Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)

1996-08-01 / 177. szám

1996. augusztus 1. Árak és jövedelmek (Folytatás az 1. oldalról) A külkereskedelmi árak vál­tozását az I. negyedévben lényegé­ben a forint árfolyamának alaku­lása határozta meg. Az árfolyam­­index január-május átlagában 23-24 százalékkal emelkedett, ami kisebb az I. negyedévinél és a tavaly január-májusinál is. A fogyasztói árak 12 hónap alatti emelkedésének mértéke las­san, de folyamatosan mérséklő­dik. Az I. negyedévben még 27,6 százalékkal, az I. félévben már csak 25,8 százalékkal volt ma­gasabb az árszínvonal az elő­ző­ évi megfelelő­ idő­szaknál. A nö­vekedésben nagy szerepe van a háztartási energia 37 százalékos drágulásának, bár ez az ütem nem éri el a tavaly ilyenkori 40 szá­zalékot. Az élelmiszerek fogyasztói ára a múlt évinél jóval kisebb mértékben, 35,6 százalék helyett 17,5 százalékkal emelkedett, lé­nyegében ez magyarázza a múlt évinél kisebb növekedést. A többi árucsoportban ugyanis az I. fé­lévi áremelkedés idén nagyobb volt, mint tavaly. A reálkeresetek csökkenése má­jusban szerényebb mértékű volt, mint az év eddig eltelt bármely hónapjában, ami elsősorban a fo­gyasztói árak emelkedésének las­sulásával függ össze. Január-má­jusban a versenyszférában a fog­lalkoztatottak havi átlagos bruttó keresete 45,2 ezer forint, nettó keresete 29,5 ezer forint volt. A bruttó keresetek 25,2 százalék­kal, a nettó keresetek 20,5 szá­zalékkal emelkedtek az egy év­vel azelő­ttihez képest. A fogyasztói árak ugyanezen időszak alatt 26,2 százalékkal nőttek, így az átla­gos nettó reálkereset 4,5 száza­lékkal csökkent. Az átlagos nyugdíj összege a márciusi nyugdíjemelés után 17,3 ezer forint volt. Az első negye­dévben a nyugdíjak reálértéke összességében 12,5 százalékkal csökkent, nagyobb mértékben, mint ugyanezen időszak alatt a tíz főnél többet foglalkoztató szer­vezeteknél dolgozók reálkerese­te (9,5 százalék). Májusban a mun­kanélküliek járadékának és a pá­lyakezdők munkanélküli-segélyé­nek együttes átlagos havi brut­tó összege 12,5 ezer forint volt, ami nominálértéken 5,5 száza­lékos emelkedést, reálértéken viszont 16,4 százalékos csökke­nést jelent az egy évvel koráb­bihoz képest. A létminimum összege - a KSH számításai szerint - 1995-ben egy főre számolva havi 12,9 ezer fo­rint volt. Előzetes becslések alap­ján ez év közepén a megélhe­téshez egy főre számolva ennél átlagosan mintegy 16-18 száza­lékkal nagyobb összeg szükséges. A lakosság jövedelmének döntő hányadát fogyasztásra fordítja, és alapvetően a kiskereskedelmi for­galomban költi el. 1996 janu­ár-májusában a kiskereskedelmi forgalom és a vendéglátás for­galma összehasonlító áron szá­molva 6 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel azelőtt, de az idő­szakon belül a csökkenés üteme mérséklődött. A kiskereskedel­mi forgalmon belül néhány te­rületen - tüzelő- és építőanyag, élelmiszer stb. - volumennöve­kedés tapasztalható. Az életkörülmények változá­sára utal, hogy az első öt hó­napban - az üzleti turizmussal együtt - 4,3 millióan utaztak kül­földre, vagyis 14 százalékkal ke­vesebben, mint az előző év azo­nos időszakában. A kereskedel­mi szálláshelyeken a belföldi ven­dégforgalom 3 százalékkal ma­radt el a tavalyitól. A lakosság bruttó megtakarí­tása az első félévben -­­az MNB előzetes adatai szerint - 231 mil­liárd forinttal emelkedett, így a megtakarítások állománya június végén meghaladta a 2339 milli­árd forintot. Ez az egy évvel ko­rábbinál nominálértéken 24,5 szá­zalékkal, reálértéken