot. A kiutalás előtti ellenőrzések száma 181, ebből megállapítással zárult 121, és az így visszatartott összeg 635 millió forint. Az operatív főosztály 596 esetben vizsgálta a nyugtaadási kötelezettséget, 477 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, az így kiszabott mulasztási bírság meghaladta a 22 millió forintot. Az 1995. évi bevallás benyújtását elmulasztó 16,8 ezer adózónak összesen 828 millió forint mulasztási bírságot kellett befizetnie. Czékmányné szerint az új szervezeti forma várhatóan hatékonyabb működést tesz lehetővé, mivel a kisebb adóalanyi kör az ellenőrzésekben és a kintlevőségek behajtásában jobb eredményeket ígér, ezt már az első féléves adatok is igazolják. Az ellenőrzöttségi szint a tervezett létszámbővítéssel tovább javítható. Strbik László Jövőre 5 milliárd forintra lenne szükség (Folytatás az 1. oldalról) E terület finanszírozását képtelenség tovább szűkíteni, ugyanis a létszám már így is negyedére, 5300 dolgozóra csökkent az elmúlt 10 év alatt. További létszámcsökkentés tehát elképzelhetetlen. A vízügyi létesítmények üzemeltetéséhez legalább 2,5 milliárd forintra lenne szükség, ám erre az idén csak 1,2 milliárdot fordíthat a vízügy. A fenntartás igényelné a legnagyobb összeget, 8,2 milliárd forintot, ám 1996-ban csupán 400-500 millióval számolhatnak erre a célra. A helyzet visszás voltát jelzi, hogy a téli-tavaszi ár- és belvízvédekezések egymilliárd forintot meghaladó kiadásait a mai napig nem térítette meg a költségvetés. Emiatt alapvetően fontos töltésfenntartási feladatok elvégzése kerülhet veszélybe. Emellett azt is világosan kell látni -jegyezte meg Fenyvesi -, hogy a fenntartások elmaradása nem csak a művek védelmi képességét csökkenti, hanem nagyságrendekkel megnöveli az elkerülhetetlen ráfordítások mértékét is. A közelmúlt két kormányhatározata (2182/1995. és 2060/ 1996.) is előírja, hogy az állam „az árvízvédelem hosszú távú fejlesztési tervében első ütemben előirányzott legsürgetőbb, 14,3 milliárd forint értékű állami fejlesztési feladat mielőbbi megvalósítására 1996-tól, az éves költségvetésben, lehetőség szerint külön jogcímen keretet biztosít”. Ennek megfelelően az idén a költségvetés fejlesztés címén 2,3 milliárd forintot szán az ár- és belvízvédelmi rendszerek rekonstrukciójára. Ez egymilliárd forinttal több a tavalyinál. Csakhogy az idei előirányzatnál legalább 2,5 milliárd forinttal többre lenne szükség azoknak a műveknek a fejlesztéséhez, melyek az ország területének egyharmadát védik - közölte ezzel kapcsolatban Szlávik Lajos, az OVF műszaki főigazgató-helyettese. Az említett területen a mezőgazdasági tevékenységből származó éves bevétel a 200 milliárd forintot is meghaladja. Ezenkívül itt található 2 ezer ipari üzem, amelyek vagyonának értéke összesen 540 milliárd forint. De ami a legfontosabb: 700 településen 2,5 millió embert veszélyeztet az árvíz. Diószegi József A TAKARÉK RT. mint felszámoló (1027 Budapest, Margit krt. 1. 111/16.) egyfordulós pályázatot hirdet a felszámolása alatt álló Mélyépítési Tervező Vállalat (F. A.) alábbi ingatlanjának értékesítésére: Budapest, V. Ker., Múzeum krt. 1/b (hrsz. 24221) alatti irodaépület. A pályázatokat kérjük 1996. augusztus 15-én, 12 óráig a Takarék Rt. titkárságán leadni az alábbi formában: Három példányt egy zárt borítékba téve, a borítékra kizárólag „Mélyépítési Tervező Vállalat „F. A." lehet ráírva. Kérjük, hogy a pályázatok közül az egyiket „eredeti" felirattal ellátni szíveskedjenek. Amennyiben a beadott pályázatok eltérnek egymástól, úgy az eredeti felirattal rendelkező pályázat vesz részt a kiértékelésben. A vételi szándék komolyságának igazolására kérjük, hogy a megajánlott vételár 5%-át 1996. augusztus 14-én 16 óráig a Takarék Rt. titkárságán bánatpénz jogcímén befizetni szíveskedjenek. Amennyiben ezen pályázat keretében a pályázó vételi jogot nyert a megpályázott ingatlanra és az adásvételi szerződést a kiíróval 15 napon belül nem kötötte meg, úgy a bánatpénz számára elvész. Szerződéskötés esetén a bánatpénz a vételárba beszámít. Amennyiben a pályázó nem nyer vételi jogot, úgy a befizetett bánatpénz külön értesítés alapján visszajár. A Takarék Rt. felhívja az elővásárlási joggal rendelkezők figyelmét, hogy elővásárlási jogukkal jelen pályázat keretei között élhetnek. A pályázatok felbontására 1996. augusztus 21-ig, közjegyző jelenlétében kerül sor, amelynek eredményéről a pályázókat írásban értesítjük. Az értékesítendő ingatlan adatairól és jellemzőiről további Információk beszerezhetők: Móricz Zsolt (tel.: 212-1065). A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A Dunaferr a délszláv piacokon terjeszkedik (Folytatás az 1. oldalról) Az új cégnek mind Budapesten, mind pedig Belgrádban lesz székhelye és egyelőre a - Keresztes László szerint - mind szélesebb jugoszláv piacot célozná meg, de távolabbi terveik között nagy súlyt kap a délszláv térségben való további terjeszkedés is. A Gosa elsősorban durvalemezek, egyes csövek, profilok, valamint horganyzott lemezek jugoszláviai értékesítése iránt mutat komoly érdeklődést. A vegyes társaság alaptőkéjéről egyelőre nem döntöttek a leendő tulajdonosok. Az együttműködés második lépcsőjében gyártási kooperációt tervez a két társaság, ennek formájáról még szintén nem döntöttek, de Keresztes László szerint itt sem kizárt a vegyesvállalati forma. Mezőgazdasági terménytárolókat gyártanának, a Dunaferr állítaná elő a tárolószíneket és a silókat, a Gosa pedig különböző tárolási technológiákat szállítana. E termékkel - a tervek szerint - megjelennek Gödöllőn, az idei OMEK-en is. Egyelőre ugyancsak a magyar, illetve a jugoszláv piacot célozták meg, de a szerb cégnek jó kapcsolatai vannak többek között Törökországban és a FÁK-térségben is, így később e piacokon is meg akarják vetni a lábukat. Az együttműködés e területének részleteiről várhatóan szeptember második felében dönt a két vezérigazgató. További együttműködési lehetőségeket kínál a Gosa meglévő jelentős szerelőkapacitása, amely révén a jugoszláv cég indulhat a Dunaferr által kiírt átépítési tendereken. Molnár Csaba LAPSZÉL + A PORTUGÁL MOTA & COMPANHIA S. A. NYERTE AZ M3-AS autópálya Budapest-Gyöngyös közötti szakaszának felújítására kiírt pályázatot. Az említett szakasz rekonstrukciójára hat társaság pályázott - mondta el szerdán Répássy Attila, az Északkelet-magyarországi Autópálya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. vezérigazgatója. A portugál cég 1,28 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. A munka augusztus 20-án kezdődik, és az év végéig 15 kilométer hosszú fél pályaszakaszt újítanak fel. Az idei beruházás költsége 300 millió forint. A rekonstrukció 1997 szeptemberéig tart. MÁR AZ ELSŐ FÉLÉVBEN MEGHALADTA AZ 1 MILLIÁRD FORINTOT a Taverna Szálloda és Vendéglátó Rt. forgalma. A cég összes bevételének felét a szálláshelyek, 48 százalékát pedig a vendéglátóhelyek adják. A Váci utcai Taverna Szálló átlagos kihasználtsága 1,3 százalékkal emelkedett, és elérte az 57,7 százalékot. TAVALY 10,5 MILLIÁRD FORINTOS FORGALMAT ÉRT EL a pápai Húskombinát Rt., a tervezett idei forgalom pedig elérheti a 11 milliárd forintot. Ennek időarányos részét már teljesítette a cég. Az rt. tavalyi adózott nyeresége 275 millió forint volt. A szállítókkal kötött szerződés alapján a cég az első félévben 166 forintot fizetett kilogrammonként, a második félévben pedig minimum 170 forintért vásárolja fel a sertéseket. A MATÁV MISKOLCI RÉGIÓKÖZPONTJÁBAN SZERDÁN ÁTADTÁK AZ ISDN-t, a világ legkorszerűbb kommunikációs rendszerét, amely videojelek továbbítására is alkalmas. Sztahura László, a Matáv miskolci igazgatója a rendezvényen elmondta: eddig a fejlesztések során a mennyiségi telefonellátás volt a cél. Az év végére azonban Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében, valamint Kecskemét és Cegléd térségében már valamennyi igényt ki fognak elégíteni, ezért a minőségi fejlesztés kerül előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedik az ISDN üzembe helyezése. ♦: A GDP 19-11 SZÁZALÉKÁT FORDÍTJÁK NYUGDÍJRA HAZÁNKBAN. A társadalombiztosítási alapokból származik a nyugdíjasok 86 százalékának ellátása. A nyugdíjban és járadékban részesülők havi átlagos jövedelme jelenleg 18 216 forint. A nyugellátások havi összege a múlt év januárjától 29 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak körülbelül 40 százalékkal emelkedtek. A nyugdíjak és járadékok összege a foglalkoztatottak nettó átlagkeresetének 67 százalékát teszi ki. A FELÉRE CSÖKKENT TAVALY ÓTA AZ ÁLLAM JELENLÉTE a Vas megyei cégekben, a társasági adóbevallások adatai szerint már csak 5 százaléknyi az állami tulajdon. Egy év alatt 41 százalékról 53 százalékra nőtt a külföldiek részesedése. A társasági adó alá tartozó vállalkozások nettó árbevétele tavaly 306 milliárd forint volt, 55 százalékkal magasabb az előző évinél. A Vas megyei vállalkozások ötöde eladósodott, összes adósságuk 3 milliárd forint. A megye nyereséges vállalkozásainak aránya viszont egy év alatt 49 százalékról 53 százalékra nőtt.