közel 1 szá­zalékkal volt nagyobb. Az EU gabonarendtartását kellene adaptálni (Folytatás az 1. oldalról) A törvény szerint a Gabona Terméktanácsra várna ez a fe­ladat, de ehhez valójában nin­csenek meg a gazdasági feltéte­lek - állítja Makay György. A Gabonaszövetség éppen ezért fog­lalt úgy állást a legutóbbi, július 30-i elnökségi ülésen, hogy a kor­mánynak az Európai Unióban (EU) már bevált és használatos gabonarendtartást kellene itthon is bevezetnie. (Mint ismeretes, az EU gabonarendtartásában nem az irányárat alkalmazzák piac­­­­szabályozó eszközként.) Már csak azért is érdemes ehhez alkalmaz­kodni, mert így az EU-csatlako­zás idején a gabonavertikum vesz­teségek nélkül vészelheti át az integrációt. A Gabonaszövetség éppen ezért fontosnak tartja, hogy az agrárrendtartási törvényt ilyen értelemben módosítsák. A gabonapiacon kialakult ár­háborúról a főtitkár úgy véleke­dik, hogy egy olyan országban, ahol az export rendkívül fontos szerepet kap a gazdasági egyen­súly megteremtésében, nem sze­rencsés, ha a belföldi árak je­lentősen eltérnek a nemzetközi áraktól. A termelők ma kétség­telenül jó pozícióban vannak. A baj csupán az, hogy a piac többi szereplője, de legfőképpen a fo­gyasztók kerülnek így hátrányos helyzetbe. Ma 25 ezer forintnál drágábban kapható egy tonna ét­kezési búza.­­ A Budapesti Árutőzsdén (BÁT) egyelőre le­felé indultak el az árak, de még mindig magasabbak a chicagói tőzsde árainál. A BÁT-jegyzé­­sek szerint az augusztusi búza ton­nája 26,6 ezer forinton áll, a szep­temberit 27,6 ezer forinton jegyzik, míg Chicagóban 160 dollár (24 ezer forint). A belpiacon ilyen magas árakat nehezen fizetnek meg. A termelők egyelőre kivár­nak, s csak a termésük egy ré­szét értékesítik. A magas takar­mánygabona-árak természetesen kihatással vannak a húspiacra is, ezért a takarmányágazatnak jó volna tudnia, hogy a kukori­ca betakarítása után ilyen árak mellett milyen felhasználási igénnyel számoljon. A főtitkár végül a búzaexportról elmondta: az 1 millió tonna ét­kezési búza kiszállításának ilyen belföldi árak mellett nincs rea­litása. A liszt még jelenthet ex­portlehetőséget, de a búza kivi­teli kvótájának lisztre történő át­váltása egyelőre bizonytalan. H. Gy. Önnek csak egy telefonhívás, gyártási és karbantartási feladataihoz 30 000-féle ipari gördülőcsapágyból választhat. CSAPÁGYSZOLGÁLAT Telefon: 173-1990, 173-2582, 173-2414, 173-1136, 173-2522, 173-2073, 270-3705, 270-3706, 270-3707, 270-3708, 173-2161 Fax: 173-1990, 173-2414, 173-2073, 270-3709, 173-2161 Cím: CONFIDENZA, 1133 Budapest, XIII. Dráva utca 7. Felhasználók részére készletet bizományba kihelyezünk MAGYAR GAZDASÁG. APEH KELET-BUDAPESTI IGAZGATÓSÁGA Az idei bevételi terv: 110 milliárd forint Az APEH Kelet-budapesti Igazgatóságához 338 ezer adó­alany, ezen belül 120 ezer egyéni vállalkozó, közel 55 ezer társaság, valamint 163 ezer magánszemély tartozik. A négy kiemelt adónem első félévi pénzforgalmát vizs­gálva megállapítható, hogy az összes befizetés megha­ladta az 50,5 milliárdot - ez az éves terv 45,8 százaléka -, amelyből a visszaigénylések után a nettó bevétel közel 32,9 milliárd forintot tett ki, ez az éves bevételi terv 42,1 százaléka. Az igazgatóság első féléves eredményeiről Czékmányné Brém Mária tájékoztatta a NAPI Gazdasá­got. Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank valamint a Világ­bank által támogatott adóigaz­gatási korszerűsítési projekt (AKP) jelentős állomása volt az 1996. február 1-jétől területi elven szer­vezett négy új fővárosi adóigaz­gatóság megalakulása, így a Gvadányi úti kelet-budapesti igaz­gatóság létrejötte. A cél a ko­rábbi fővárosi igazgatóságon évek óta jelentkező akut problémák - felhalmozódott ügyek, mun­katorlódások, az ügyfelek foga­dásának rendezetlen körülményei­­ megoldása volt. Az első félévi áfa-befizetések meghaladták a 25 milliárd fo­rintot. A közel 17 milliárdos vissza­fizetések után az első félévi net­tó áfa-forgalom elérte a 8 milli­árdot. A fogyasztásiadó-befize­­tések nettó összege 74 millió, a társasági adó közel 3,3 milliárd, az szja pedig megközelíti a 21,5 milliárdot. Az ez évi pénzforgal­mi tervek összesen bruttó 110,5 milliárdot (nettó 78,1 milliárdot) irányoznak elő. Az igazgatóság illetékességi te­rületéhez tartozó adóalanyok első félévi adóhátraléka meghaladta a 61 milliárd forintot, amelyből mintegy 21,6 milliárd forintot tesz ki a végrehajtás alá vont összeg, ez 2120 esetet érint. A felszá­molási eljárások száma 1124, ér­téke közel 29,5 milliárd forint, ebből végrehajtás alá vont 245 eset, amelynek értéke meghaladta az 5,5 milliárdot. Az igazgató­ság az első félév során 18 árve­rést bonyolított le. Az így érté­kesített ingó- és ingatlanvagyon értéke összesen 38 millió forin­tot tett ki. Az árveréseken kí­vül további 29 esetben 131,6 mil­lió forint értékű értékesítés tör­tént. Átfogó és adónemvizsgálatot 2874 esetben végeztek, ebből 2652 zárult elmarasztalással, amelyből 474 vált jogerőssé. A nettó be­fizetendő adóhiány eléri a 195 millió forintot. A kiutalás előtti ellenőrzések száma 181, ebből megállapítással zárult 121, és az így visszatartott összeg 635 mil­lió forint. Az operatív főosztály 596 esetben vizsgálta a nyugta­adási kötelezettséget, 477 eset­ben állapítottak meg szabályta­lanságot, az így kiszabott mu­lasztási bírság meghaladta a 22 millió forintot. Az 1995. évi be­vallás benyújtását elmulasztó 16,8 ezer adózónak összesen 828 millió forint mulasztási bírságot kellett befizetnie. Czékmányné szerint az új szer­vezeti forma várhatóan hatéko­nyabb működést tesz lehetővé, mivel a kisebb adóalanyi kör az ellenőrzésekben és a kintlevősé­gek behajtásában jobb eredmé­­nyeket ígér, ezt már az első fél­éves adatok is igazolják. Az ellenőrzöttségi szint a tervezett létszámbővítéssel tovább javít­ható. Strbik László Jövőre 5 milliárd forintra lenne szükség (Folytatás az 1. oldalról) E terület finanszírozását kép­telenség tovább szűkíteni, ugya­nis a létszám már így is negye­dére, 5300 dolgozóra csökkent az elmúlt 10 év alatt. További létszámcsökkentés tehát elkép­zelhetetlen. A vízügyi létesítmények üze­meltetéséhez legalább 2,5 milli­árd forintra lenne szükség, ám erre az idén csak 1,2 milliárdot fordíthat a vízügy. A fenntartás igényelné a legnagyobb összeget, 8,2 milliárd forintot, ám 1996-ban csupán 400-500 millióval szá­molhatnak erre a célra. A helyzet visszás voltát jelzi, hogy a téli-tavaszi ár- és belvíz­­védekezések egymilliárd forintot meghaladó kiadásait a mai na­pig nem térítette meg a költség­­vetés. Emiatt alapvetően fontos töltésfenntartási feladatok elvég­zése kerülhet veszélybe. Emel­lett azt is világosan kell látni -jegyezte meg Fenyvesi -, hogy a fenntartások elmaradása nem csak a művek védelmi képességét csök­kenti, hanem nagyságrendekkel megnöveli az elkerülhetetlen ráf­ordítások mértékét is. A közelmúlt két kormányha­tározata (2182/1995. és 2060/ 1996.) is előírja, hogy az állam „az árvízvédelem hosszú távú fej­lesztési tervében első ütemben előirányzott legsürgetőbb, 14,3 milliárd forint értékű állami fej­lesztési feladat mielőbbi megva­lósítására 1996-tól, az éves költ­ségvetésben, lehetőség szerint kü­lön jogcímen keretet biztosít”. Ennek megfelelően az idén a költ­ségvetés fejlesztés címén 2,3 mil­liárd forintot szán az ár- és bel­vízvédelmi rendszerek rekonst­rukciójára. Ez egymilliárd forinttal több a tavalyinál. Csakhogy az idei előirányzatnál legalább 2,5 milliárd forinttal többre lenne szükség azoknak a műveknek a fejlesztéséhez, melyek az ország területének egyharmadát védik - közölte ezzel kapcsolatban Szlá­­vik Lajos, az OVF műszaki fő­igazgató-helyettese. Az említett területen a mezőgazdasági tevé­kenységből származó éves bevé­tel a 200 milliárd forintot is meg­haladja. Ezenkívül itt található 2 ezer ipari üzem, amelyek vagyonának értéke összesen 540 milliárd forint. De ami a leg­fontosabb: 700 településen 2,5 millió embert veszélyeztet az árvíz. Diószegi József A TAKARÉK RT. mint felszámoló (1027 Budapest, Margit krt. 1. 111/16.) egyfordulós pályázatot hirdet a felszámolása alatt álló Mélyépítési Tervező Vállalat (F. A.) alábbi ingatlanjának értékesítésére: Budapest, V. Ker., Múzeum krt. 1/b (hrsz. 24221) alatti irodaépület. A pályázatokat kérjük 1996. augusztus 15-én, 12 óráig a Takarék Rt. titkárságán leadni az alábbi formában: Három példányt egy zárt borítékba téve, a borítékra kizárólag „Mélyépítési Tervező Vállalat „F. A." lehet ráírva. Kérjük, hogy a pályázatok közül az egyiket „eredeti" felirattal ellátni szíveskedjenek. Amennyiben a beadott pályázatok eltérnek egymástól, úgy az eredeti felirattal rendelkező pályázat vesz részt a kiértékelésben. A vételi szándék komolyságának igazolására kérjük, hogy a megajánlott vételár 5%-át 1996. augusztus 14-én 16 óráig a Takarék Rt. titkárságán bánatpénz jogcímén befizetni szíveskedjenek. Amennyiben ezen pályázat keretében a pályázó vételi jogot nyert a megpályázott ingatlanra és az adásvételi szerződést a kiíróval 15 napon belül nem kötötte meg, úgy a bánatpénz számára elvész. Szerződéskötés esetén a bánatpénz a vételárba beszámít. Amennyiben a pályázó nem nyer vételi jogot, úgy a befizetett bánatpénz külön értesítés alapján visszajár. A Takarék Rt. felhívja az elővásárlási joggal rendelkezők figyelmét, hogy elővásárlási jogukkal jelen pályázat keretei között élhetnek. A pályázatok felbontására 1996. augusztus 21-ig, közjegyző jelenlétében kerül sor, amelynek eredményéről a pályázókat írásban értesítjük. Az értékesítendő ingatlan adatairól és jellemzőiről további Információk beszerezhetők: Móricz Zsolt (tel.: 212-10­65). A kiíró fenntartja a jogot, hogy a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. A Dunaferr a délszláv piacokon terjeszkedik (Folytatás az 1. oldalról) Az új cégnek mind Budapes­ten, mind pedig Belgrádban lesz székhelye és egyelőre a - Ke­resztes László szerint - mind szé­lesebb jugoszláv piacot célozná meg, de távolabbi terveik kö­zött nagy súlyt kap a délszláv térségben való további terjesz­kedés is. A Gosa elsősorban dur­valemezek, egyes csövek, profi­lok, valamint horganyzott lemezek jugoszláviai értékesítése iránt mu­tat komoly érdeklődést. A ve­gyes társaság alaptőkéjéről egyelőre nem döntöttek a leendő tulaj­donosok. Az együttműködés második lép­csőjében gyártási kooperációt ter­vez a két társaság, ennek for­májáról még szintén nem dön­töttek, de Keresztes László sze­rint itt sem kizárt a vegyesvál­lalati forma. Mezőgazdasági ter­ménytárolókat gyártanának, a Dunaferr állítaná elő a tárolószíneket és a silókat, a Gosa pedig különböző tárolási tech­nológiákat szállítana. E termék­kel - a tervek szerint - megje­lennek Gödöllőn, az idei OMEK-en is. Egyelőre ugyancsak a magyar, illetve a jugoszláv pi­acot célozták meg, de a szerb cégnek jó kapcsolatai vannak töb­bek között Törökországban és a FÁK-térségben is, így később e piacokon is meg akarják vetni a lábukat. Az együttműködés e te­rületének részleteiről várhatóan szeptember második felében dönt a két vezérigazgató. További együttműködési lehetőségeket kí­nál a Gosa meglévő jelentős sze­relőkapacitása, amely révén a ju­goszláv cég indulhat a Dunaferr által kiírt átépítési tendereken. Molnár Csaba LAPSZÉL + A PORTUGÁL MOTA & COMPANHIA S. A. NYERTE AZ M3-AS autópálya Buda­­pest-Gyöngyös közötti szaka­szának felújítására kiírt pályá­zatot. Az említett szakasz re­konstrukciójára hat társaság pá­lyázott - mondta el szerdán Répássy Attila, az Észak­kelet-magyarországi Autópá­lya-fejlesztő és -üzemeltető Rt. vezérigazgatója. A portugál cég 1,28 milliárd forintért vállalta a kivitelezést. A munka augusz­tus 20-án kezdődik, és az év végéig 15 kilométer hosszú fél pályaszakaszt újítanak fel. Az idei beruházás költsége 300 mil­lió forint. A rekonstrukció 1997 szeptemberéig tart.­­ MÁR AZ ELSŐ FÉLÉVBEN MEGHALADTA AZ 1 MIL­LIÁRD FORINTOT a Taverna Szálloda és Vendéglátó Rt. for­galma. A cég összes bevéte­lének felét a szálláshelyek, 48 százalékát pedig a vendéglá­tóhelyek adják. A Váci utcai Taverna Szálló átlagos kihasz­náltsága 1,3 százalékkal emel­kedett, és elérte az 57,7 szá­zalékot.­­ TAVALY 10,5 MILLIÁRD FORINTOS FORGALMAT ÉRT EL a pápai Húskombi­nát Rt., a tervezett idei forga­lom pedig elérheti a 11 milli­árd forintot. Ennek időarányos részét már teljesítette a cég. Az rt. tavalyi adózott nyeresé­ge 275 millió forint volt. A szál­lítókkal kötött szerződés alap­ján a cég az első félévben 166 forintot fizetett kilogrammonként, a második félévben pedig mi­nimum 170 forintért vásárolja fel a sertéseket.­­ A MATÁV MISKOLCI RÉGIÓKÖZPONTJÁBAN SZERDÁN ÁTADTÁK AZ ISDN-t, a világ legkorszerűbb kommunikációs rendszerét, amely videojelek továbbításá­ra is alkalmas. Sztahura László, a Matáv miskolci igazgatója a rendezvényen elmondta: eddig a fejlesztések során a mennyi­ségi telefonellátás volt a cél. Az év végére azonban Bor­­sod-Abaúj-Zemplén és Heves megyében, valamint Kecske­mét és Cegléd térségében már valamennyi igényt ki fognak elé­gíteni, ezért a minőségi fejlesz­tés kerül előtérbe. Ebbe a sorba illeszkedik az ISDN üzembe he­lyezése. ♦: A GDP 19-11 SZÁZA­LÉKÁT FORDÍTJÁK NYUG­DÍJRA HAZÁNKBAN. A tár­sadalombiztosítási alapokból származik a nyugdíjasok 86 szá­zalékának ellátása. A nyugdíj­ban és járadékban részesülők havi átlagos jövedelme jelen­leg 18 216 forint. A nyugellá­tások havi összege a múlt év januárjától 29 százalékkal nőtt, miközben a fogyasztói árak kö­rülbelül 40 százalékkal emel­kedtek. A nyugdíjak és jára­dékok összege a foglalkozta­tottak nettó átlagkeresetének 67 százalékát teszi ki. A FELÉRE CSÖKKENT TA­VALY ÓTA AZ ÁLLAM JELENLÉTE a Vas megyei cé­gekben, a társasági adóbeval­lások adatai szerint már csak 5 százaléknyi az állami tulaj­don. Egy év alatt 41 száza­lékról 53 százalékra nőtt a kül­földiek részesedése. A társa­sági adó alá tartozó vállalko­zások nettó árbevétele tavaly 306 milliárd forint volt, 55 szá­zalékkal magasabb az előző évinél. A Vas megyei vállalko­zások ötöde eladósodott, összes adósságuk 3 milliárd forint. A megye nyereséges vál­lalkozásainak aránya viszont egy év alatt 49 százalékról 53 százalékra nőtt.

Next